Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
9. szám - Dr. O’sváth János: Öntözéses kísérletek tervezése és szervezése
400 Hidrológiai Közlöny 1966. 9. sz. O'sváth J.: Öntözéses kísérletek: 3 4 faktoriális (4 tényező, mindegyik 3 szinten) kombinációrendszer 9x9-es négyzetben, 81 parcellán. A sorok és az oszlopok is blokkokat képeznek, a termőhelyheterogenitás kiküszöbölése végett. E szisztematikus hatások mellett a 4 vizsgált tényező hatása, valamint ezek páros interakciói mind megbecsülhetők e terv alapján. A terv sorainak és oszlopainak sorrendjét (és ezáltal a parcella-kezelések sorrendjét is) sorsolással kell még elhelyezés előtt megállapítani. zőgazdasági és biológiai problémák vizsgálata esetén mindenképpen kívánatos sok tényezőnek komplex vizsgálata, a tx'tl nagy lcezelésszám csökkentése érdekében nem állítják be valamennyi lehetséges kombinációt, hanem annak csak felét, harmadát, vagyis csak egy frakcióját. Hogy mely kezeléskombinációk állítandók be, annak kiválasztása természetesen nem tetszőleges, sőt komplikált feladat lévén számos kész tervet közöl az irodalom. A kísérleti terv megfelelő kiválasztásával elérhető, hogy a becsülni kívánt fontos hatások egyike se keveredjen más hatással. Hátránya a frakcionált ismétlésű elrendezéseknek, hogy feltételezik a kevert és meg nem becsülhető hatások nagyságának jelentéktelenségét és az, hogy a végrehajtás folyamán adódó komplikációk (téves mérés, hiányhely, konkomitáns tényező) kiküszöbölése igen nehéz. Split-plot (7. és 10. táblázat). Sorsolt blokkelrendezésbe vagy latin négyzetbe, vagy ritkán más, bonyolultabb elrendezésbe beállított nagyparcellát a másik tényező különböző szintjei számára kisebb alparcellársi osztjuk fel. Az alparcellákat is tovább lehet osztani egy harmadik tényező szintjei számára (a?-a?-parcella). Célszerű a legkisebb egységekbe a legpontosabban megvizsgálandó faktorokat beosztani, mivel az elrendezés folyamán ezek ismétléseinek száma a legnagyobb. A nagyparcellák kezelései sorsolással helyezendők el. Ez az osztott parcellák módszere, vagy split-plot. Split-block (8. táblázat). Ha az egyik tényezőnek megfelelő kezelések a másik tényezőnek megfelelőkezelések parcelláira merőlegesen, sáv-szerűen metszik egy-egy ismétlés valamennyi parcelláját és sorrendjük csak ismétlésről-ismétlésre változik sorsolás szerint, akkor a sávokra osztott parcellák módszeréről, vagv split block-ról van szó. Sávos elrendezésben tehát nagy- és kis-parcellák nem különböztethetők meg. Fontos, hogy mindegyik sorozat a másiktól függetlenül legyen sorsolva. Mind a split-plot, mind a split block esetében a numerikus feldolgozás két, vagy több részlegben végzendő. Mindegyik részleg más maradék-hibát tartalmaz. Ha a kísérletezés folyamán homogenitást zavaró körülmények, téves mérések vagy hiányhelyek adódnak, igen nehéz azokat figyelembe venni. Quasi-latin négyzet olyankor alkalmazandó a faktorális kezeléskombinációknak latin négyzet formában való elhelyezésére, amikor az összes kezeléskombináció száma túlságosan nagy ahhoz, hogy a latin négyzet egy sorában vagy oszlopában a blokkokon belüli homogenitás veszélyeztetése nélkül elhelyezhető legyen (9. táblázat). Két gyakorlati példa Nyolc elrendezéstípusra mutattam be jól alkalmazható és tipikus eseteket. A kezelésszám és az ismétlések száma bizonyos említett határok között természetesen 10. táblázat Győrfíy B. és Szabó J. L. split-plot kísérletének sorsolt blokkba elhelyezett nagyparcellái : I. 12 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 II. 6 3 12 9 7 4 I 10 2 11 8 5 III. 12 9 6 3 8 5 2 11 10 7 4 1 A trágyázás, öntözés, növényszám ós fajta tényezőinek vizsgálatára beállított kísérlet nagyparcellái az első három tényező szintjeinek összes lehetséges kombinációját tartalmazzák 2x2x3=12 parcellán. E kezeléskombinációk a következők: Trágya dózis Öntözés dózis Növényszám Kezelésszámok 0 0 0 1 0 0 1 12 0 1 0 2 0 1 1 5 0 2 0 10 0 2 1 8 1 0 0 4 1 0 1 7 1 1 0 6 1 1 1 9 1 2 0 3 1 2 1 11 E 12 nagyparcellakezelós mindegyike sorsolt sorrendben 17 kisparcellára oszlik — split-plot módszer szerint — a fajtáknak megfelelően. más is lehet, a bemutatás lényege az volt, hogy a termőhelyheterogenitás kiküszöbölésének fogásait, illetőleg a nagyszámú kezelóskombináció célszerű csökkentésének módozatait érzékeltessem. Az említett elrendezésekkel igen sokféle tudományos és gyakorlati probléma oldható meg. Az ilyen tervek gyakorlati végrehajtása gondosságot, figyelmet és gyakorlatot igényel, ami természetes velejárója a kisparcelláknak és változatos kezelésüknek. Ezen túlmenően azonban semmi különösebb nehézséget nem okoz kivitelezésük, ma ezt egy mezőgazdasági kutatóintézet rutin-munkában végzi. Hogy a bemutatott sémák kivitelezése milyen tapasztalati adatokat és az adatok kiértékelése és interpretációja milyen sokrétű tájékoztatást nyújthat, arra a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetében végrehajtott kísérletek közül kettőt mutatok be. Csak a tényezők egyszerű hatásairól fogok szólni, két vagy több tényező közötti interakciók, valamint a lineáristól eltérő regressziók tárgyalásától itt eltekintek.* 1. A split-plot kísérlet (10. táblázat). Az 1963 május 6-án beállított kukoricakísérletben 4 tényezőt: a nitrogéntrágyázás, az öntözés, a növénysűrűség és a különböző kukoricafajták tényezőit vizsgálták. A nitrogén* Mindkét kísérletet Győrjfy Béla és Szabó J. László állították be, kérdésfelvetésüknek megfelelően általam javasolt tervek alapján. A kísérletek leírása az Intézet Évi Jelentésében szerepel ugyan, egyébként publikálatlanok.
