Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
10. szám - György István: A vízügyi tervezés időszerű kérdései
436 Hidrológiai Közlöny 1966. 10. sz. György I.: A vízügyi tervezés időszerű kérdései 4. ábra. Nagyhegyesi öntözőtelep magasnyomású szivattyútelepe Fig. 4. High-head pumping station of the Nagyhegyes irri gátion system 200 1/sec-ról 700—800 1/sec-ra nőtt. A vízszintes tengelyű szivattyúk helyettindokolttá vált a függőleges tengelyű szivattyúk beépítése. A telepek az öntözés igényeinek és az öntöző víz használatának megfelelően automatikus vezérlésűek, az öntözésnél belépő fogyasztó részére, illetve a fennsíkon elhelyezett 1500—3000 m 3-es napi tározók vízpótlására, a rendszerbe beiktatott nyomáskapcsolók szükség szerint helyezik üzembe a szivattyúkapacitást. A telepek tervezése komplex, a tervezési munka az öntözendő területek kijelölésétől, a nyomóhálózat betervezése a szivattyútelep, a szükséges úthálózat, a személyzeti lakásokon keresztül azok vízellátását és szennyvizének elhelyezését is magában foglalja (4. és 5. ábra). Különös gondot okoz az exponált helyeken pl. a Balaton partján elhelyezett szivattyú gépházak építészeti kialakítása is (6. ábra), hogy azok beleilleszkedjenek a Balaton-part üdülőtelepi világába. Új jellegű feladatot jelent a mind nagyobb számban kiépülő szőlő és gyümölcsös öntözés (7. ábra). A telepek egy része, különösen a Balaton déli partján, löszös területen helyezkedik el és így az öntözéssel egyidejűleg a területek talajvédelmi és ezzel kapcsolatos vízrendezési problémáit is meg kell oldani. A belvízrendezés területén új irányt vett a belvízi szivattyútelepek tervezése. Az eddigi nagy szivattyú gépházakhoz képest lényegesen kisebb méretű gépházakat sikerült kialakítani. A ma üzemelő szivattyútelepeknek mintegy 50%-a 40 évnél idősebb. A telepek nagy részénél az erkölcsi kopás teljes, de a műszaki élettartamuk is lejárt. A tapasztalat szerint először a kazán, majd a gőzgép, később a szivattyúlapát kereke, az épület és végül a szivattyú csigaház megy tönkre. E téren tervezéseink 50%-a rekonstrukciós célt szolgál, amelynek során elsősorban a gőzgép kiiktatása kerül sorra és általában kimutathatóan a villamos meghajtás bevezetése a gazdaságos. Egyszerű üzem, kevés meghibásodó géprész, kis kezelő létszám jellemző erre a korszerű megoldásra. A magasépítés is lépést tart a korszerű villamos és gépészeti tervezéssel. Modern egyszerű homlokzat, gazdaságos térkialakítás a fő cél. A régi kazánházból az esetek túlnyomó részében készenléti munkásszállás, vendégszoba és szociális helyiségek alakíthatók ki. Az új telepek elhelyezése főleg a gravitációs bevezetésű főcsatorna torkolati szakaszánál történik. (8. ábra). Kisebb emelési magasságnál bevezettük a ferde tengelyű gépelhelyezést (9. ábra). Ezen szivattyúk súlya kisebb és kisebb a helyigényük is. További lépést jelent a változtatható pólusszámú motorok bevezetése, melyek segítségével pl. a lapátállítású szivattyúegység teljesítménye jó hatásfokkal 0,5—2,5 m 3/sec között változtatható. Az elmiilt években fejlődött ki a vállalatnál a talajvédelmi tervezés. 6. ábra. A balatonújhelyi szivattyútelep Fig. 6. The Balatonújhely pumping station 7. ábra. Szőlőöntözés Rádpusztán Fig. 7. Irrigation of vineyards at Rádapuszta 5. ábra. A nagyhegyesi szivattyútelep gépterme Fig. 5. Machine hall of the Nagyhegyes pumping station