Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
11. szám - Dr. Lászlóffy Woldemár: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium első éve
Dr. Lászlóffy W.: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium Hidrológiai Közlöny 1966. 11. sz. 487 közi szimpozion előzte meg, amelyek a munka tudományos megalapozását szolgálták. Ezekről a későbbiekben lesz szó. Az eddig megalakult munkacsoportok a következők: Az ,,Észlelőhálózatok tervezése és szervezése" munkacsoportja 1965. jún. 15-én alakult meg a kanadai Québec-ben. Magyarország nem tagja. Titkári teendőit a WMO látja el. A csoport irányelveket dolgozott ki az egyes hidrológiai elemek megismeréséhez szükséges észlelő-állomás hálózat célszerű kialakításához, és a Koordináló Tanács részére készített jelentésével 9 be is fejezte munkáját. Annál is inkább, mert a Meteorológiai Világszervezet gondozásában elkészült „Gyakorlati hidrometeorológiai útmutató 1 0 az észlelőhálózatok tervezésére is kiterjed. A Koordináló Tanács 1966. áprilisi II. ülésén úgy határozott, hogy egyes általánosan még nem észlelt hidrológiai tényzők megfigyelésének megtervezésére vonatkozóan, amelyekkel sem a munkacsoport jelentése, sem az említett Útmutató nem foglalkozik (pl. vízminőségi vizsgálatok, hordalékszállítás, felszín alatti vizek megfigyelése), szűkebb szakértő-csoporttal dolgoztat ki irányelveket. Egyúttal felkéri egyrészt az egyes nemzeti bizottságokat, hogy segítsék bíráló megjegyzéseikkel a WMO Útmutatójának tökéletesítését, másrészt magát a Világszervezetet, hogy fejlessze és bővítse ki a mű idevágó fejezetét. (Lásd II-1 határozat. ) A táj jellemző és kísérleti vízgyűjtők munkacsoportja 1965. októberében Budapesten kezdte el működését és elnökéül dr. Ubell Károly személyében Magyarország képviselőjét választotta. A titkári teendők ellátásáról az UNESCO gondoskodik. Az eredetileg ideiglenesnek gondolt munkacsoportot jelentése alapján, 1 1 II. ülésében állandónak nvilvánítota a Koordináló Tanács, és megbízta a hidrológiai kutatásban mind fontosabb szerepet játszó tájjellemző és kísérleti területeken folyó munka megszervezésére vonatkozó útmutató összeállításával és e munka eredményeinek értékesítését szolgáló javaslatok kidolgozásával (II-3. határozat). ,,A földközi-tengeri medence karbonátos kőzeteinek hidrológiája" c. munkacsoport megalakítására 1965. októberében Dubrovnikban került sor. Titkárságát a FAO adja. Hazánk — a munkacsoport regionális jellege miatt — nem kaphatott helyet benne. A Koordináló Tanács, második ülésszakán, az eredeti elgondolástól eltérően ennek a munkacsoportnak is a további fenntartása mellett döntött. 1 2 Feladatává tette a regionális kutatás elősegítését a nemzeti programok összehangolásával, és egységes munkamódszerek, terminológia stb. a UNESGO/NS/204: IHD Co-ordinating Council, Second Session, Final Rapport, Annex 4. vagy WMO/ IHD/229. 10 World Meteorological Organization: Guide to Hydrometeorological Practíces. Geneva, 1965. — WMONo. 168. T. P. 82. 1 1 UNESCO/NS/204: Annex 6. vagy UNESCO/ AVS/NR/IHD/214. 1 2 UNESCO/NS/204: Annex 7. vagv UNESCO/ AVS/NR/IHD/236. megállapítását. Ugyanakkor bizonyos,vonatkozásban kiterjesztette működési körét a Földközi tenger medencéjén kívüli területekre (II-4. határozat). Az izotóp-technikák munkacsoportjának titkársága az Atomenergia Ügynökség (IAEA) kezében van. A csoport 1966. márciusában Bécsben tartotta első ülését. A Koordináló Tanács a következőkben körvonalazta a feladatait: 1. A Decennium tervében a talajvízzel telített rétegekben és a fedőrétegben végbemenő hidrológiai jelenségek tanulmányozására izotópok alkalmazásával előirányzott kutatások koordinálása, 2. az izotópok használatának elősegítése a laboratóriumi és a terepen folytatott kutatásban és 3. a tárgykörbe vágó útmutatók és oktató jellegű kiadványok készítése. 13 (II.-5. határozat.) Magyarország nem tagja a munkacsoportnak. A kölcsönös tájékoztatás és tapasztalatcsere munkacsoportja, amelynek titkári teendőit az UNESCO látja el, első ízben 1966. januárjában Párizsban jött össze. A csoportban hazánk is helyet kapott és ezt dr. Szesztay Károly tölti be. Első feladata a hidrológiai észlelési adatok közkinccsé tételére, elsősorban a nemzeti, regionális és egyetemes vízrajzi évkönyvek tartalmára és szerkezetére vonatkozó ajánlások kidolgozása volt. 1 4 A későbbiek során az észlelési anyag homogenitását szolgáló különféle útmutatók és irányelvek ügyével, továbbá a kutatási eredmények közreadásával fognak foglalkozni. A csoport jelentése alapján a Koordináló Tanács „A Világ főbb folyóinak vízhozama" c. évkönyv kiadását javasolta az UNESCO-nak, amely egy kb. 1000 decennium-állomás jellemzőit tartalmazó első kötetből, egy 150—200 nagvmúltú állomás hosszúidejű adatsorát összefoglaló második kötetből, és az első kötetben foglalt állomások havi és évi középvízhozamáról tájékoztató évkönyvből fog állani (II-6. határozat). A hidrológus-képzés munkacsoportja 1965. novemberében alakult meg Párizsban. Titkársága ennek is az UNESCO-ban van. Fontosságának megfelelően 12 ország jutott benne képviselethez és köztük e sorok írója révén hazánk is. A munkabizottság a vízrajzi szolgálatok megszervezésére hívatott szakemberek kiképzését sorolta az UNESCO legsürgősebb feladatai közé, ami célszerűen nemzetközi továbbképző tanfolyamokon oldható meg. Ilyeneket eddig Csehszlovákia, Hollandia, Magyarország és Olaszország szervezett a fejlődő országok mérnökei számára. Időtartamuk általában 6 hónap. A munkacsoport megállapította a felsőszintű hidrológusképzés tananyagát, ajánlásokat dolgoz ki a közép- és alsófokú kiképzésre vonatkozóan (aminek országonkint vagy nyelvterületenkint kell történnie) és megállapította az oktatáshoz szükséges felszerelést. 1 5 A Koordináló Tanács adta feladatai között szerepel: az UNESCO által támogatott nemzetközi továbbképző tanfolyamok igaz1 3 UNESCO/NS/204: Annex 8. vagy UNESCO/ AVS/NR/IHD/241. 1 1 UNESCO/NS/204: Annex 9. vagy UNESCO/ AVS/NR/IHD/228. 1 5 UNESCO/NS/204: Annex 10. vagy UNESCO/ AVS/NR/IHD/208.
