Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
9. szám - Dr. O’sváth János: Öntözéses kísérletek tervezése és szervezése
404 Hidrológiai Közlöny 1966. 9. sz. O'sváth J.: Öntözéses kísérletek: zentációs erővel bírnak, mint ,;mintákat", egységesen analizáljuk. Az ilyen összefoglaló rendszerben az olyan egyes kísérletek, mint a példaképpen bemutatottak, rendkívül jelentőségűek, még akkor is, ha a kísérletező, aki csupán azt az egyetlen tapasztalati adatsort látja, annak jelentőségét nem ismerheti fel. A szakirodalomban való publikáció és intézeti évkönyvek jelenlegi formája mellett az ilyen tapasztalati adatok menthetetlenül elvesznek. Az egész öntözési-kísérleti, észlelési és értékelési rendszer koncepciójának kialakítására van szükség, hasonlóan és beleillesztve a kialakítandó agrárkutatási adattároló rendszerbe, az ún. ,,Archivum"-ba. Az alapelvek, az elméleti biológiai meghatározások, a technikai és gazdasági lehetőségek felmérésére van szükség. A különböző javaslatok tanulmányozása nagyon ajánlható, nehogy a rendszer mindjárt megvalósulása pillanatában elavult legyen. A lyukkártyagépek nemcsak a számológépek munkájának előkészítésére szolgálnak, hanem módot nyújtanak az adatok korszerű tárolására is. Az öntözéses kísérletezés gazdaságossága nélkülözhetetlenné teszi egy adattárolórendszer, egy ,, Archívum" létesítését, mert a manuális feljegyzések formájában tárolt (ha egyáltalában tárolt!) munka, mint Czelnai (1965) mondja, „halott információ", amelyet csak nagy manuális munka ismételt befektetésével lehet hozzáférhetővé tenni. A korszerűen, lyukkártyán vagy más ,,médium"-on tárolt adatok hozzáférhetőségét oly módon kell biztosítani, hogy a keresett adatokat, manuális előkészítő munka nélkül, gyorsan, gépi adatfeldolgozásra alkalmas formában közvetlenül megkapjuk. Csak egy adattároló-rendszer birtokában leszünk képesek „új információt nem tartalmazó" kísérletek újoní beállításának me gakadályozására. * IRODALOM Cochran, W. G.—Gox, G. M. (1957): „Experimentál Designs" J. Wiley, New York, 2nd ed. Czelnai R. (1965): „Meteorológiai adattároló és szolgáltató rendszerek tervezéséről" Időjárás, 69, 4/5: 213—217. Finney, D. J. (1959): „The economic efficiency of experimentation" MTA Matematikai Intézet Közleményei, 4, 3/4: 203—224. Győrffy B.—Szabó J. L. (1962): „Komplex IV." MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet Évi Jelentése, III., Kézirat, Martonvásár. Győrffy B.—Szabó J. L. (1963): „Komplex IV." MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet Évi Jelentése, II., Kézirat, Martonvásár. Győrffy B.—Szabó J. L. (1963): „Komplex V." MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet Évi Jelentése, II., Kézirat, Martonvásár. „Kertészeti Lexikon" (1963), Budapest, Mezőgazdasági Kiadó. O'sváth J. (1959): „Egyszerű kísérletek elhelyezése". MTA Mezőgazdasági Kutató Intézet Kiadványa, Martonvásár. O'sváth J. (1964): „Kétdimenziós ráeskísérletek elhelyezése". MTA Mezőgazdasági Kutató Intézetének Kiadványa, Martonvásár. Rundfeldt, TI. (1962): „Untersuchungen über den Einsatz elektronischer Rechenanlagen bei der Auswertung von Feldversuchen in der Pflanzenzüch* A Hidrológiai Társaság javasolja, hogy a tan111 mányban foglaltakat kutatást irányító szerveink minél előbb tegyék részletes vizsgálat tárgyává és biztosítsák a modern kísérleti technika feltételeit. tung". Zeitschrift für Pflanzenzüchtung, 49, 3: 253—386. Rüther, H. (1965): „Zusammenfassender Bericht über des Symposium ,Feldversuchswesen' durchgeführt in der Zeit vom 6. — 9.7. 1965. im Institut für Saatgut und Ackerbau Halle-Lauchstádt in Halle und Bad Lauchstádt" (Sokszorosított levonat). Planen und Organisierung yon Bewasserungsvcrsuchcn Dr. J., O'sváth Bewásserungsversuche müssen im allgemeinen aufgrund derselben Grundsátze eingestellt werden, wie die sonstigen Feldversuche, d. h. mit Wiederholung, zufállig verteilt und in Blöcken. Bei Bewásserungsversuchen ist die Berücksichtigung der faktoriellen Betrachtungsweise von noch höherer Bedeutung und deshalb können Folgende empfohlen werden: 1. In die Untersuchungen müssen möglichst viele Behandlungs-Faktoren miteinbezogen werden, und diese müssen stets im kompletten Kombinationssystem untersucht werden, damit wir die Wirkungen und Interaktionen, weiters mittels dieser die zu den betriebswirtschaftlichen Berechnungen notwendigen Wirkungsflachen feststellen können. Aus versehiedenen Entwurfssammlungen kann der den zu untersuchenden Problemen am besten entspreehende modernste Anordnungstyp leieht ausgewáhlt werden. 2. Da die Blockierung nicht in jeder Hinsicht vollkommen gelingen kann, ist es zweckmássig, die wáhrend dem Versuch sich zeigenden anderen Eigensehaften begleitenden (konkommittenten) Charakters (Fehlstellen, Scháden etc.) zu berücksichtigen, auf Grund welcher wir die ansonsten eventuell verzerrten Haupteigenschaften (z. b. den Ertrag) korrigieren können. 3. Das faktorielle Prinzip kann auch derart ausgedehnt werden, dass wir in die Untersuchung neue Varianten (Eigensehaften) miteinbeziehen, aufgrund welcher wir in den Wirkungsmechanismus des Naturprozesses Einsicht gewinnen. Den Bewásserungsforscher interessiert in erster Reihe die Berücksichtigung der Komponenten (Ertragskomponenten) der Haupteigensehaft (biologisches System). 4. Mit der Registrierung der durch die Behandlungsfaktoren verursaebten mittelbaren oder unmittelbaren Umgebungsanderungen können auch die.hydrologischen, pedologischen und meteorologischen Messwerte in das System des Wirkungsmechanismus miteinbezogen werden. Aueh die Beispiele aus Martonvásár zeigen, dass die faktoriellen Versuchspláne auch im Falle von Bewásserungsversuchen ohne jede Sehwierigkeit gut verwirklicht werden können. Die Berücksichtigung je mehrerer Varianten (Behandlungen, Eigenscahften, Verháltnisse etc.) erweist sich infolge der grossen Informationszunahme als wirtschaftlich. Die Bedingungen dieser komplexen Untersuchung sind folgende: 1. Die versehiedenen Fachforscher wie Hydrologen, Biologen, Pedologen, Meteorologen etc. müssen einander bei den Versuchen mit ihrem Wissen, mit ihren Instrumenten, Aufnahmen, Teilanalysen und anderen Arbeiten behilflich sein und zusammenarbeiten. 2. Bei der numerischen Aufarbeitung der Daten erweist sieh ausser der Varianzanalyse auch die Anwendung der feineren Verfahren der sonstigen statistischen Analysierungssysteme mit mehreren Veranderlichen (mehrfaehe Regressions- und Korrelationsrechnung, Pathanalyse, Diskriminanzanalyse, Faktoranalyse) als notwendig. 3. Die Datenaufarbeitungstechnik erfordert eine Automatisierung (Anwendung von elektronischen Rechenautomaten in der landwirtschaftlichen Forschung), die hingegen die Vereinheitlichung der Versuchssysteme (Typisierung) zur Folge habén wird. Die Automatisierung macht 4. die Aufnahme der Daten auf Lochkarten notwendig. Die systematische, übersichtliche und durchgedaehte Speicherung und Dokumentierung dieser Lochkarten bildet die Grundlage für die Aufstellung eines für die landwirtschaftliche Versuche so sehr notwendigen, Archivs.
