Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
10. szám - Dr. Öllős Géza–Dávidné Deli Matild–Szolnoky Csaba: A nyomás alatti réteget megcsapoló kutak tervezésének hidraulikai kérdései
hogy ezen utóbbi három egyenletet a kút körüli szemcsés közegbeli szivárgás folyamatát jellemző Vhwróréteg ysA MtsMRVW mi wnns egyenlettel kell összhangba hozni. When-Hsiung Li az egyenletek alapján a mstm f-á/lorrdó HM eredményre jutott, amely a 4—6. ábrán levő áramképpel összhangban van: a kútpalást külső oldalán a potenciál közelítőleg valóban állandó értékűnek tekinhetö. Elméleti szempontból azonban az állandó potenciál feltételezése nem lenne helytálló. A (16) egyenlet alkalmazásának határait a következő kutatások során még tisztázni kell. Ha a vízzáró réteg nagy mélységű, vagy ha a k tényező egyre nagyobb, a kút szűrőzött hosszának kérdése előtérbe kerül (Bélteky [8], Major—Laczkó [9]), avagy a megcsapoló felület kialakítását a kívánt hidraulikai viszonyokhoz lehet hozzárendelni (Soliman [10]). A megcsapoló felület magasságainak és kialakításának kérdése ma még egyáltalán nem tekinthető lezártnak. Ennek a feladatnak a megoldásához átfogó kutatásokat kívánatos bevezetni, annál is inkább, hiszen a műszaki szempontok mellett a gazdaságossági szempontok is határozott állásfoglalást sürgetnek. A teljes rétegvastagságot csak részben harántoló lebegő kút körüli szivárgási áramkép sajátosságait vizsgálva (5—6. ábra) szembetűnő, hogy az ilyen nyomás alatti rétegbe mélyített lebegő kút palástjának külső oldalán a potenciál gyakorlatilag állandó értékű a teljes kút körüli viszonyokhoz hasonlóan. Ettől némi eltérés mindössze csak a kút talpa közvetlen környezetében jelentkezik. Az 5. ábra különösen alkalmas arra, hogy a kút palástjának külső oldalán jelentkező 90 állandó potenciáleloszlást konkréten értelmezzük. A 7. ábrán a lebegő kút melletti, cpA potenciálvonalon belüli tényleges potenciáleloszlás szemlélhető. A kút A talppontján átmenő cpA azonos értékű potenciálvonalra nézve felírható: •7AVZW fí'tíOcm \22tsms mr \mfimjm,i 217,1 + z^i = const •xrmmmtr. .'/.vwMW^ A kúton belüli energiaveszteség fellépte miatt sorban jelentkezik az ábra szerinti ip z, <p c, cp D és <p E potenciálvonal. A <J>E-re például felírható: VE WE = bZE = const. (18) V Felírható továbbá az ábra jelöléseit szem előtt tarva: (PA — (PE = DH = — A P E +(ZE — Z A) GÁ | m,z jffW&V Mfi I ° O yw—2»,s-~ | mi2is,a 2is,3 j ns,2 2is,i ! 211,2215,t 225,1 | 225,2 miis, 1225,2 KSf '•2153 215J 4—6. ábra. A szivárgási áramkép teljes és lebegő kút környezetében Puc. 4—6. KapmuHa 0ujibmpaifuu e OKpecmmcmu coeepmeHHOü u eucateü cKeawun Figs. 4—6. Seepage flow patterns around fully and partially penetrating wells Yiniriréteg 6. ábra Dr. öllős G.—Dávidné, Deli Matild—Szolnoky Cs.: A nyomás alatti réteg Hidrológiai Közlöny 1966. 10. sz. 451
