Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

7. szám - Dr. Lipták Ferenc: Kolmatációval kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatok

Hidrológiai Közlöny 1966. 7. sz. 301 Kolmatációval kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatok Dr. LIPTAK FERENC* 1. Bevezetés KolmatácÁónak nevezzük azt a jelenséget, ami­kor a szivárgó vízzel együtt a talajba jutott lebeg­tetett hordalék vagy mesterségesen előállított szuszpenzió szemcséi a porózus talaj hézagainak egy részét eltömik. A tömítő hatás a szivárgási té­nyező (k) s vele együtt az átszivárgó vízhozam (Q) csökkenésében jelentkezik. A kolmatáció következ­tében megváltozik a talaj szemszerkezete, hézag­térfogata s ennek következtében szivárgási ténye­zője is. Kedvező esetben szinte vízzáró réteg alakul ki. A kolmatációnak tehát kedvező a hatása azokon a helyeken, ahol a víz elszivárgását csökkenteni kell (pl. árvédelmi-, tározó- és öntözőcsatorna-töl­téseknél), s kedvezőtlen, ahol állandó szivárgási té­nyezőt kellene fenntartani (pl. kutaknál). A természetes kolmatáció kialakulását és kedvező ha­tását mind külföldi, mind hazai megfigyelések igazolják, pl. üzemvízcsatornáknál és egyéb olyan vízi létesítmé­nyeknél, amelyek porózus vízáteresztő anyagból épültek és hosszabb időn át hordalékos vízzel érintkeztek. Kül­földön mesterséges kolmatációt is sikerrel alkalmaztak több helyen töltések szivárgási veszteségének csökkenté­sére. 2. A laboratóriumi vizsgálatok jelentősége A hordalékszemcséket a szivárgó víz szállítja magával, így a kolmatáció mértéke elsősorban a víz­mennyiséggelarányos. Az átszivárgó vízhozam függ a szivárgási tényezőtől, a hidraulikus gradienstői, a Reynolds számtól. A kolmatációnál jelentős sze­repet játszik a talaj és a hordalék szemszerkezete, ásványtani összetétele, a két szemszerkezeti görbe egymáshoz való viszonya, a talaj tömörsége, a hor­dalék vagy mesterséges tömítőanyag koncentrá­ciója, a víz hőmérséklete stb., továbbá biológiai és fiziko-kémiai hatások is felléphetnek. A kolmatációnál a szivárgás és a hordalékmozgás együttesen jelentkezik, tehát igen bonyolult jelenségről van szó. A permanens és nem permanens szivárgás, vala­mint a hordalékmozgás tanulmányozása során a fizikai folyamatokat a kutatók jelenleg meglehetősen bonyo­lult matematikai összefüggésekkel tudják jellemezni [4], A kolmatációra több kutató kísérelt meg elméleti meg­oldást adni, de ez a bonyolult jelenség matematikai függ­vényekkel csak számos egyszerűsítő feltételezés segítsé­gével jellemezhető, tehát a kutatás jelenlegi fokán szaba­tos elméleti megoldás még nincs. Ennek következtében igen nagy a jelentősége a laboratóriumi kísérleteknek. 3. Kísérleti berendezések A kolmatációs folyamat legfontosabb törvény­szerűségeinek feltárására a Vízgazdálkodási Tudo­mányos Kutató Intézet megbízásából az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszékének nagymarosi és budapesti hidraulikai laboratóriumában kismintakísérleteket végeztünk. Kísérleteinket álló vízzel végeztük (vagyis, amikor a csatorna nem szállított vizet, vízmozgás csak a beszivárgás következtében volt). A nagymarosi laboratóriumban 40 cm belső átmé­rőjű hengeres tartályokban (permeabiméterekben), kü­* Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Víz­gazdálkodási Tanszék, Budapest. lönböző vastag talajrétegben, különböző hidraulikus gradiens esetében, különböző tei'mészetes hordalékkon­centráció beállításával ós különböző mesterséges kolma­táló anyagok adagolásával vizsgáltuk a függőleges irányú (egydimenziós) szivárgást. Az egyik berendezés elvi raj­zát az 1. ábra tünteti fel. Az alsó csődarabra nyomáscsa­pokat helyeztünk úgy, hogy a legfelső nyomáscsap a be­épített talajréteg felszínének magasságában volt. Annak érdekében, hogy a csőfal esetleges vízhozamnövelő hatá­sát elkerüljük, a csőfalat érdesítettük. Fetso vizszmttarm bukó r ^A/sóv/zfzint T tartó bukó [c] 1. ábra. A kísérleti berendezés (permeabiméter) vázlata <t>uzypa 7. CxeMa onumnozo o6opydoeaHu.fi (nepMeaöuMempa) [a]: noflaqa HaHoca ; [6]: BoaocjiHB nnn nonflepwKH ypoBHH BepxHero 6te4>a ; [c]: bohocjihb hjih noflflep>KKH ypoBHfl HH>KHero 6te<t>a ; [d]: CMecHTejib ; [e]: HanopHbie KpaHbi Fig. 1. Diagrammatical representation of experimentál equipment (permeabimeter) [a]: introduction of sediment; [6]: upatream regulation weir ; [c]: donwstream regulating weir; [d]:mixer; [el: piezometer connections A budapesti laboratóriumban 4 m hosszú, 1 m mély, 28 cm széles szivárgási medencébe beépített csatorna­szelvény oldalrézsüjén át kialakuló beszivárgás során je­lentkező természetes kolmatációt vizsgáltuk. Ez a vizs­gálat tehát kétdimenziójú folyamatra terjedt ki. Az üveg­falú medencét az 1. kép mutatja. A medence egyik végén alakítottuk ki a mederszelvényt és a töltéstestet (a szim­metria miatt csak fél mederszelvényt az egyik töltéssel), a másik végén az alsóvízszinttartó bukót helyeztük el. A hordalékadagoló berendezés a medence magasított ré­szén állt. Keverőt is alkalmaztunk. A természetes kolmatáció vizsgálata folyamán a hor­dalékot száraz por alakjában szórtuk be a vízbe. Bár megfigyeléseink szerint a hordalékadagolóból finom por alakjában vízbe szórt anyag rövid ülepedési hosszon (20—30 cm) teljesen szétázott, annak elkerülésére, hogy az anyag túlnyomó része a beszórási hely függőlegesében ülepedjék le, a vízszint alá kb. 1 m mélységbe keverő be­rendezést helyeztünk. A mesterséges kolmatáció vizsgálata folyamán alkal­mazott szuszpenziót nem folyamatosan, felülről a vízbe szórva, hanem keverőedényből, csappal ellátott gumicsö­vön és elosztóidomon (locsolórózsán) át, a felső víztérben nyomás alatt, a talajfelszíntől 25 cm távolságból, rövid idő (2—10 perc) alatt adagoltuk be. Keverőberendezést ekkor nem alkalmaztunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom