Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

8. szám - Domokos Miklós–Déri József: A vízgazdálkodási mérleg ábrázolása

Domokos M.—Déri J.: A vízgazdálkodási mérleg Hidrológiai Közlöny 1966. 8. sz. 349 típusainak értékelése 2. táblázat Darstellungstypen der Wasserbilanz elemek számbavétele II Az ábra kifejezőerejének értékelése igény-elemek Összesítés az ábrán a vízmérleg-karok és elemeik a vízmérleg mutatójának dathiány pótlására interpolálással) vízből Felszín alatti vízből térbeli dathiány pótlására interpolálással) öntözési halgazdasági w © s X -ó 3 a N • NÖ >> e öntözési 'Só •5 s 03 T3 N cö M m <D N m • :0 »o © s © nem szerepeltethető iszesen szereltethető vonal1 menti területi időbeli egyéb (funkciós) szabad 'ízkészletnek 03 a 60 -cö T. J s 3 áltozások Itvezetésére dathiány pótlására interpolálással) öntözési halgazdasági ••0 & öntözési m <D N m • :0 QQ nem szerepeltethető :0 kapcsolatainak d " 03 VÍ z i g é n y elemek száma érzékeltetésére alkalmas alkalmas X X + X X X X X x! 8 2 23 + — — — + X + X X X + X X X X X X 4 2 23 + — + — — + + + 9 16 9 -1— + — : X — — — X X X X X 2 14 11 — + X — + + — — + X X X X X X X 10 1 24 — + X — + + + — + + + + + + + + X 19 3 22 — — — + X — + — + + + — — — — — — 8 7 18 — + X — + X + — + + + X X X X X X 6 2 23 — + + — + X + — X X + X X X X X X 2 2 23 + — — — + — A tanulmányunkban ismertetetthez hasonló vizsgálatoktól remélhető', hogy a tevékenység sajátosan a magyarországi viszonyokra legalkalmasabb elméleti váza rövidesen módszeresen teljes rendszerré épül fel. Ettől elsősorban a következő hasznokat várjuk: 1. A biztosabb és teljesebb elméleti alapokra épülő hazai operatív vízkészletgazdálkodás hatékonysága növekedni fog. 2. Az elméleti rendszer kidolgozása hozzásegít ahhoz, hogy tevékenységünk lényegét ne csak közvetlen művelői értsék, hanem legalábbis a vízimérnökök sokkal szélesebb körében ismertté váljék; hiszen csak a tevékenységünk lényegét ismerők részéről számíthatunk valóban munkánk támogatására. Az elméleti rendszer kidolgozása szükséges ahhoz is, hogy vízkészletgazdálkodás tudományága az egyetemi oktatásban is helyet kapjon, ami viszont a szemlélet széles-körű elterjedésének közkinccsé válásának és az elméleti alapok gyorsabb fejlesztésének is elengedhetetlen feltétele. 3. Végül a vízmérleg-módszertanunk szabatos leírása ahhoz is szükséges, hogy más országok hasonlóan szabatosan leírt módszertanával összehasonlítható, esetleg velük ötvözve továbbfejleszthető legyen. IRODALOM [1] Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI): A vízmérlegábrázolás módszerei. Témaszám E. 3.1.2/1965. Összefoglaló jelentés. Budapest. [2] Domokos M.: A vízgazdálkodási mérleg néhány időszerű elvi és módszertani kérdése. Hidrológiai Közlöny, 1964/7. [3] Domokos M.: A vízgazdálkodási hossz-szelvény. Vízügyi Közlemények, 1965/4. [4] Köi>es P.—Párniczky O.: Általános statisztika. Tankönyvkiadó. Budapest, 1962. [5] Antoine, H.: Betriebsstatistik in Schaubildern, Berlin, 1960. v [6] Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intéz et (VITUKI): Vízkészletgazdálkodási Évkönyv 1962. 1963. 1964. Budapest. [7] Bolberitz K.: Ipartelepek vízháztartásának ábrázolása. Vízügyi Közlemények, 1953/2. [8] Hazslinszky T.: Magyarország vízháztartási mérlege. Vízügyi Közlemények. 1966/2. [9] Der Wasserwirtschaftliclie Rahmenplan Fulda. Kiadó : Hessisehes Ministerium für Landwirtschaft und Forsten. Wiesbaden, 1965. [10] Csermák B.: A vízmérlegről, mint a távlati tervezés alapjáról. Hidrológiai Közlöny. 1963/1. [11] Csermák B.: A regionális vízgazdálkodási tervezés irányelvei. Kézirat, Mérnöki Továbbképző Intézet. Budapest, 1954. [12] Dr. Zsuffa I.: Gondolatok a vízgazdálkodási hosszszelvénnyel kapcsolatban, Hidrológiai Közlöny. 1963/6. [13] Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI ) : Szakvélemények a felszíni vizek hidrológiájának elvi kérdéseivel kapcsolatban. Témaszám : 15.1.1 A Zagyva rendszer vízmérlege. Budapest 1960. Darstellung der Wasserwirtschaftsbilanz M. Domokos—J. Déri Die grundsátzliohen Behelfe der Wasserbewirtschaftung, áieWasserbilanzen gruppieren und vergleichen im allgemeinen ráumlich und zeitlich verteilte — eventuell auch nicht nur gleichartige — Quantitáten, bzw. Kennwerte. Deshalb ist es in den meisten Fallen vorteilhaft, die Hauptdaten der Wasserbilanzen bzw. ihre Resultate zusammenfassend — eventuell mit einigen in Tabelle überhaupt nicht, oder nur schwer verfolgbaren Daten ergánzt —- graphiseh darzustellen.