Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

10. szám - György István: A vízügyi tervezés időszerű kérdései

440 Hidrológiai Közlöny 1966. 10. sz. György I.: A vízügyi tervezés időszerű kérdései jából a környék topográfiáját, geológiáját és hidro­lógiáját alaposan fel kell dolgoznia; majd pedig a völgyzárógátas tározó megoldása után be kell vonni munkájába a vízkémikust, a biológust, az erdészt és számos más speciális szakembert, mert csak ezek segítségével oldhatja meg a tározott víz minőségének problémáját, majd pedig a tározott víznek az adott ivó- vagy ipari víz minőségének megfelelő feldolgozását. A 12. ábra a lázbérci víztisztítótelep már kiépített 5000 m 3 teljesítményű részét mutatja. Ez a Bán patak közvetlenül kivett vizét tisztítja és a bővítés után a lázbérci tározó 25 000 m 3/nap vizének tisztítása céljából bővítésre kerül. Most épült meg a tisztítómű, mely a kibőví­tett mű technológiájának kikísérletezésére szolgál. A kísérleti víztisztító berendezés a rakacai tározó­nál épült fel, amelynek hidrológiai és biológiai körülményei hasonlóak a Lázbércen épülő táro­zóéhoz. Ezt a kísérleti víztisztító berendezést úgy kellett kialakítani, hogy annak berendezései az üzemi próbák végrehajtása után más helyre átte­lepíthetők, szállíthatók legyenek és lehetőleg mini­mális költség terhelje a kísérleti üzem megszünte­tése után fel nem használható építményeket. A kísérleti víztisztítómű 6 m 3/óra teljesítményre épült, de benne átmenetileg 18—20 m 3 teljesítmény is elérhetővé válik. A kísérletek során kell kialakítani azt a technológiát, amely a lázbérci kibővített tisz­títóműben alkalmazásra kerül. Különös feladatot jelent itt a tározott víz minőségének az időjárástól, a külső hőmérséklettől, az évszaktól és a vízkivétel mélységétől függő változása. A kérdés megoldásá­ban jelentős segítséget jelent az, hogy a VITUKI helyszíni laboratóriumában a rakacai tározó ki­építése óta folyamatosan végzi a tározó vizének mi­nőségi elemzését és ígv a kísérleti üzemet több évi megfigyelés előzte meg. A víztisztítás területén érdekes feladatként je­lentkezik a természetes vizeknek ivóvízzé való le­tisztítása mobil tisztítóművek révén. Ilyen feladat pl. a közismert Hidropur berendezésnek kisebb tel­jesítményre való korszerűsített megoldása. Nem­régen lépett üzembe a balatonmenti öszödi cam­ping területén felállított VIZTERV által tervezett félstabil tisztítómű (13. ábra), amely mintegy 50— 100 m 3/nap teljesítményű, előregyártott és szállít­17. ábra. Az angyalföldi 300 m 3/óra teljesítményű kavicsrakodó ledobó hídja Fig. 17. Oravel handling plánt of 300 cu.m/hour capacity at Angyalföld 18. ábra. A tassi zsilip 3,80 m X 13,80 m-es billenő táblája szerelés közben Fig. 18. Mounting of the 3.80 by 13.80 m tilting leaf at the Tass sluice ható elemekből épült ki és amely a kísérleti üzem­ben való teljes kifejlesztése után sorozatban is gyártható lesz. A szennyvíztisztítás területén mind nagyobb gondot okoz a szennyvizek elhelyezése, ezen belül vizeink tiszaságának biztosítását célzó tisztítási technológia kialakítása. Az ipar fejlődésével mind több újszerű ipari szennyezés problémája vetődik fel, ezek tisztításának problémája ismét a kutató,, a vegyész és a biológus nagyobb mértékű bevoná­sát igényli. Az újabb szennyező források jelentke­zése ezt a szakterületet a vízgazdálkodás egyik legsúlyosabb területévé tette. A 14. ábrán a dorogi szennyvíztisztítótelepet mutatjuk be. Az eddigiekben nem kívántunk teljes képet adni a vízügyi tervezés területén folyó munkákról. Kiegészítésül csupán képeken keresztül szemlélte­tünk néhány VIZITERV által tervezett és most megépült művet (15—17. ábra). Csak azokat a kér­déseket kívántuk felvetni, amelyek arra utalnak, hogy mind a távlati, mind a konkrét tervezés során a vízügyi tervezés időszerű kérdéseit a művek komplexitása, a komplexitás által felvett új tech­nikai-gazdasági megoldások keresése adja. Műszaki kérdések Hogy milyen új műszaki feladatok vetődnek fel? Említhetnénk nagy vízi műtárgyak építése során kialakított nagy munkagödrök problémáit. A vízáteresztő talajokban kialakított nagy munka­gödrök építésénél világszerte elterjedt, de hazánk­ban még csak itt-ott került alkalmazásra a résfalas körülzárás, amellyel kapcsolatban több éve foly­tatunk kísérleteket és a közeljövőben a II. Tiszai Vízlépcsővel kapcsolatban telepítendő kísér­leti munkák fogják ennek a rendszernek a végleges technológiai megoldását biztosítani. A Dunai Vízerőművek tervezésénél az igen erő­sen áteresztő kavicstalajokban az alapozási munka­gödrök fenekét legcélszerűbb injektálással vízzá­róvá tenni. Ezen injektált teknők kialakítása, amelynek fő alkalmazója Franciaország, ugyan­csak előttünk áll. A Tiszai Vízlépcső öntözőrendszerének nagy csatornái, de az ország számos más területén épülő öntözőcsatornák sok esetben homokos talajban ve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom