Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

8. szám - Domokos Miklós–Déri József: A vízgazdálkodási mérleg ábrázolása

348 Hidrológiai Közlöny 1966. 8. sz. Domokos M.—Déri J.: A vízgazdálkodási mérleg A vízmérleg-ábrák Tabelle 2. Wertung der I. Az ábrán szereplő vízmérleg«o N CQ c &g ű cő -3 s _ QO s >» Ja o a a cő N >cS •B > © SR S © © © CD NJ . CQ CQ -g -a Vízkészlet-elemek B T3 ® B -s § © 5 w -B -M'2 .2 s 73 C ® <D «o -o co cő vS B N s •3 N r tű H •O ^ -o 42 N > ^ a s B -cő .Cő N 03 1 1 0 aNti 5£S ®45 o rO w <D N B-S CD > B-S 03 >< « N 03 O B.o felszíni Hasznosítható 03 cő bc © jfl B o *H s J :0 vízkészlet VizFelszíni -o > + + + + + + X + X X — X X X X X X + + X + — X X X X X X X X + + + + X X X X + + 4X X X X X X X + + + + + + + + + + X — + + — — + + + + X + + X X + X X X — + X X X X + + + X X X X X X — + X X X X X + + X X X X X X — + X X X X X X X 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. Jelek: A táblázat I. részében A táblázat II. részében + Az ábrán szerepel Kiválóan alkalmas X Az ábrán szerepelhetne Alkalmas — Az ábrán elvileg szerepeltethető, de ez csak egyes kivételes esetekben célszerű Nem alkalmas (Üres rovat) Nem értelmezhető A példaként bemutatott ábrák szöveges elemzésének egyészt kiegészítését, másrészt összefoglalását a 2. táblázatban végeztük el. E táblázat első részében a vízmérleg-elemeket ábránként rendszereztük, felsorolva azokat a vízkészletés vízigény-elemeket, amelyek az egyes ábrákon szerepelnek, illetve szerepelhetnének. Az utóbbiakat az értékelés teljesebbé tétele érdekében említettük meg — jelezve az egyes ábrákkal kapcsolatban a továbbfejlesztési vagy variálási lehetőséget. A táblázat második részében az egyes ábratípusok kifejezőere jót értékeltük. E táblázatban néhány vízmérleg-elem — a vízmérleg szerkesztési elvétől függően — a vízkészlet- vagy a vízigény-karnak egyaránt lehet összetevője [3]. Táblázatunkban minden egyes vízmérleg-elemet az őt gyakrabban tartalmazó vízmérleg-karhoz soroltuk. Az ábrák kifejezőerejének értékelése egyébként nem függ a vízmérlegelemek csoportosításának módjától. 4. A vízkészletgazdálkodási kutatásokról A vízkészletgazdálkodás fogalmát kétféle módon lehet értelmezni: egyrészt mint a vízzel való gazdálkodás jogi-közigazgatási irányítását, másrészt mint tudományágat, amely a természeti, a vízrajzi, a geofizikai, a műszaki, a jogi és a köz^ gazdasági tudományok köréből számos kérdést felölel és meghatározott szintetikus egészbe fűz. A különböző országokban — a 'sajátos adottságok, illetve lehetőségek szerint — e szerteágazó tevékenységnek más és más összetevője érvényesül elsősorban. Nyugat-Németországban például különösképpen a jogiközigazgatási, Franciaországban inkább a közgazdasági vonatkozásokat hangsúlyozzák. Lengyelországban a vízkészletgazdálkodás elméleti megalapozása önálló kutatóintézetet foglalkoztat. A magyar Vízügyi Szolgálat a szerteágazó tevékenység valamennyi összetevőjének arányos mértékű érvényesítésére törekszik. Ennek következtében nálunk a vízkészletgazdálkodásnak nem csak az operatív része bontakozott ki és szerveződött meg példamutatóan, hanem az elméleti megalapozás is intézményesen történik. Az utóbbi években az Országos Vízügyi Főigazgatóság szorgalmazására a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet rendszeresen munkatervébe iktat a vízkészletgazdálkodás megoldásra váró kérdései közül néhányat. Tanulmányunk e témák egyikét foglalta össze.