Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
9. szám - Bélteky Lajos: Magyarország területének geotermikus viszonyai az 1956–1965. évi kútfúrásokban végzett hőmérséklet mérések alapján
Bélteky L.: Magyarország geotermikus viszonyai Hidrológiai Közlöny 1966. 9. sz. 409 A 3. ábra is kb. 400 kút mérési adatán alapszik. A számszerinti különbség a meddő fúrások miatt mutatkozik, melyeknél látszólagos gg-t — természetesen — nem lehetett számítani. A 23,24 és a 17,9 közötti 5,34 m-es különbséget a két ábra azonos értékei közötti eltolódás is mutatja. A 22 m-nél nagyobb látszólagos gg értékek számának növekedése azzal magyarázható, hogy a kutak jórészének vízhozama alatta van a statisztikai átlagnak, ennek következtében a lehűlési veszteség is nagyobb az átlagosnál, a kifolyó víz hőmérsékletcsökkenése pedig a látszólagos gg növekedését vonja maga után. A 2. és 3. ábrák egybevetése arra is alkalmas, hogy eloszlassa azt a kétkedést, amivel néhányan a mélységi hőmérséklet mérések pontosságának hiánya miatt a mérések alapján tett megállapításokat fogadták. Világosan mutatják, hogy megvan a geotermikus anomália a magyar medence majdnem egész területén s a valóságos gg csak a mérések 2%-ánál haladja meg a 30 m/°C-t. Eddigi tanulmányaimban több esetben megemlítettem, hogy a talphőmérséklet mérések között elég sok a nem kellően pontos s azért kell a minél nagyobb számú mérésre törekedni, mert a statisztikai átlag a kiugró hibákat letompítja. Vizsgálataimhoz is azért használom fel főképpen az olyan kutak adatait, melyeknek nemcsak a talp, hanem a kifolyó víz hőmérsékletét is ismerjük, mert a korrekciós tényező valószerűtlen értéke mindjárt felhívja a figyelmet a talphőmérséklet mérésnél elkövetett liibára. A felszíni vízhőmérséklet mérés pontossága könnyen ellenőrizhető. Az ilyen hibára utaló adatokat nem vettem figyelembe. A legtöbb hibás mérési adat újabban onnan származik, hogy teleszkópszerű béléscsövezésű kutaknál a műszert nem tudják minden esetben leereszteni a talpig, ill. a fakadási szintig, mert a hőmérőtartó a tömszelencén fennakad. Főleg azoknál a kutaknál fordult ez a hiba elő, amelyek 400—500 m mélységűek s a szűrő 102/93,5 mm-es fúrócsőből készült s a kút túlfolyással termel. A fakadási szint felett 60—80 m-rel magasabban levő maximum hőmérő nem a mélységnek megfelelő kőzet, hanem a szűrőből gyors áramlásban levő víz hőmérsékletét mutatja s a mérés épp olyan alacsony gg-t eredményez, mint karbonátos kőzet esetén a hasadék felett, a fúrás talpán végzett hőmérséklet mérés. gg, (397 mérés alapján) [db] W 30 20 [m/C°] 5 S • 70 . O 9 • 10 • 11 • 12 • 13 • 14 • 15 • IS • 17 • 18 • 19 • 20 • 21 • 22 • 23 • 24 • 25 • 26 • 17 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 40< 3. ábra. A kifolyó víz hőmérsékletéből számított geotermikus gradiens értékek gyakorisága Puc. 3. noemopneMocmb 3Haienuü epaduenmoe, ebuiucjieHHbtx U3 meMnepamypbi ebimeKawuieüCfi eodu Abb. 3. Háufigkeit der aus der Temperatur des herausfliessenden Wassers berechneten geothermischen Gradientwerte gg v (427 mérés alapján) 30 40 50 [db] nn 2. ábra. A mélységi hőmérsékletmérésekből számított geotermikus gradiens értékek gyakorisága Puc. 2. noemopsieMOcmb 3na'ienuü zeomepMunecKux zpadueHtnoe, ebiuurMHHUX U3 ejiyöunnbix u3Mepenuü meMnepamypu Abb. 2. Háufigkeit der aus den Tiefentemperaturmessungen berechneten geothermischen Gradientwerte • - 7 •8 ••9 ••10 ••11 -12 ••13 -•14 --15 ••16 ••17 ••18 -• 19 ••20 ••21 •22 ••73 ••24 ••25 ••28 ••27 -2b ••29 -•30 ••31 --31 ••33 ••34 ••35 ••36 -37 •38 •39 ••40 •->40
