Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

9. szám - Dr. O’sváth János: Öntözéses kísérletek tervezése és szervezése

O'sváth J.: Öntözéses kísérletek Hidrológiai Közlöny 1966. 9. sz. 403 és a pórustérfogat megváltoztatásával szellőzteti a talajt. A kukorica gyökérzetének sajátosan nagy a levegőigénye. Ha egyszerűen a kezelés — kontra — termés közvetlen, felbontás nélküli relációját vizsgáljuk, a kezelés többirányú hatásának quantitatív értéke ismeretlenül elvész. Még több reménnyel kecsegtet komplex vizsgálatok végzése. A szakkutatót közvetlenül érintő munka tulajdonképpen az előbb vázolttal azonos, csupán a feldolgozás történik komplex módon. Itt tulajdonképpen a „biológiai-hidrológia-pedológia" kapcsolatáról van szó, amelyeket a közös matematikai nyelv hoz össze. Az, hogy a termés (a parcella termése is!) a biológiai, hidrológiai, klimatológiai és pedológiai tényezők valamilyen függvénye, közismert kiindulási pont. A biológiai tényezők alatt az örökölt hatótényezőket érintik. A hidrológia, a pedológia és esetleg a konkurrens növények (gyomok) biológiai hatótényezői képezik a környezeti tényezőket a meteorológiai körülmények hátterén. Az összefüggéseket nagy vonalakban a 13. táblázat mutatja. A kísérletező a kezelésekben megtestesülő agrotechnikai beavatkozásokat (öntözés, trágyázás stb.) készíti elő és biztosítja a tesztnövény életfeltételeit. A szemtermést, a növények számát és az egyéb terméskomponenseket, valamint a fizikai és kémiai környezeti tényezők jellemzőit, mérni kell. Ezek a vizsgálandó természeti törvényeknek megfelelően alakulnak. Ebbe a bonyolult hatásmechanizmusba másképpen nem láthatunk bele, mint az egyes komponensek szétbontásával, azok egyirányú és kölcsönös hatásainak, valamint együttes hatásainak (azaz interakcióinak) és korrelációinak tisztázásával. Természetesen a 13. táblázattól eltérő más összefüggés-rendszert is felvázolhatnánk: a munkahipotézistől függ, hogy milyen szisztémát fogadunk el vizsgálati alapul. A kísérlet a választott rendszernek megfelelően alakítandó ki. Még egy lépéssel tovább menve azt mondhatjuk, hogy addig, míg a kísérleti eredményeinket a kezelésekre közvetlenül vonatkoztatjuk, addig az eredmények reprezentációs ereje nagyon kicsi. Bár minden egyes kísérlet lényeges információkat tartalmaz, még abban az esetben is, ha a kezelések hatása nem mutatható ki szignifikánsan, azaz a hatások a kísérleti hibán belül mozognak— ennek ellenére a kísérlet gyakori megismétléséből álló kísérletsorozatok (több helyen és éveken át folytatva) alig adnak egyértelműen megnyugtató eredményt. A bemutatott kétéves kísérletsorozatban is a trágyázás, a talajművelés, az öntözés, valamint az ápolás hatása évről-évre változott. Sokkal több kilátással végezhetnénk az analízist, ha olyan sorozatokkal rendelkeznénk, amelyek a tapasztalt fizikai és kémiai jellemzőkre (fény, hő, víz, tápanyag stb.) alapulva mutatnák be a termés alakulását a komponenseken keresztül. Az automatizáció fontossága Minden komplex feldolgozásnál sokszor leküzdhetelen akadályt fog okozni a riasztóan növekvő számolási munka, amely szinte minden nagyobbszabású adathalmaz feldolgozásánál elháríthatatlannak látszó akadályt okoz. Az újabb és újabb tényező bevonásával a számolási munka ugyanis hatványozottnál nagyobb mértékben nő. Az ilyen adatmintákon végrehajtható speciális és ismétlődő vizsgálatok előtt a nagysebességű elektronikus adatfeldolgozó gépek nyitották meg az utat. Elektronikus számológépeket általában akkor célszerű alkalmazni, ha aránylag kisszámú adattal igen sokféle, szövevényes számítást kell elvégezni, továbbá, ha egyszer már kidolgozott programok gyakran és ismételten felhasználhatók. Éppen ez az eset áll fenn, ha öntözéses kísérleteinkben több tulajdonságot mérünk. Ahány tulajdonságot mértünk, annyi ,,kísérlet"-nek fogható fel az anyag, az analízisprogrammot annyiszor kell felhasználni. Ha ezen felül a tulajdonságok közötti kapcsolatok megállapítása is a cél, akkor a variancia-analízisen kívül még kovariancia-analízist is el kell végezni, ahány páros összehasonlítás lehetséges a tulajdonságok között. Két vizsgált tulajdonság esetén ez 3 analízist, öt tulajdonság esetén azonban már 15 analízist jelentene kísérletenkint. A különöző regresszióanalízises módszerek ezeknek az analíziseknek eredményén alapulnak. Szántóföldi kísérletek analízisére a mezőgazdasági kutatók az elektronikus számológépeket széles körben felhasználják. Az angliai Rothamsted-ben a szántóföldi kísérleteket, elsősorban a trágyázási kísérleteket, Elliot NRDC 401 típusú elektronikus számológéppel értékelik ki. Ausztriában a steyermark-i Mező- és Erdőgazdasági Kamara kukoricakísérleteinek bizonyos számításait szintén elektronikus számológépek segítségével végzi. A Német Szövetségi Köztársaságban, Hannoverben, 1957-ben bocsátottak egy IBM 650 mintájú elektronikus számológépet a Statisztikai és Biometriai Intézet rendelkezésére szántóföldi kísérletek értékelésére (Rundfeldt, 1963). A Német Demokratikus Köztársaságban gyártott ZRA-1 típusú számolóautomatára programokat dolgoztak ki: sorsolt blokk, latin négyzet, split-plot, egyszerű rács és rácsnégyzet (az utóbbiak egytényezősek) elrendezésekre, tetszőleges ismétlésszám mellett. A gép a Német Mezőgazdsági Akadémia berlini Számolóközpontjában áll a mezőgazdasági kutatás szolgálatában. Nincs tudomásom, hogy nálunk ilyen munka folyna, sőt programok sem állnak rendelkezésünkre. Nemcsak a kísérletek értékelésénél alkalmazható automatizáció. Már a kísérlet tervezésénél is használhatók számolóautomaták a sorsolás (randomizálás) munkájának elvégzésére. Vannak automaták, amelyek a kísérlet tervrajzát készítik el, kisfilmen láttam erről bemutatót. A kísérlet keresztülviteléhez szükséges jegyzőkönyvek, bonitálási füzetek számozásait és fejrészeit automatikus gépekkel lehet elkészíttetni. A kísérlet parcellájáról a feldolgozáshoz és nyilvántartáshoz lyukkártya készül. Szabadban nem lehet lyukkártyákat használni, a bonitálást hordozható magnó-szallagra veszik és a laboratóriumban azt lehallgatva lyukasztják kártyákra. A tapasztalt eredmények és a kísérleti adatok tárolása Az öntözés kérdéseinek tisztázását csak akkor remélhetjük, ha az egymástól elkülönítve, tervszerűtlenül, spontán, kis méretekben beállított egyes kísérleteket, amelyek önmagukban véve jelentéktelen repre-