Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

10. szám - György István: A vízügyi tervezés időszerű kérdései

György I.: A vízügyi tervezés időszerű kérdései Hidrológiai Közlöny 1966. 10. sz. 435 2- ábra. Balatonaligai öntöző vízkivételi mű a magasnyomású szivattyúteleppel. A telep 3500 kh szőlő- és szántóterületet lát el öntözővízzel Fig- 1. Irrigation intake at Balatonaliga with highhead pumping station. Irrigation water is supplied to 3.500 hectares of vineyards and cropland nyait. Ez a körülmény szükségessé teszi, hogy a műszaki létesítmények tervezését megelőzően — az öntözés vagy talajvédelem várható kihatásait figyelembe véve—kidolgozásra kerüljön az érintett terület mezőgazdaság-fejlesztési vagy más szóval agrárgazdasági terve. Ily módon lehetővé válik hogy a műszaki tervezés a termelési célkitűzésekhez és a helyi természeti lehetőségekhez szorosan alkalmazkodva alakítsa ki a legmegfelelőbb és leggazdaságosabb műszaki megoldást. A feladat ilyen megjelenése a mezőgazdasági tervező ós kutató intézetekkel az együttműködés kiszélesítését igényli. Ma már a műszaki tervezés alapját képező agrárgazdasági tervek kidolgozását a mezőgazdaság érdekelt szak- és kutató intézeteinek bevonásával végezzük. Tervezőink a tervezési feladat megadásától kezdve szorosan együttműködnek az agrárgazdasági terv készítőivel, sőt a műszaki tervek készítésének ideje alatt is igénybe veszik termelési vonatkozású útmutatásaikat. Számos példát hozhatnánk fel a műszaki beavatkozások és a mezőgazdaság fejlesztési vonatkozásainak szoros összefonódására. A lejtős területeken végzendő talajvízvédelmi feladatok műszaki megoldásának módja nemcsak a terep és talajadottságoktól, hanem az elérni kívánt mezőgazdasági fejlesztési céltól is szorosan függ. Más és más műszaki megoldásokat kell alkalmazni, ha adott védelemre szoruló területet pl. szőlőműveléssel, gyümölcs, vagy szántóföldi termeléssel kívánjuk hasznosítani. A legeredményesebbnek látszó fejlesztési célokra vonatkozóan pedig nem a műszaki tervek készítői, hanem elsősorban az agrárközgazdászok hivatottak a legmegfelelőbb lehetőségeket kiválasztani. Az együttműködés szükségességét és megoldásának lehetőségeit jól kifejezi a 7/. Tiszai Vízlépcső tervezése. A műszaki tervezést itt már az agrár szakemberekkel ós a különböző mezőgazdasági szakintézetekkel szoros összhangban végezzük. A műszaki tervekkel párhuzamosan, illetve azokat ütemben megelőzően tudományosan is megalapozott agrárgazdasági koncepció és területileg részletesen kimunkált fejlesztési tervek készülnek. Ezt 2. ábra. Balatonaligai automatikus vezénylésű szivattyútelep magasnyomású gépháza Fig. 2. Machinehouse for the high-head pumps in the automalically controlled pumping station at Balatonaliga a gyümölcsöző, szép kezdeti sikereket igérő együttműködést, melyet az EM és az OVF rendeletileg is szabályozott, a jövőben tovább kell fejleszteni. A II. Tiszai Vízlépcső tervezése során a folyó vízmérlegének alapos kidolgozása, a műszaki megoldások megfelelő kiválasztásán túl hosszú sorát igényli a különböző szakágak munkájának, egészen a gazdaságossági vizsgálatok elvégzéséig. A mű megalkotása az öntözési feladatokon túlmenően a halászat, a villamosenergia termelése, az árvízvédelem, a belvízvédelem, a folyószabályozás, a hajózás, az erdészet műszaki és gazdasági problémáit veti fel, de ki kell terjedjen a mű üdülési és ipari vízhasználat területén való hasznosítására is. A tervezőnek az említett szakágakon túlmenően pl. részletesen kell foglalkoznia a hullámtéri tározó 122 km

2-t kitevő vízfelületének — amely a Balaton területének 1/

5-ét teszi ki — egészségügyi, üdülési és sportcélokra való felhasználásával is. Az öntözés területén előtérbe került a magasnyomású, néhány ezer hektárt kitevő esőztető öntözőrendszerek kiépítése. Ezek közül nemrég valósult meg a VIZITERV tervezése. alapján a Balatonaligai öntözőmű (1 -3. ábra). Az öntözőrendszer már több helyen ismeretetésre került, így csak annak műszaki újszerűségére kívánunk rámutatni akkor, amikor megemlítjük azt, hogy ezen telepnél a szivattyúk emelőmagassága 90—120 méter, teljesítménye pedig a régebbi öntözőtelepek 100— 3. ábra. Héjcsatorna a balatonrdigai öntözőrendszerben Fig. 3. Shell-canal in the Balatonaliga irrigation system