Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
2. szám - Csoma János: A vízfolyások által szállított görgetett hordalék mennyiségének meghatározása
Csorna J.: A vízfolyások által szállított hordalék Hidrológiai Közlöny 1966. 2. sz. 51 7. táblázni A (2) egyenlet gépi számítás útján kapott eredményének sémája Tabelle 1 Schema der Resultate der 2. Oleichung, erhalten mittels Maxell inenrechnung íi g [kg/s-fm] Hl dg = = 0,007 dg =• — 0,008 da = = 0,009 dg = = 0,010 dg = = 0,011 da = 0,012 0,00102 0,00104 0,00166 0,00108 0,00170 0,9722 0,9978 1,0235 1,0495 1,0757 0,8874 0,9122 0,9372 0,9625 0.9880 0,8053 0,8293 0,8535 0,8780 0,9027 0,7258 0.7490 0,7725 0,7962 0,8201 0,0492 0,0710 0,0942 0,7170 0,7401 0,5754 0,5909 0.0187 0,6470 0.6630 0,00172 0,00174 0,00170 0,00178 0,00180 1,1021 1,1288 1,1556 1,1827 1,2099 1,0130 1,0395 1.0057 1,0920 1,1186 0,9277 0,9528 0,9287 1,0038 1,0296 0,8442 0,8686 0,8932 0,9181 0,9432 0,7635 0,7871 0,8109 0,8350 0.8593 0,0855 0,7083 0,7313 0,7545 0,7780 0,00182 0,00184 0,00180 0,00188 0,00190 1,2374 1,2051 1,2929 1,3210 1,3493 1,1453 1,1723 1,1995 1,2209 1,2545 1,0557 1,0819 1,1084 1,1351 1,1620 0,9685 0,9940 1,0197 1,0457 1,0718 0,8838 0.9086 0,9335 0,9588 0,9842 0,8018 0,8257 0,9499 0,8744 0,8991 0,00192 0,00194 0,00190 0,00198 0,00200 1,3778 1,4005 1,4353 1,4644 1,4936 1,2823 1,3103 1,3385 1,3009 1,3955 1,1891 1,2164 1,2439 1,2716 1,2955 1,0982 1,1248 1,1516 1,1787 1,2059 1,0098 1,0357 1,0018 1,0881 1,1146 0,9240 0,9491 0,9744 1,0000 1,0258 0,00202 0,00204 0,00200 0,00208 0,00210 1,5231 1,5527 1,5826 1,0126 1,6428 1,4243 1,4532 1,4824 1,5118 1,5414 1,3277 1,3560 1,3845 1,4132 1,4421 1,2333 1,2010 1,2888 1,3169 1,3451 1,1414 1,1683 1,1955 1,2228 1,2504 1,0518 1,0780 1,1045 1,131 1 1,1580 0,00212 0,00214 0,00210 0,00218 0,00220 1,0732 1,7038 1,7345 1,7055 1,7906 1,5711 1,6011 1,6312 1,6616 1,6921 1,4712 1,5006 1,5301 1,5597 1,5890 1,3736 1,4022 1,4311 1,4001 1,4893 1,2782 1,3061 1,3343 1,3627 1,3912 1,1851 1,2123 1,2398 1,2075 1.2954 0,00222 0,00224 0,00220 0.00228 0,00230 1,8278 1,8594 1,8911 1,9229 1,9550 1,7228 1,7530 1,7847 1,8159 1,8474 1,6197 1,0499 1.0804 1,7110 1,7418 1,5187 1,5484 1,5782 1,6028 1,6383 1,4200 1,4490 1,4781 1,5075 1,5370 1.3235 1,3518 1,3803 1,4090 1,4379 0,00232 0,00234 0,00230 0,00238 0,00240 1,9871 2,0195 2,0521 2,0848 2,1177 1,8789 1,9107 1,9427 1,9748 2,0071 1,7728 1,8040 1,8353 1,8686 1,8986 1,6687 1,6993 1,7300 1,7609 1,7920 1,5067 1,5907 1,0208 1,0571 1,0870 1,4669 1,4962 1,5257 1,5553 1,5852 0,00242 0,00244 0,00246 0.00248 0.00250 2,1507 2,1840 2,2174 2,2510 2,2847 2,0396 2,0723 2,1051 2,1381 2,1712 1,9304 1,9025 1,9947 2,0272 2,0597 1,8233 1,8548 1,8864 1,9182 1,9502 1,7182 1,7491 1,7801 1.8113 1.8427 1,6152 1,6455 1,0759 1,7005 1,7372 A gyakorlati számítások menete az alábbi módon alakul: a) Le kell határolni a vizsgált szelvényben a H • I szorzat és a d a ismeretében, a hordalék mozgási sávot. Ahol a hordalékszállítás megszűnik, az egyenlet az alábbi alakot kapja. 