Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

11. szám - Dr. Korim Kálmán: A pannónia rétegek víztároló- és vízadóképességét meghatározó földtani tényezők

Dr. Korim K.: A pannóniai rétegek víztároló és vízadóképessége Hidrológiai Közlöny 1966. 11. sz. 523 A pannóniai üledékképződés általában egységes jellegű volt, s a törmelékes és ún. hibrid üledékes kőzetállományt foglalja magába, nevezetesen agyag, agyagmárga, márga, mészmárga, homok, homokkő, konglomerátum és breccsia képződményeket. A részmedencék kialakulásának kéregszerkezeti mozgások okozta fáziskülönbségei heteropikus kőzetfácieseket eredményeztek, de kizárólag a fenti kőzettartományon belül. Mivel a kőzetkifejlődés, a kőzetfácies váltakozása, a teljes üledékvastagság és az egyedi rétegek vastagsága magukon viselik a hegységszerkezeti mozgások bélyegét, így ezen az alapon sok helyütt elkülöníthetők a szinorogenetikus és nyugalmi időszakok. A pannóniai víztároló homok-homokőképződmények kialakulása főképpen a szinorogén időszakokkal kapcsolatos. Az intrapannóniai kéregmozgások további, alaki bizonyítékai a medenceüledékekben az alsófelsőpannóniai alemelet határán kimutatott szögdiszkordanciák, a felsőpannóniai átfedő transzgresszió és a különböző intrapannóniai diszlokációk. Ugyancsak kéregmozgásokra enged következtetni a lehordási területek gyakori változása, a pannóniai korszakban, az eddigi nehézásvány vizsgálatok tanulsága szerint [11]. A helyenként igen jelentős intra- és postpannóniai hegységszerkezeti mozgások legjellegzetesebben és legszembeötlőbben azonban elsősorban a medenceperemi üledékekben nyilvánulnak meg. A magyarországi köztes medencében, illetve a részmedencékben a pannóniai üledékképződés — jellegét tekintve — epirogén. Típusos geoszinklinális jellegű üledékkifejlődés nálunk ismeretlen. Az epirogén jellegű üledékképződést bizonyítja az egyedi rétegek viszonylag vékony, de többékevésbé szintálló, egyenletes kifejlődése, a gyors oldalirányú kőzetváltozás hiánya, a homokszemcsék osztálvozottsága, a durva törmelékes kőzet közbetelepülések (konglomerátumok és breccsiák) hiánya. Az alsópannóniai kezdeti üledékképződés a változatos ősföldrajzi és ősföldtani viszonyoknak megfelelően hol alapkonglomerátum, breccsia vagy durvaszemcsés homokkő (pl. a délbékési kőolajmezők), hol pedig agyagmárga, márga és mészmárga (pl. zalai medence). Ezzel szemben egységes üledékképződés eredménye az a szintálló, 100—300 méter vastagságú agyagmárga-márga összlet, amely az alsópannóniai rétegsor jellegzetes képződménye és a Dunántúlon éppúgy mint a Nagyalföldön egyaránt, sok részmedencében kifejlődött. Ez a képződmény kéregmozgásmentes, általános nyugalmi időszakot jelez. Ez a nagy vastagságú vízzáró réteg képezi egyben a kloridos és a hidrogénkarbonátos-kloridos jellegű rétegvizek közti határt. A hegységszerkezeti mozgások okozta tengerfenék ingadozások és lepusztítási folyamatok felélénküléséről tanúskodnak a márgaösszletre települő viszonylag nagy vastagságú (10—30 méter) egyedi homokkőrétegek és 40—80 m vastag egyedi homokkőrétegből álló, egymással összefüggő homokkősorozatok. A nagyszámú egyedi homokkőrétegek még az alsó-felsőpannóniai átmeneti szintben is 5—15 m vastagságúak helyenként és képződésük elsősorban élénk színszedimentációs kéregmozgásoknak tulajdonítható, amit a tengermélység, az áramlások és a partközelség is jelentősen befolyásolt. Hasonló jellegű üledékkifejlődést tapasztaltunk a felsőpannóniai alemelet legalsó szakaszán is. Egyes részmedencékben még itt is tagolt, jól kifejlődött 5—15 m vastagságú és viszonylag nagy oldalirányú kiterjedéssel jellemzett homok-homokkőrétegek települnek (pl. Szegedi medence). Ezzel szemben a felsőpannóniai alemelet fiatalabb rétegtani szintjeiben az üledékkifejlődés megváltozott. Vékony homokrétegek váltakoznak vékony agyagmárga rétegekkel. Ezt a sűrűn váltakozó homokosagyagos felsőpannóniai rétegsort azután helyenként szárazföldi eredetű vörösagyag zárja le. Azokon a területeken, ahol a pannóniai üledékek lerakódása után folytatódott a fiatal hegységszerkezeti mozgások okozta süllyedés, ott különböző vastagságú felső-pliocén (levantei) képződmények jöttek létre. A helyenként több száz méter vastagságú levantei üledékösszlet többnyire agyagos kifejlődésű, s csak a Dél-Alföldön homokos jellegű. Énnek megfelelően víznyerési szempontból csak ez utóbbi területen van gyakorlati jelentősége a levantei üledékösszletnek. A pelites és pszammitos kőzetek aránya különböző a felső- és alsópannóniai alemeletben. A felsőpannóniai rétegsor jóval homokosabb jellegű az alsópannóniainál. A felsőpannóniai üledékösszletnek átlagosan 25—45%-át alkotja homokképződmény, míg az alsópannóniai alemeletben mindössze 10—20% a homokkőrétegek átlagos aránya. A homokkifejlődés jellege is eltérő. Míg az alsópannóniai homokképződés a medencék többségében meglehetősen egyenletesen ment végbe az egyes rétegtani szintekben, természetesen kisebb-nagvobb fáziseltolódással, addig a felsőpannóniai alemelet alsó szakaszán vízszintes és függőleges értelemben területenként erősen változó. így a Kisalföld középső részén, a Nagyalföldön Cegléd— Szolnok—Kiskunfélegyháza—Szentes környékén az átlagosan 45%-os homokosodással szemben a békési süllyedékben még a 10%-ot sem éri el. A felsőpannóniai alemelet középső és felső rétegtani szintjeiben a homokosodás viszont általánossá vált, s annyira jellegzetes, hogy a regionális különbség nem számottevő. A 2. ábra néhány részmedence pannóniai rétegsorának kifejlődését szemlélteti karotázsszelvények segítségével. A sűrűn váltakozó vékony homok és agyag-agyagmárga rétegsor jellegzetes megjelenésű az elektromos fúrólyukszelvények PS görbéjén. Ettől élesen elkülönül a nagv vastagságú agyagmárga, illetve márgapadok és viszonylag vastag homokkőrétegekkel jellemzett alsópannóniai rétegsor. A szelvényekből kitűnik az egyedi részmedencék kifejlődésbeli különbözősége, de ugyanakkor az átlagos üledékképződési jellegek hasonlósága is. , Az üledékképződést a hegységszerkezeti mozgásokon kívül természetesen másodlagos tényezők is jelentősen befolyásolták, nevezetesen a pannóniai beltenger mélysége, az áramlások és a partvonalak mindenkori helyzete. Az alsópannóniai iiledékki-