Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

11. szám - Könyvismertetés

Dr. Aujeszky L.: A légköri frontálzónák Hidrológiai Közlöny 1966. 11. sz. 511 padékok és az őket kísérő hosszadalmas szélviharok a kivitelező munka számára súlyos fennakadásoknak és késedelmeknek a forrásai. A közlekedési meteorológia területén elsősorban persze a vízi közlekedés van alávetve a frontálzónákból származó hatásoknak és zavaroknak. A téli frontálzónák azonban a szárazföldi közlekedést is rendkívül súlyosan érintik, mert tartós hófúvásokra adhatnak alkalmat. Befejezésül azt kell kiemelnünk, hogy mindazok a hidrológiai következmények és bonyodalmak, amelyek a légköri frontok fellépése és átvonulása nyomán bekövetkezhetnek, a frontálzónák és stacioner frontok nyomában még súlyosabb alakban szoktak jelentkezni. Éppen ezért a frontálzónák fellépésének előrejelzése a meteorológiai előrejelző szolgálat fontos feladatai közé tartozik. A meteorológia mai eszközeinek birtokában ez nem számítható a különlegesen nehéz prognosztikai feladatok közé. A hozzánk közeledő frontálzónák ugyanis széles és könnyen felismerhető területeket alkotnak a meteorológiai szolgálatok szinoptikus időjárási térképein. Vonulási irányuk és sebességük jól ismert módszerek útján aránylag nagy biztonsággal állapítható meg. Ezért megvan a lehetőség arra, hogy hozzánk érkezésüknek az időpontját is (napszakokig terjedő pontossággal, pl. „reggel", „délelőtt" stb.) meg lehessen állapítani. Erre annál is inkább szükség van, mert megjelenésük általában az időjárás lényeges mértékű rosszabbodását hozza magával. Mindezekből kitűnik, hogy a légköri frontálzónák nem csak az általános meteorológiában és az időjelzéstanban, hanem a hidrometeorológia szűkebb területén is jelentős szerepet töltenek be. Hydrologische Bedeutung der aímospharischen Frontalzonen Dr. L. Aujeszky Kandidat der physikalisehen Wissenschaften Der Begriff der atmosphárischen Frontalzonen, im Gegensatz zu den atmospharischen Frontén, wird dargelegt. Es wird darauf hingewiesen, dass hierzulande die Durchzüge der Frontalzonen für einen wesentlichen Teil der ausgiebigen Niederschláge verantwortlich sind. Wahrend von den Durchzügen der Frontén im allgemeinen nur Niedersehláge von kiirzerer Dauer gespendet werden, sind die Frontalzonen meistens von einer lángeren Periode ausgiebigen Niederschlages begleitet. The Hydrological Importunee of Aímospheric Frontal-Zones by L. Aujeszky Candidate of the Physical Sciences The concept of atmospheric frontalzones is explained as in contrast to atmospheric fronts. It is shown that, in this country, the passage of frontalzones over a given territory is responsible for an important part of the occurring precipitations which are possessing considerable intensities. While frontal passages are vielding, in generál, only precipitations of a shorter duration, frontal zones are accompanied, as a rule, by a prolonged period of heavy precipitation. Az erdősávok hidrológiai hatására vonatkozó vizsgálatok Csehszlovákiában (Dr. I. Fekete : Effets hydrologiques des bandes boisées protectrices a la lumiere des recherches tchécoslovaques. Association Internationale d'Bydrologie Scientifique, Symposium de Budapest, 1965. Vol. 2.) Csehszlovákiában az ötvenes évek eleje óta rendszeres vizsgálatokat és megfigyeléseket végeznek a szélvédő erdősávok hatásainak meghatározása érdekében. A kutatás irányítása 1958 óta a Mezőgazdaságtudományi Akadémia öntözési kutatóintézetének (Pozsony) kezében van, a munkát 10 hidrológus, meteorológus, erdész és mezőgazda közösen végzi. Az erdősávok által védett területeken a levegő és a talaj nedvességtartalmának rendszeres meghatározásán kívül mérik a hótakaró vastagságát, vizsgálják a hóborítottságot, valamint a harmat képződést. Ezeket a mérósi eredményeket öszehasonlítják a nem védett területek hasonló jellegű vizsgálataival. A Dél-Szlovákiában vizsgált erdősávok esetében az erdősáv által védett és kedvezően befolyásolt terület szélessége tőle mindkét irányban az erdő magasságának mintegy negyvenszeresére adódott. E sávon belül a levegő alsó rétege a szélvédelem folytán lassabban cserélődik, ezért nagyobb a nedvességtartalma, aminek következtében csökken a párolgás. A jól telepített erdősáv a vízháztartási folyamatoknak is hatékony alakítója lehet. így például előnyösen módosítja a feszíni vizek lefolyását és csökkenti a talaj nedvességtartalmának veszteségét. Az arányos, megfelelő osztásközzel telepített erdősávok a közöttük levő térben egyenletesen osztják el a havat, ami olvadáskor a talaj egyenletes telítődését segíti elő. Noha az évi csapadéknak csak mintegy 10%-a hull le hó alakjában, és így a talajnedvesség kedvezőbb alakulása alig éreztetheti hatását, a hó egyenletesebb eloszlásának mégis számottevő az előnye. A hóborítás átlagos tartalma ugyanis 38 nap, fagyveszéllyel viszont átlag 95 napon kell számolni. Öt évi átlagban a hótakaró vastagsága 66%-kal, a hóborítás tartama 30%-kal volt nagyobb az erdősávok által nem védett területeken mórt értékhez képest. Ami a harmatképződésl illeti, itt születtek a legérdekesebb eredmények. Dél-Szlovákiában a nem védett területeken az 575 mm átlagos évi csapadéknak 1,86%-a harmat. A védett területeken 8,7%-kal volt több. Annak ellenére, hogy ez is csupán 0,92 mm csapadéknak felel meg, jelentősége mégis számottevő, mert a harmatképződés ideje alatt nincs párolgás. 1958-ban június—október folyamán a nem védett területen a harmatképződésnek (vagyis a párolgás szünetelésének) átlagos időtartama a nap 24 órájának 26,36%-ára terjedt, míg a védett területeken 30,87%-ra adódott, amiből világosan következik az erdősávok párolgáscsökkentő hatásának jelentősége. Ezeken a tisztán hidrológiai jellegű eredményeken kívül más vonatkozású hatásokat is értékeltek, amelyek körül a gazdasági hatékonyságot kell kiemelni. A védett területeken hektáronkénti hozam 10%-kal növekedett ugyanazon terület nem védett részéhez képest. Déri József