Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

9. szám - Dr. O’sváth János: Öntözéses kísérletek tervezése és szervezése

O'sváth J.: Öntözéses kísérletek Hidrológiai Közlöny 1966. 9. sz. 401 trágyázás, az öntözés és a növényszám 3 tényezője, illetőleg ezek kezeléskombinációi, 6x24,50= 147 m

2-es Nitrogóntrágya 0 Öntözés 0 Növénysűrűség: kukoricánál 14 ciroknál 21 Sortávolság mindenütt 70 cm volt. Két sor alkotott a nagyparcellán belül egy kisparcellát (6 X 1,40=8,40 m'-), azaz mindegyik nagyparcella 17 kisparcellára oszlott. E 17 alparcella alkotta a 16 kukoricafajtát és 1 cirokfajtát. A kukoricafajták között szerepelt a Mindszentpusztai Aranyözön, a Mindszentpusztai Sárga Lófogú, 6 martonvásári hibrid (Mv 1, 5, 40, 48, 57, 59), 6 egyszeres hibirid és két beltenyósztett törzs. A tizenhetedik „fajta" a Hibar Mv 102 elnevezésű cirok volt. Mivel a nitorgóntrágya, valamint az öntözés 2—2 dózisban (adom-nem adom) volt, a növénysűrűség pedig 3 szinten, ezért 2x2x3=12 lehetséges kombináció adódott. E 12 nagyparcellából álló sorozat mindegyike még 17 alparcellára oszlott, mindegyik sorozat (vagyis ismétlés) egy teljes blokkot alkotott. A split-plot elrendezés tehát 3 ismétlésű volt. 1963-ban az április 1-től augusztus 31-ig terjedő tenyészidő alatt összesen 292 mm csapadék esett (pl. jún.: 98, júl.: 63, aug.: 60, még szept.: 92 mm hullott!). Augusztusban, cimerhányás után két alkalommal öntöztek, barázdás-skatulyás módszerrel, esetenkint 50— 50, összesen 100 mm öntözővizet adva. Az eredmények az alábbiak voltak. A kísérlet átlaga 64,74 q szemtermés (májusi morzsolt, 14,5 %-os nedvességű) hektáronkint. A csapadókos időjárásra való tekintettel a hatások igen csekélyek voltak, a mutatkozó hatások tehát a kísérleti hibahatáron belül voltak. Az előző száraz évjáratokban erősen trágyázott területen a pétisó ezóvben numerikusan 2,8%-os terméscsökkenést mutat, ami azonban erősen a hibahatáron belül van. A közepes: 0,2 m

2 tenyészterületű állományadta a legtöbb termést a 0,33 és a 0,14 m

2-esekhez képest. Az öntözés hatása +4,9%. A fajták eredményét nem említem. A kísérleti hibához képest azonban nem szignifikánsak a hatások és így azokból sajnos nem lehet következetéseket levonni. 2. A frakcionált ismétlésű kísérlet (11. táblázat). Az 1962-ben és 1963-bari beállított kísérlet 2

6 frakcionált ismétléses faktoriális elrendezésű ]/

2 ismétlésben. A tényezők (itt valamennyien 2 alternatívában: adom — nem adom) az alábbiak voltak: tárgyázás 0 N = 80, P = 40 és K = 40 kg/ha hatóanyag növónyszám 25 ezer 50 ezer talajművelés 10 cm 35 cm fajta Aranyözön Mv. 1. hibrid öntözés 0 öntözött, az évjáratnak megfelelően ápolás gyenge jó 1962-ben az április 1-től augusztus 31-ig terjedő tenyészidő alatt összesen 149 mm csapadék hullott (pl. jún.: 22, júl.: 48, aug.: 1,5 és a szeptemberi 35 mm volt). Augusztusban, cimerhányás után egymást követő héten barázdás-skatulyás öntözést végeztek esetenkint 25 mm öntözővízzel, ami összesen 125 mm-t tett ki. A következő évben, 1963-ban, ugyanezt a kísérletet megismételték. Ennek a csapadókos évnek viszonyait előbb ismertettem. Ekkor is augusztusban, cimerhányás Titán öntöztek, de az esőzések miatt, szemben az előző évivel (125 mm), ekkor csak 2 alkalommal 25—25, összesen 50 mm-t. Érdekes összehasonlítani a száraz 1962-es év és a nedves 1963-as óv terméseredményeit (12. táblázat). Feltűnő a hatások ellenkező tendenciája. Míg száraz évben a jó ápolás a gyengével szemben 43,3 %-os többletet hozott, addig nedves évben ilyen hatás nem volt (—0,8%). Az öntözés (125 mm) az első évben + 34,6%-ot okozott, a nedves évben viszont még az 50 mm öntözés következménye is —3,3 %-os depresszió volt. A nedves évben a mélyebb talajművelés hatására nagyparcellákat képezett, szintekben szerepeltek: E tényezők a következő 145 kg N/ha ] 00 mm öntözővíz 22 30 31 tő/parcella 36 tő/parcella 11. táblázat Győrffy B. és Szabó .1. L. kísérlete frakcionált ismétlésben I II III IV adef ef cdef bc ce ab ae de bdef acdf af abdf abcf bedf abedef beef abce acde be df ad (1) abed abde cf bede cd ac bd abef bf acef A trágyázás, növényszám, talajművelés, fajta, öntözés és ápolás tényezőinek vizsgálatára beállított 2

6 részleges (frakcionált) ismétléses faktoriális kísérlet négy blokkban, 32 parcellán. Az összes lehetséges kezeléskombinációknak csak a felét állították kísérletbe. A beállított hat tényező (mindegyik két szinten) hatásán kívül ezek páros interakciói, kivéve a „talajművelés X fajta" interakciót, megbecsülhető e terv alapján. 12. táblázat A két éven át folytatott frakcionált ismétlésű (i-tényezős kukorieakísérlei eredménytáblázata Győrffy 15. és Szabó J. L. adatai alapján összeállítva A szemtermés (g/ha) eredménytáblázata: 1962 1963 Alsó Felső Alsó Felső szint szint Trágyázás 35,77 34,22 49,88 56,04 Növényszám 32,88 37,11 50,47 55,45 Talajművelés 32,67 37,32 42,86 63,06 Kukoricafajta 32,07 37,91 47,45 58,46 Öntözés 28,94 41,05 53,09 52,09 Ápolás 27,41 42,58 53,17 52,75 Kísérleti átlag 35,00 52,96 Szemterméstöbblet (felső szint — alsó szint) a kísérleti átlag százalékában: 1962 1963 Trágyázás — 4,4 + 11,0 Növényszám + 12,1 + 9,4 Talajművelés + 13,3 + 38,1 Kukoricafaj ta + 16,7 + 20,8 Öntözés + 34,6 — 3,3 + 43,3 — 0,8 Kísérleti átlag 100,0 100,0 + 38,1 %-os termésnövekedés keletkezett, ez az előző száraz évben csak +13,1% volt. A trágyázás száraz évben teljesen közömbös lehet és így ez az eredmény nem meglepő. Az öntözővíznek nedves évben lehet depresszív hatása. A növényszámnövelés és a fajtáról hibridre való áttérés következetes termósnövelő hatása szintén természetes. A talajművelés mélyítésének és a jó ápolásra való áttérésnek hatása azonban további spekulációra késztet.