856,016 Hh-I — 57,909-d a - 0. Kifejezve a Hh határmélységet — aminél kisebb mélységben görgetett hordalékszállítás nem értelmezhető — jj = 57,909 -dg h 856,016-/ alakot kapjuk, amiből a hordalék mozgási sáv közelítően meghatározható. Megjegyezzük, hogy a Hh érték kanyarulatokban számításra nem alkalmas. A számítási szelvényeket inflexióban, vagy közel egyenes szakaszokon kell megválasztani. b) A hordalékmozgási sávon belül a szelvényt olyan szélességű lamellákra osztjuk, melyeken belül a mélység közelítőleg egyenlő. c) A H l szorzat függvényében meghatározzuk nomogram, vagy táblázat alapján a lamellák folyóméterenkénti hordalékszállítását, s azt szorozva a lamellák szélességével megkapjuk az időegység alatt átvonuló hordalék mennyiségét. d) Az egyes lamellákon átvonuló görgetett hordalékmennyiséget összegezve megkapjuk a szelvény adott vízállásához tartozó görgetett hordalék szállítást. Amennyiben adott szelvényben hosszabb időszak alatt levonuló görgetett hordalék mennyiséget kell meghatározni, úgy vízállástartósság és eséstartósságok alapján, esetleg osztályközönként kell a számítást elvégezni. IRODALOM [1] Bogárdi János : A hordalékmozgás elmélete. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955. [2] Ivicsics Lajos: A hordalékmozgás kezdetének jellemzése invariáns mennyiségcsoporttal görgetett hordalék esetén. Hidrológiai Közlöny, 1960. [3] Károlyi Zoltá ti : A hordalékmozgató erő meghatározása természetes vízfolyásoknál. Vízügyi Közlemények, 1949. 1 — 2. sz. [4] Károlyi Zoltán : A teljes és részleges hordalékmozgás vizsgálata a Dunán. Hidrológiai Közlöm/, 1957. 2. sz. [5] Leliavsky 8. : Precis d'hidraulique fluviale. Dunod, Paris, 1961. [6] Szolgay J. Nővé aspekty na problemu suvisiace s úpravou Dunaja z hl'adiska hydrologického vyskumu plavenin a splavenin. Kandidátusi disszertáció, VUV, Bratislava, 1961. Bestimmung der Meuge der durch die Wasserlaufe gelieferten Geschiebe •/. Csorna Die Menge der durch die Wasserlaufe gelieferten Geschiebe ist eine verwickelte Funktion sehr vieler Faktorén. Diese Faktorén körmén im allgemeinen in zwei Hauptgruppen geteilt werden, und zwar in die Gruppé der mit a) der Geschiebefiihrungsfáhigkeit des Wasserlaufs und b) mit dem gelieferten Geschiebe zusammenhangenden Faktorén. Unter den von verschiedenen Verfassern veröffentlichten Zusammenhángen ist der .Vlayer-Petersche Zusammenhang, der dus meiste von den Faktorén der zwei Hauptgruppen enthált und deshalb hat sich im allgemeinen die Anwendung dieses Zusammenhanges verbreitet. Dieser Zusammenhang ist aber für praktische Be roehnungen nocli sehr kompliziert, deshalb habén wir die in der Gleichung figurierenden spezifischen Gewichte und Schwerbeschleunigungen als konstant betrachtend, die Gleichung in folgender Form aufgeschrieben g'J' = 856,010 H I — 57,909 d a (kg/s fm) In dieser geordneten Gleichung ist der Wert des sich an der rechten Seite befindlichen ersten Gliedes die Funktion der Ánderung der Schleppkraft und das zweite Glied die Funktion der Ánderung der Geschiebekennwerte. Die Gleichung gibt in erster Reihe für die Donau oder solche Wasserlaufe richtige Werte, wo die Bedingungen für die Aufstellung des Mayer- Peterschen Zusammenhanges gegeben sind. Für die Lösung der so umgeánderten Gleichung habén wir ein Nomogramm angefertigt bzw. mit elektronischer Rechenmaschine sámtliche mögliche Werte bestimmt. Die Resultate der Maschinen-Rechnungen habén wir in Tabellen zusammengefasst. Auf Grund des Nomogramms bzw. mit Hilfe der Tabellen kann in Kenntnis des H I und dg die Quantitat des in den einzelnen Profilen gelieferten Geschiebes einfach und rasch bestimmt werden.
