Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
10. szám - Dr. Öllős Géza–Dávidné Deli Matild–Szolnoky Csaba: A nyomás alatti réteget megcsapoló kutak tervezésének hidraulikai kérdései
452 Hidrológiai Közlöny 1966. 10. sz. Dr. öllös G.—Dávidné, Deli Matild—Szolnoky Cs.: A nyomás alatti rétegr 11000 a. A kúthoz, mint szerkezethez tartozó hidraulikai ellenállás az ábra jelöléseit szem előtt tartva, a AH H arányszámhoz kötött. Ez, ha a kutat hidraulikai szempontból jól választották meg, általában kicsiny érték. Az 5. ábrával kapcsolatos megállapítások a 6. ábrára is érvényesnek tekinthetők. Erre az esetre nézve l/m = 0,15. (I a kút vízadó rétegbeli lemélyítésének mértékét fejezi ki.) 5.2 Vízhozam a) A teljes és lebegő kutak vízhozamadatait a 8. ábra szemlélteti. A vízszintes tengely a Q/krl, a függőleges tengely az s/H' dimenzió nélküli értékeket képviseli. Az egyes vízhozamvonalakhoz pedig az l/m dimenzió nélküli számérték tartozik. A közöttük levő kapcsolat gyakorlatilag egyenes vonal szerintinek tekinthető. A teljes kútra vonatkozó egyeneshez (amelyhez l/m=\,0 arányszám tartozik) ellenőrzés céljából a nyomás alatti réteget teljes mélységig megcsapoló kútra, permanens vízmozgásra érvényes <3= 2hnm S (20) , , ln (5 ro ) , , összefüggésből számítható néhány vízhozamértéket is feltüntettük. Az ábrán felrakott vízhozamvonalak alapján tehát valóban igazolódott az a korábbi szemlélet, hogy a nyomás alatti réteget megcsapoló felület (esetünkben a kút palástja) geometriai sajátosságai a vízhozam-vonal lineáris voltát nem befolyásolják, csupán a kivehető víz mennyisége változik (amint erre a tényre az ábrán levő különböző hajlású egyenesek utalnak). A 8. ábrán értelmezhető kútbeli s leszívást a vízadó réteg felső síkja alá, tehát az H' ^ s ^ (H' + m) tartományra is kiterjesztettük. (A Q vízmennyiséget a kútból felül szívtuk el ez esetben is.) Az ábra tanúsága szerint a vízhozamvonal hajlásszöge mindkét tartományra nézve azonos. Erre a tényre a magyarázatot pl. a 9. ábra szolgáltat. Az ábra esetében s = H' + m, tehát a kútbeli leszívás egészen az alsó vízzáró réteg felső síkjának megfelelő szintig terjed. Az ábrán feltüntetett potenciálértékek elemzéséből kitűnik, hogy a kútpalást közvetlen környezetében a piezométer felszínvonala szabad vízfelszínbe megy át. Ezt az utóbbi térrészt az ábrán vonalkázott mező képviseli, amelyen belül <p[cm] < < m [cm]. A szabad vízfelszín szakasza a l/m arányszámtól is függ. Az l/m —> 0, (21) F 0 feltétel esetében (F a megcsapoló felület) — ugyanazon kútbeli leszívásnál — a piezometerfelszín MESJEBYZÉSm • 100 cm m \~r- 0,667-allondó r 0 - 1,5 cm > '« A a- \ k nJn™ ) képletből számított érték 7. ábra. A kútpaláston kialakuló tényleges poteneiáleloszlás értelmezése Puc. 7. ToAicoeaHue $aKmu<tecKOBO nomenquaAbHoio pacnpedeACHUH na HapyncHoü cmene KOAOöifa Fig. 7. Interpretation of the actual potential distribution developed on the well mantle 8. ábra. A teljes és lebegő kúthoz tartozó vízhozamadatok Puc. 8. Pacxodbi coeepuiennux u ebicmux cKeayKUH Fig. 8. Yield data for fully and partially penetrating wells
