Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

7. szám - Dr. Hankó Zoltán–Akantisz Zsuzsanna: A II. Tiszai vízlépcső kismintakísérlete

300 Hidrológiai Közlöny 1966. 7. sz. Hankó Z.—Akantisz Zs.: A II. Tiszai Vízlépcső — a megengedhetőnek talált kapuemelési se­sebesség mellett a vízhozam, a kamra vízállás- és a kapunyitás időbeli változását a 6. ábrán tüntettük fel. Mint az ábrán is látható, a töltési idő 12 percre adódott, — a kapu emelése bármilyen üzemzavar ese­tén megszakítható, visszazárni azonban nem sza­bad, mert az így elinduló negatív lökéshullám a hajóra a megengedettnél nagyobb erőhatást gya­korol. Összefoglalás A II. Tiszai Vízlépcsőhöz tervezett hajózsilip felső fője hidraulikai vizsgálatainak tapasztalatait összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a meriilő­emelő-kapu tervezett kialakítása nem kedvező; a szegmenskapu elvi megoldása előnyösebbnek lát­szik. A tervezett kialakítástól eltérően készítettük el a hidraulikai szempontból kedvezőbb javasolt kialakítást. Bár a szegmenskapus elzárás kialakítására javaslatot készítettünk, célszerűnek látjuk a felső fő elzárószerkezeti rendszerének felülvizsgálatát. MOflEJlMPOBAHHE rHflPOy3JlA THCA II rHflPABÜMMECKOE HCCJ1EJ10BAHHE BEPXHER rojic>Bbi cy^oxo^Horo IUJIK)3A JJ-p 3. XÜHKO—)K. AKanmuc Ha OCHOB3HHH OrlblTOB IIO THflpaBJlHHeCKOMy HCCJie­aoBamiio BepxHeíí TOJIOBM cyaoxoflHoro ujjuo3a rnapo­y3JiH Tuca II MOJKHO ycTaHOBHTb, MTO 3anpoeKTHpoBaH­Hbie norpy>KaeMbie H noAHHMaeMbie BopoTa SIBJIÍUOTCH He­ÖJiaronpHHTHbiMH (cjmrypa 1), HHHCHAH NACTB BopoT c rHfl­paBJiHHecKOíí TOHKH 3peHHH TaKwe HeöJiaronpHHTHa, no­To.My HTO nojiynaioTCíi OTpbiBbi noTona y HH>KHCH KPOMKH, cy>KHBaiomHe >KHBoe ceneHne H Bbi3biBaioT BpeflHbie BHÖ­panHii. KaMepa HanojiHaeTCH no CTyneHHM, cnepBa npn MaCTHOM, noTOM npn nojiHOM norpyHceHim, TeM caMbiM pa­fioTa HBJineTCH 3aTpyflHHTe^bHofi. PaöoTa 3aTpyflHHexcfl /íajiee yflajieHHejvi Hjia, OTjiaraiomerocH B HANPABJIÍUOIHHX na3ax BopoT. npHHnnnnaJibHoe pemeHne cerMeHTHbix BO­pOT MHTaeTCji Sojiee Bbiro/iHbiM. PaöoTa npn HanojiHeHHH jiBjiíieTCíi öojiee npocTofl, noflHHrae paBHOivíepHoe w qa­CTHMHoe, 3ATEM nyTb JUIH cyflOB ocBoÓojKflaercH npn BI,I­HHMaHHH BopoT nocjie HanoJiHemiíi KaMepw H KaMepa BO­por He 3aHJiHeTCH. 3anpoei<TnpoBaHHoe peuieHHe npn­UlJlOCb H3MeHHTb C rHflpaBJIimeCKOÜ T0HKM 3peHHÍI, nOTO­.viy iITO pewHM nanopoB Ha BopoTax yKa3biBaeT Ha BO3HHK­HOBeHiie BpeflHbix Bnöpauníí (fjwrypa 3a) KaK npn Hanoji­HeHHH, TaK H npn nponyCKa naBO/uca. nojiyMeHHaH KapTHHa noToi<a TaioKe 0Ka3ajiacb He­©jiaronpiuiTHon BBHFLY OTpbiBOB M CTpyH, rionaaaromei! B KaMepy. no nccjie«0BaHHjiM npefl^arajin öojiee ÖJiaronpmiT­Hoe peuieHHe c rHapaBJimiecKoíí TOMKH apemifl, KOTopoe OTjiHqaeTca OT npoeKtkoro pemeHHfl, npn PA3JIHMHBIX Ba­pnaHTax (<J)nrypa 4), y KOTopux BpeAHbie HBJICHHH HMeio­mne MecTa npn npoeKTHOM peuieHHH, He HaÖJiioflaioTca (i})nrypa 3). IIpu pei<0MeHA0BaHH0M pemeHHH ((Jmrypa 5) onpe­flejinjiacb BejiimHHa K03<j)i{)nuHeHTa pacxoaoB AJIA ycjio­BHÍI nponyCKa naBOflKOB n HanojiHemiH. Ilpn nccjieaoBa­Hiiflx pe>KHMa HanojiHeHHH ŐHJIH pa3pa6oTaHbi npeiyio­HceHHH no yKasaHHHM 3KcnjiyaTannn c yneTOM TpeöoBa­HMH no mjiK)30BaHHK), coi JiacHO KOTopwM He flonycKaeTCji fleiícTBHH ycHUHH, npeBbiiuaiomnx AonycraMbix BejuiMHH npn o>KHAaHHH cy«Ha 1000 TOHH B Ka.wepe. HecMOTpn Ha TO, HTO 6HJIH BHeceHbi npeA-noweHHH no pemeHHio cerMeHTHbix BopoT, cíHTaeTcn uejiecoo6pa3­HbiM nepec.MOTpeTb cHCTeMy KOHCTpyKUHH 3aTBopa Bepx­neíí rojiOBbi. Modellversuch der Slaustufe II an der Tisza Hydraulische Untersuchung des Oberhauptes der Schiffschleuse Dr. Z. Hankó, und Zs. Akantisz, Die Erfahrungen der hydraulischen Versuehe für das Oberhaupt der 7.u der II. Staustufe an der Tisza pro­jektiertenSchiffschleuse zusammenfassend habén wirfest­gestellt, dass die geplante Ausbildung des Hub-Senktors (Abb. 1) nicht entsprechend ist. Die Ausbildung des un­teren Teiles des Tores ist hydraulisch ungünstig, weil an sei­nerunteren Kanté Ablösungen entstehen, die das Dureh ­flussprofil verengen und mit der Entstehung von schadli­chen Sehwingungen gerechnet werden kann. Das Füllen der Kammer erfolgt in mehreren Stufen — zuerst mit teilwei­ser und naehher mit vollstándiger Senkung — und so wird der Betrieb schwerfállig. Den fietrieb erschwert aueh die Beseitigungdes in der Tornische sich ablagernden Schlam­mes. Die grundsátzliche Lösung des Segmenttors scheint vorteilhafter zu sein. Der Füllbetrieb ist einfaeher — dureh teilweiser gleiehmássiger Hebung und sodann naeh Füllung der Kammer, wird der Weg dureh Heraushsben des Tores für die Sehiffe freigegeben — die Tornische verlandet nicht. Die geplante Ausbildung musste aus hydraulischer Sicht modifiziert werden, denn die auf dem Torschild —seieswahrend dem Füllen oder der Hochwas­serabfuhr — entstehenden Druckverhaltnisse (Abb. 3/a) weisen auf schádliche Sehwingungen hin. Das Strombild — Ablösungen, in die Kammer ein­schiessenden Wasserstrahl — war ebenfalls ungünstig. Die vorgesehlagene, aus hydraulischem Gesichts­punkt günstigere Ausbildung, habén wir abweichend von der geplanten, dureh mehrere Versuehe (Abb. 4) ausge­staltet und in dieser sind die bei der früher geplanten Ausbildung erfahrenen schadlichen Erscheinungen, schon nicht mehr merkbar (Abb. 3/b). Für den Fali der vorgeschlagenen Ausbildung (Abb. 5.) habén wir den Durchflusskennwert für Hochwasser­abfuhr und Füllbetrieb bestimmt. Im Verlauf der Füll­untersuchungen habén wir unseren Vorschlag für die Betriebsvorschriften derweise ausgearbeitet, dass auf den in der Kammer auf Umschleusung wartenden 1000­Tonnen Schleppkahn grössere Kráfte als zulassig nicht wirken. Zwar habén wir für die Ausbildung eines Segment­torverschlusses einen Vorschlag ausgearbeitet, erachten aber für zweekmássig, das System der Verschlusskon­struktion des oberen Hauptes zu überprüfen. (2apunk példányonként megvásárolható: V., Váci utca 10. V., Bajcsy-Zsilinszky út 76. sz. alatti HÍRLAP-BOLTOKBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom