Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
7. szám - Dr. Hankó Zoltán–Akantisz Zsuzsanna: A II. Tiszai vízlépcső kismintakísérlete
Hidrológiai Közlöny 1966. 7. sz. 297 HIDRAULIKA A II. Tiszai Vízlépcső kismintakísérlete A hajózsilip felső főjének hidraulikai vizsgálata Dr. HANKÓ ZOJ.TÁN — AKANTISZ ZSUZSANNA* 1. Bevezetés A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Hidraulikai Laboratóriumában az OVF Vízügyi Tervező Vállalat megbízása alapján megvizsgáltuk a II. Tiszai Vízlépcsőhöz tervezett hajózsilip felső főjének különböző kialakítását és elzárószerkezetét. A megbízás szerint a vizsgálatot az alábbi részekre bontottuk: — a merülő-emelő-kapus elzárószerkezet ellenőrző vizsgálata, — a szegmens-kapus elzárószerkezet ellenőrző vizsgálata, majd javaslat kidolgozása és annak vizsgálata két üzemállapotban : — hajózási és — árvízleeresztési üzem esetén. A vizsgálatok céljára megépítettük a kísérleti csarnokban a zsilipkamra, a zsilipfők, valamint a várakozó terek 1 : 25 méretarányú modelljét, A felső főt üvegből készítettük, hogy a lejátszódó jelenségeket fényképen és filmen rögzíthessük. * Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest. . 99,OU , 10,50 LKHV ,m Htmimhossi] M -85,00 r 1 1. ábra. A hajózsilip felső fó merülő-emelő-kapus elzárás tervezett kialakítása <t>mypa 1. 3anpoeKmupoeanHoe pemenue íameopa no noepyncaeMbiM u nodnuMaeMbiM eopomaM eepxneü eojioeu cydoxoÖHOBO ui/iw3a Abb. 1, Qeplante Ausbildung des Hub-Senktorverschlusses für das Oberhaupt der Schiffsehleuse 2. Vizsgálatok 2.1 A merülő-emelő-kapu vizsgálata A felső fő elrendezését az 1. ábrán láthatjuk. A hajózási üzemben a kapu többlépcsős sülylyesztésével tölthető a zsilipkamra: — részleges süllyesztés, a víz a kapu alsó hengeres vájatán keresztül a küszöböt és energiatörőt megkerülve jut a kamrába, — a kapu további süllyesztésénél már a kapu fölött átfolyó vízzel is telik a kamra. Az árvízleeresztési üzem során a lehetséges legrövidebb idő alatt kell a kaput a vízből kiemelni. A vizsgálatok eredményeit az alábbiakban foglaljuk össze: A töltési üzemnél meghatároztuk a vízhozam tényező értékét az alvízállás függvényében és a kapuállás paraméterében a Q = fi -a • & • ]/2gh összefüggés alapján, ahol a betűk jelentése H — a vízhozam tényező [—], a—értelmezését lásd az 1. ábra „A" részletén [m], b — a felső fő szabad szélessége [m], g — a nehézségi gyorsulás [m/s 2], h — a duzzasztási szint és az alvíz különbsége [m], Q — az átáramló vízhozam [m 3/s]. A vízhozamtényező értéke feles kapuállás és a kamrában LKHV mellett 0,59. A kamrában a vízszint emelkedésével ez az érték 0,53-ra változik. Az árvízleeresztési üzem esetén is meghatároztuk a vízhozam tényezőt a fenti függvény szerint, amely az alvízi vízállástól függetlenül ji — = 0,84 ±0,11. Az árvízleeresztési üzem vizsgálata során megállapítottuk, hogy a kapu alsó részének kialakítása hidraulikai szempontból kedvezőtlen, mert a vízsugár a kapu alsó élétől leválik, ezáltal szűkíti az átfolyási szelvényt, és káros rezgések keletkezésének forrása lehet. Az észlelt hibák kijavítására további vizsgálatokat nem végeztünk. 2.2 A tervezett szegmens-kapus változat ellenőrző vizsgálata A felső fő elrendezési vázlatát a 2. ábra mutatja. Átzsilipeléskor a töltés a kismértékben megemelt kapu alatt beáramló vízzel történik úgy, hogy a víz az energiatörőt megkerülve jut a kamrába. Az energiatörő fölötti vízbeáramlás nem engedhető meg, mert a kamrában átzsilipelésre váró hajóra ható erők a megengedettnél nagyobbak lennének.
