Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

11. szám - Dr. Korim Kálmán: A pannónia rétegek víztároló- és vízadóképességét meghatározó földtani tényezők

Dr. Korim K.: A pannóniai rétegek víztároló és vízadóképessége Hidrológiai Közlöny 1966. 11. sz. 523 A pannóniai üledékképződés általában egysé­ges jellegű volt, s a törmelékes és ún. hibrid üle­dékes kőzetállományt foglalja magába, nevezete­sen agyag, agyagmárga, márga, mészmárga, ho­mok, homokkő, konglomerátum és breccsia képződ­ményeket. A részmedencék kialakulásának kéreg­szerkezeti mozgások okozta fáziskülönbségei hete­ropikus kőzetfácieseket eredményeztek, de kizáró­lag a fenti kőzettartományon belül. Mivel a kőzet­kifejlődés, a kőzetfácies váltakozása, a teljes üle­dékvastagság és az egyedi rétegek vastagsága ma­gukon viselik a hegységszerkezeti mozgások bélye­gét, így ezen az alapon sok helyütt elkülöníthetők a szinorogenetikus és nyugalmi időszakok. A pan­nóniai víztároló homok-homokőképződmények kiala­kulása főképpen a szinorogén időszakokkal kapcso­latos. Az intrapannóniai kéregmozgások további, alaki bizonyítékai a medenceüledékekben az alsó­felsőpannóniai alemelet határán kimutatott szög­diszkordanciák, a felsőpannóniai átfedő transz­gresszió és a különböző intrapannóniai diszloká­ciók. Ugyancsak kéregmozgásokra enged következ­tetni a lehordási területek gyakori változása, a pannóniai korszakban, az eddigi nehézásvány vizs­gálatok tanulsága szerint [11]. A helyenként igen jelentős intra- és postpannóniai hegységszerkezeti mozgások legjellegzetesebben és legszembeötlőb­ben azonban elsősorban a medenceperemi üledékek­ben nyilvánulnak meg. A magyarországi köztes medencében, illetve a részmedencékben a pannóniai üledékképződés — jellegét tekintve — epirogén. Típusos geoszinkliná­lis jellegű üledékkifejlődés nálunk ismeretlen. Az epirogén jellegű üledékképződést bizonyítja az egyedi rétegek viszonylag vékony, de többé­kevésbé szintálló, egyenletes kifejlődése, a gyors oldalirányú kőzetváltozás hiánya, a homokszem­csék osztálvozottsága, a durva törmelékes kőzet közbetelepülések (konglomerátumok és breccsiák) hiánya. Az alsópannóniai kezdeti üledékképződés a változatos ősföldrajzi és ősföldtani viszonyoknak megfelelően hol alapkonglomerátum, breccsia vagy durvaszemcsés homokkő (pl. a délbékési kőolaj­mezők), hol pedig agyagmárga, márga és mész­márga (pl. zalai medence). Ezzel szemben egységes üledékképződés eredménye az a szintálló, 100—300 méter vastagságú agyagmárga-márga összlet, amely az alsópannóniai rétegsor jellegzetes képződménye és a Dunántúlon éppúgy mint a Nagyalföldön egyaránt, sok részmedencében kifejlődött. Ez a képződmény kéregmozgásmentes, általános nyu­galmi időszakot jelez. Ez a nagy vastagságú víz­záró réteg képezi egyben a kloridos és a hidrogén­karbonátos-kloridos jellegű rétegvizek közti határt. A hegységszerkezeti mozgások okozta tenger­fenék ingadozások és lepusztítási folyamatok fel­élénküléséről tanúskodnak a márgaösszletre tele­pülő viszonylag nagy vastagságú (10—30 méter) egyedi homokkőrétegek és 40—80 m vastag egyedi homokkőrétegből álló, egymással összefüggő ho­mokkősorozatok. A nagyszámú egyedi homokkő­rétegek még az alsó-felsőpannóniai átmeneti szint­ben is 5—15 m vastagságúak helyenként és képző­désük elsősorban élénk színszedimentációs kéreg­mozgásoknak tulajdonítható, amit a tengermély­ség, az áramlások és a partközelség is jelentősen befolyásolt. Hasonló jellegű üledékkifejlődést tapasztal­tunk a felsőpannóniai alemelet legalsó szakaszán is. Egyes részmedencékben még itt is tagolt, jól kifejlődött 5—15 m vastagságú és viszonylag nagy oldalirányú kiterjedéssel jellemzett homok-homok­kőrétegek települnek (pl. Szegedi medence). Ezzel szemben a felsőpannóniai alemelet fiatalabb réteg­tani szintjeiben az üledékkifejlődés megváltozott. Vékony homokrétegek váltakoznak vékony agyag­márga rétegekkel. Ezt a sűrűn váltakozó homokos­agyagos felsőpannóniai rétegsort azután helyen­ként szárazföldi eredetű vörösagyag zárja le. Azokon a területeken, ahol a pannóniai üledé­kek lerakódása után folytatódott a fiatal hegység­szerkezeti mozgások okozta süllyedés, ott külön­böző vastagságú felső-pliocén (levantei) képződ­mények jöttek létre. A helyenként több száz méter vastagságú levantei üledékösszlet többnyire agya­gos kifejlődésű, s csak a Dél-Alföldön homokos jellegű. Énnek megfelelően víznyerési szempontból csak ez utóbbi területen van gyakorlati jelentősége a levantei üledékösszletnek. A pelites és pszammitos kőzetek aránya kü­lönböző a felső- és alsópannóniai alemeletben. A felsőpannóniai rétegsor jóval homokosabb jellegű az alsópannóniainál. A felsőpannóniai üledékössz­letnek átlagosan 25—45%-át alkotja homokkép­ződmény, míg az alsópannóniai alemeletben mind­össze 10—20% a homokkőrétegek átlagos aránya. A homokkifejlődés jellege is eltérő. Míg az alsó­pannóniai homokképződés a medencék többségé­ben meglehetősen egyenletesen ment végbe az egyes rétegtani szintekben, természetesen kisebb-na­gvobb fáziseltolódással, addig a felsőpannóniai alemelet alsó szakaszán vízszintes és függőleges értelemben területenként erősen változó. így a Kisalföld középső részén, a Nagyalföldön Cegléd— Szolnok—Kiskunfélegyháza—Szentes környékén az átlagosan 45%-os homokosodással szemben a békési süllyedékben még a 10%-ot sem éri el. A felsőpannóniai alemelet középső és felső réteg­tani szintjeiben a homokosodás viszont általánossá vált, s annyira jellegzetes, hogy a regionális kü­lönbség nem számottevő. A 2. ábra néhány részmedence pannóniai ré­tegsorának kifejlődését szemlélteti karotázsszel­vények segítségével. A sűrűn váltakozó vékony homok és agyag-agyagmárga rétegsor jellegzetes megjelenésű az elektromos fúrólyukszelvények PS görbéjén. Ettől élesen elkülönül a nagv vastagságú agyagmárga, illetve márgapadok és viszonylag vas­tag homokkőrétegekkel jellemzett alsópannóniai rétegsor. A szelvényekből kitűnik az egyedi rész­medencék kifejlődésbeli különbözősége, de ugyan­akkor az átlagos üledékképződési jellegek hasonló­sága is. , Az üledékképződést a hegységszerkezeti moz­gásokon kívül természetesen másodlagos tényezők is jelentősen befolyásolták, nevezetesen a pannóniai beltenger mélysége, az áramlások és a partvonalak mindenkori helyzete. Az alsópannóniai iiledékki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom