Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
7. szám - Dr. Hankó Zoltán–Akantisz Zsuzsanna: A II. Tiszai vízlépcső kismintakísérlete
tiankó Z.—Akantisz Zs.: A 11. Tiszai Vízlépcső Hidrológiai Közlöny 1966. 7. sz. 299 — A töltési üzemnél a kamrába beáramló vízsugár az energiatörőbe ütközve, részben fölötte, zömben a gerendát alnl megkerülve jut a kamrába. Az energiatörő öblében megtorlódó vízsugárnak a gerendát fölül megkerülő részét a gerenda helyzetének változtatásával próbáltuk csökkenteni. Megállapítottuk, hogy: - a gerenda küszöbtől való távolítása a megtorlódás mértékét csökkentette, de nem akadályozta meg azt, hogy a vízsugár felülről megkerülje az energiatörőt, a gerenda közelítése a küszöbhöz a megtorlódás mértékét és a káros vízsugár energiáját növeli. A gerendát felül megkerülő víz áramlását az energiatörő felső orrának meghosszabbításával próbáltuk megakadályozni. Ez sem vezetett azonban eredményre. A szegmensív szekrénytartóvá való kiképzése már meghozta a várt eredményt, megszűnt a gerendát felül megkerülő vízáramlás. A vizsgálatok tapasztalatai alapján dolgoztuk ki a javasolt kialakítást. 2.4 A javasolt kialakítás részletes ellenőrző vizsgálata A felső fő javasolt elrendezését az 5. ábra tünteti fel. A végzett ellenőrző mérések eredményei: Töltési üzem esetén meghatároztuk a vízhozam tényezőt az alvízi vízállás függvényében és a kapunyitás paraméterében; ez a tervezett kialakításhoz hasonló jellegű összefüggést ad. Ha a .100,52 5. ábra. A hajózsilip felső fő szegmens-kapus elzárás javasolt kialakítása, szekrénytartóval (Pueypa 5. npedAOxcenHoe pememie 3ameopa ceeMeHmnux eopom c pHMceeoü (pepMoü y eepxueü eoAoeu cydoxodHoeo uijiwía Abb. 5. Vorgeschlagene Ausbildung des Segmenttorverschlusses für das Schiffschleusenoberhaupt mit Kastentrdger S/5 | 1 S § >t; a« •o t * i m / •s I — — / / / y / iTKÍ^' / \ 100 Idő, t [sec] 600 700 6. ábra. A javasolt kialakítás mellett a kamra-töltés jellemző értékeinek időbeli alakulása (pueypuö. M3MeneHue xapaKmepucmuK HanoAHenun KQMCpu 6 3aeucuM0cmu om epe.\teiiu npu npedAOJiceHHOM peuieHuu Abb. 6. Zeitliche Oestaltung der charakteristischen Werte der Kammerfüllung laut der vorgeschlagenen Ausbildung kapunyitás mértéke a (értelmezését 1. az 5. ábrán) 1,45 m töltési nyitás és a kamrában LKHV = = 80,50 m A. f. szint van, ^ = 0,31. A szegmenskapu pajzsán ható nyomások alakulását is mértük. Mint a 3/b ábrán látható, szívás nem állt elő, így káros rezgések kialakulására számítani nem kell. Az ábrán feltüntettük a hidrosztatikus nyomás eloszlását is, amely alig tér el a pajzson kialakult nyomás eloszlásától. Az árvízüzem vízhozamtényezőjét is meghatároztuk. A kapunyitástól függően 0,3—0,8 érték között folyamatosan változott. A mérések során azt tapasztaltuk, hogy a vízhozam tényező értékében kis mértékű ingadozás volt, amelyet a felső várakozó tér és a felső fő csatlakozásánál keletkező áramlás okozhat. A felső várakozó térben a szárnyfalba merőlegesen ütköző víz kétszer 90°-os irány törés után jut a felső főbe, ahová a keletkezett légtölcsérek útján levegőt juttat. A rávezetés okozta vízhozamtényező-változás csak olyan mértékű, hogy az a javítási mód költségessége miatt elhanyagolható. Az ellenőrző mérések elvégzése után került sor a töltési vizsgálatokra, amelyek során az üzemi előírásokat kívántuk meghatározni. Megállapítottuk a szegmenskapu maximális emelési sebességét és a hozzá tartozó vízszintváltozási görbét úgv, hogy a kamrában átzsilipelésre váró 1000 tonnás uszályra a megengedettnél nagyobb erők ne hassanak. Az üzemi előírásokra tett javaslataink: a kisméretű kamrára és az aránylag kis vízlépcsőre való tekintettel a kamra töltésénél az állandó kapu emelési sebesség javasolható, a hajóra ható erők szempontjából mértékadónak a kamrában szimmetrikus és az az átlós elhelyezkedés tekinthető, amikor a hajó orra a bal part felőli, fara a duzzasztómű felőli fal mellett van, — a kapuemelési sebesség maximum 2 mm/s lehet,