Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
9. szám - Dr. O’sváth János: Öntözéses kísérletek tervezése és szervezése
402 Hidrológiai Közlöny 1966. 9. sz. O'sváth J.: Öntözéses kísérletek: Technikai, beavatkozás „k" kezelés ,8'kezelés ,C' kezelés ,0'kezelés kalászszám/növény ÖSSIEFÜGGESEK VA7LATA (Egy lehetséges szisztéma kalászosok esetében ) Kereskedelmi .. ., . . . , r. ........ . á m • Biolagiat sz/nt Fizikai -kémiai szint növényszám/parcella szemszám/kalász ezerszemsúly egyéb Szemtermes parcellánkint Száraz évben a jó ápolás 43,3 %-os többletet okozott, míg nedves évben gyakorlatilag a két eljárás (rossz és jó) egyenlő eredményre vezetett. Ennek oka az lehetett, hogy a kellő időben ki nem irtott gyomok rengeteg nedvességet vontak el a kukoricától, ennek következményei mutatkoztak száraz évjáratban az adatokban. A talajművelés mélyítése következtében a nedves évben 38,1 %-os terméstöbbletet értünk el, a nedves évben ugyanis a talaj levegőztetése döntő hatású volt. Ezek a fejtegetések tetszetősek lehetnek, de bármennyi tényezőt állítsunk is be a kísérletbe, a kezeléseknek a termésben realizálódó numerikus hatásából egyedül nem lehet ezek törvényszerűsége felett dönteni. Ezzel szeretném érzékeltetni azoknak a fizikai, kémiai és biológiai tényezőknek nagy jelentőségét, amelyeket szántóföldi kísérletben, természetes viszonyok között közvetlenül nem befolyásolhatunk. Ezen túlmenően hangsúlyozni kívánom, hogy e példákat csupán azért idéztem, hogy a többtényezős kísérletek nyújtotta lehetőségeket, előnyöket és poblémákat érzékeltessem. A kísérlet csak arraa helyre, évre és körülményre vonatkozik, amelyek között a tapasztalatra szert tettünk. Reprezentációs ereje tehát korlátozott és ezen túlmenő általánosítás veszélyes. A faktorális elv további kiterjesztése Az öntözés és egyéb agrotechnikai beavatkozás szántóföldi vizsgálata esetében a hatások egyszerű meghatározásán át a többtényezős termőhelyi és klimatikus hatáskülönbségek és interakciók megállapítása felé vezet a fejlődés. A variancia-analízis egyedül már nem elegendő az értékelésre, és szükség van a különböző, statisztikai módszerek (mint amilyenek: többszörös regresszió- és korrelációszámítás, pathanalízis, diszkriminancia-analízis, faktor-analízis) finomabb eljárásainak alkalmazására is. Ennek következtében a szignifikáns differenciák megállapítása ma már nem elsőrendű célja az analízisnek. Az egységes kísérletsorozatok jelentősége az automatizálás következtében nő. A feldolgozás módját tekintve a kutatók általában azt az eljárást követték, hogy a vizsgált tulajdonságokat (pl. a szemtermést, a szár- vagy szalmatermést, a hőmérsékletet, talajnedvességet stb.) mint különálló adathalmazokat dolgozták fel és vontak belőlük következtetéseket. Valóban fontos feladat az öntözéses kísérletekhez kapcsolódó, a vizsgálat főcélját képező tulajdonságot kiegészítő megfigyelések, mérések végzése. A blokkolás ugyanis, mint ezt utólag mindig megállapíthatjuk, ritkán tökéletes, ritkán lehet segítségével valamennyi szisztematikus hatást számbavenni és ezáltal kiküszöbölni, szükség van az időközben megjelenő kísérő, konkomitáns tényezők (károk, növénybetegségek, egyenlőtlenségek stb.) felvételezésére. Ezeknek az információknak birtokában az inhomogén körülmények között mért főtulajdonságot homogén körülményekre korrigálhatjuk. De szükséges a kísérletben egyszerre több tulajdonság mérése azért is, mert a biológust legtöbbször nem elégíti ki ma már az összes szemtermés viselkedésének ismerete a terméskomponensek nélkül. Búza esetében például a parcella szemtermésének komponensei: növényszám/parcella, kalász/ növény, szem/kalász, ezerszemsúiy. A több tulajdonság felvételezését megköveteli a gazdaságossági szempont is, hiszen viszonylag csekély többletmunkával és költséggel nagy információgyarapodást érhetünk el. Öntözéses kísérletekben fokozott mértékben célszerű a biológiai terméskomponenseken kívül még a különböző fizikai és kémiai állapotokat is parcellánkint regisztrálni. Ez általában hidrológus, pedologus és meteorológus szakember közreműködését kívánja. Természetesen még jobb, ha a hidrológus, talajtanos és meteorológus kutató már a kísérlet tervezésekor közreműködik, előre biztosítván a matematikai analízis megfelelő módját a helyes interpretálhatóság érdekében. Természetesen mindegyik szakterület kutatója a helyesen beállított kísérletből mért adatait az elrendezés típusának megfelelően analizálhatja (egy kísérlet annyi kísérlet, ahány tulajdonságra vizsgáltuk!) és interpretálhatja. Példaképpen a bemutatott kétéves kísérlet tanulságaira utalok. Az agrotechnikái beavatkozásnak sokirányú kihatása lehet. így pl. tudjuk, hogy a kapálás legalább kétirányban hat: írtja a gyomot
