Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
11. szám - Dr. Lászlóffy Woldemár: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium első éve
486 Hidrológiai Közlöny 1966. 11. sz. Dr. Lászlóffy W.: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium kozó elméleti elgondolásokat hézagos megfigyelési ö O O ö. anyag alapján nem lehet igazolni. Bár vitathatatlan, hogy a decennium eredményei a tervszerű vízgazdálkodást fogják szogálni, a közvetlen cél a vízre vonatkozó ismereteink elmélyítése nemzetközi együttműködéssel, amihez a Föld felszínén egyenletesen elosztott észlelőhálózatra és egymással egybevethető homogén észlelésekre van szükség. Betekintést kell szereznünk a vízkörforgás makro-, mező- és mikrofolyamataiba. Nagy figyelmet kell fordítanunk emberi tevékenységünk következményeire — pl. a légkörbe juttatott hő- és széndioxid-mennyiségek hatására, a felszín növénytakarójának megváltozásából, a civilizáció terjedésével kapcsolatos építőtevékenységből és vízszennyezésből, a felszín alatti vízkészletek fokozott megcsapolásából, az öntözésből és belvízlevezetésből eredő változásokra, — és a hidrológiai kutatás szolgálatába kell állítanunk a korszerű tudomány minden, eddig kellőkép ki nem használt fegyverét: az automatikus észlelő műszereket és adatfeldolgozó gépeket, az elektronikus számítógépeket, az analógiás eljárásokat, az izotóptechnikát és a különféle nyomjelzőket, a geokémiát, a légifotogrammetriát és a híradástechnika minden eszközét, beleértve a mesterséges égitesteket is. A Decennium programja 3 lényegében tudományos, és a gyakorlatot éppen a tudományos ismeretek elmélyítésével, közvetve kell szolgálnia. A horizontális értelemben végzendő munkánál (az észlelések területi kiterjesztésénél) fontosabb ez a vertikális jellegű tevékenység, amelynek hidrológiai kutatómunkánk újszerű koncepciójában, új észlelési módszerek és eszközök alkalmazásában kell megnyilvánulnia. Mind ennek feltétele a hidrológia jelentőségének fel- és elismerése, és a feladat nagyságához méltó módon felvértezett hidrológusok sorompóba állítása. A hidrológia terén — szerte a világon ugyanez a helyzet, — jobbára csak egyes részletekben járatos szakemberek (mérnökök, geológusok, geográfusok stb.) tevékenykednek, de hiányoznak a tudományszak roppant széles területét átfogó hidrológusok. Ilyeneket kell — továbbképzéssel, tanár- és kutatócserével, szemináriumokkal — nevelni, hogy az ő révükön biztosíthassuk a napi feladatok ellátásához szükséges felső-, közép- és alsó káderek kiképzését is. Ez a Decennium sikerének egyik alapfeltétele. És végül ahhoz, hogy a hidrológiát eddigi elmaradottságából kiemeljük — még a fejlett országok legtöbbjében is száz év előtti módszerekkel folytatott statisztikai adatgyűjtést értenek rajta, — és a fejlődést meggyorsítsuk, élénk nemzetközi tapasztalatcserére — munkabizottságok szervezésére, szimpozionokra, kongresszusokra, —-és a szakirodalom erőteljes fejlesztésére van szükség. így látják ma szakmánk vezető emberei a Decennium feladatait. 3 Lászlóffy: A NHD programja. Hidrológiai Közlöny, 1964/10. sz. 2. Mi történt eddig nemzetközi viszonylatban? Tudvalevő, hogy az UNESCO kebelében már 1962. őszétől folyt a Decennium előkészítése. 4 A kormányszakértők 1964. tavaszán tartott értekezlete kidolgozta a munkatervet is, amelyet az év végén tartott közgyűlésnek már csak szentesítenie kellett. A tervet addig 92 állam tette magáévá és megvalósítása érdekében 80 államban alakítottak nemzeti bizottságot, illetve dolgoztak ki nemzeti munkatervet. A közgyűlés határozata szerint a Decennium ügyeit két évenként újraválasztandó 21 tagú Koordináló Tanács irányítja, amely mellett a titkári teendőket az UNESCO „Természeti Erőforrások" osztálya látja el. Helyet kapott a tanácsban a Meteorológiai Világszervezet (WMO = OMM) 5, a ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO = OAA), az Egészségügyi Világszervezet (WHO = OMS ) és az Atomenergia Ügynökség (IAEA — AIEA), továbbá — a nem kormányzati jellegű szervezetek képviselőjeként — a Tudományos Uniók Nemzetközi Tanácsa (ICSU=CIUS). Az első választás alkalmával Magyarország nem jutott képviselethez a Tanácsban. A népi demokráciák közül a Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia lett tag. A Tanács elnökéül az indiai P. R. Ahujá-t, alelnökké J. Némec és I. Chéret személyében Csehszlovákia és Franciaország képviselőit választották. A Koordináló Tanács hozza a Decennium programjának megvalósítását szolgáló határozatokat, tehát amolyan törvényhozó testület-féle. Melléje szakértőül a Tudományos Uniók Nemzetközi Tanácsát kérték fel, amely ebből a célból vízügyi bizottságot (COWAli) 6 hozott létre, zömmel a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség tagjaiból. 7 Mivel a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség Felszíni vizek szakosztályának elnöke dr. Szesztay Károly, az ő révén Magvarország is képviselve van az ICSU/COWAH bizottságban. A Koordináló Tanács 1965. májusában tartotta első ülését. 8 A legfontosabb részletkérdések kidolgozására 11 munkacsoport megalakítását határozta el, amelyek közül 7-nek országok szerinti összetételét is megállapította. (A többieket meghívásos alapon a titkárság szervezi meg.) Általában 6—8 állam kap bennük helyet, azonban bármely további állam elküldheti ülésükre a megfigyelőit. Biztosítva van a különféle nemzetközi szervezetek bekapcsolódása is. A munkacsoportok ülésein kristályosodnak ki a Decennium tervei, tevékenységükkel ezért az alábbiakban közelebbről is meg kell ismerkednünk. Legtöbbjük megalakulását egy-egv nemzet4 Ubell K.: A NHD szervezeti kérdései. Hidrológiai Közlöny, 1964/10. sz. 5 A nemzetközi szervezeteket a mindennapi életben általában csak nevük kezdőbetőivel említik. Első helyen az angol, másodikként a francia rövidítést adom meg. 6 Intern. Council of Sc. Unions, Committee on Water Research. 7 Szesztay K.: Az ICSU Vízügyi Kutatási Bizottságának alakuló ülése. Hidrológiai Közlöny, 1965/12. szám. 8 Ferenczy D. : A NHD hírei. Hidrológiai Közlöny, 1966/6. szám. '
