Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

7. szám - J. A. Da Costa–J. Jacquet: Beszámoló az UNESCO és a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség tájjellemző és kísérleti területekkel kapcsolatos adatgyűjtő vizsgálatának eredményeiről

HIDrológiai közlö

ny 46. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 289—336. oldal Budapest, 1966. július Beszámoló az UNESCO é» a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség táj jellemző és kísérleti területekkel kapcsolatos adatgyűjtő vizsgálatának eredményeiről J. A. D A COSTA* és J. J A C Q U E T** 1. Az adatgyűjtés célja és megszervezése 1963 májusában Párizsban szakértői értekezletet tartottak a Nemzetközi Hidrológiai Decennium előkészítése céljából. A megbeszélés során megállapították, hogv a kísérleti és tájjellemző területek fontos szerepet töltenek be a hidrológiai kutatásiján, és felvetődött az a javaslat, hogy a Decennium keretében be kell rendezni ilyen területeket mint a hidrológiai kutatás céljainak megvalósításához elengedhetetlen eszközöket [1, 2]. A tudományos program első vázlata is elsődleges feladatként jelöli meg kísérleti területek létesítését és berendezését olyan sokrétű és különböző kérdésekkel kapcsolatos vizsgálatok elvégzésére, mint a párolgás és evapotranspiráció, a vízkészletek megoszlása felszíni és felszínalatti vizek szerint, hó- és jégjelenségek, a vízháztartás különböző tényezői, természetes vizek geokémiája, erózió, vízfolyások medrének alakulása, hordalékszállítás és lerakódás, valamint az emberi beavatkozás hatása a hidrológiai jelenségekre. Az 1964 májusábanPárizsban tartott kormányszakértői értekezlet végleges jelentése [3] már tartalmazza az ilyen jellegű vizsgálati területek definícióit. Ezeket a különböző munkacsoportok részletes megvitatás alapján határozták meg azzal a céllal, hogy pontos tájékoztatást adjanak az UNESCO tagállamainak javaslataik kialakításához a kísérleti és tájjellemző területekkel kapcsolatban, amelyek létrehozása nélkülözhetetlen alaptevékenységnek tekinthető a Decennium tudományos programjának eredményes végrehajtásához. A Decennium titkárságához jutott javaslatokból egyértelműen kitűnik, hogy a tagállamok fel* .7. A. Da Costa, UNESCO, Tudományfejlesztési Osztály, a Nemzetközi Hidrológiai Decennium Koordináló Tanácsának titkára ; **./. Jacquet, Franciaország, a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség Felszíni Vizek Szakosztályának titkára. tétlenül szükségesnek tartják a kísérleti és tájjellemző területekre vonatkozó alapelvek tisztázását. Ilyen problémák például a kísérleti területeknek mint a kutatás fontos eszközeinek alkalmazása a különböző jellegű kutatási feladatok megoldásához, a megfelelő berendezések, műszerek és vizsgálati módszerek meghatározása, valamint az eredmények értékelésének módja és érvényességi határaik megállapítása. Valójában igen költséges eszközök és módszerek alkalmazásáról van itt szó, ami megköveteli a különböző országok hidrológiai szolgálatai által gyűjtött adatok és tapasztalatok közös felhasználását, valamint a szoros nemzetközi együttműködést, mert csak így kerülhetők el már a Decennium indulásakor az olyan esetleges tájékozódási vagy fogalmi tévedések, amelyek károsak lehetnek a kutatások hatékonyságára. Ezek alapján vált nyilvánvalóvá annak a szimpozionnak fontossága és időszerűsége, amelyet az UNESCO és a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség közös rendezésében 1965. szeptember—október hónapban tartottak Budapesten a tájjellemző és kísérleti területek kérdéseivel kapcsolatban. A szimpozion egyik célkitűzése éppen az volt, hogy világviszonylatban felmérjék a kísérleti területeken végzett vizsgálatokat, és javaslatokat dolgozzanak ki arra, hogyan lehet ezeket legeredményesebben felhasználni a Decennium keretében. A Nemzetközi Hidrológiai Decennium Koordináló Tanácsa 1965. május—június hónapban tartotta első ülését Párizsban, és ezen létrehozott egy ad hoc munkabizottságot, amelyet azzal a feladattal bízott meg, hogy irányelveket dolgozzon ki a tájjellemző és kísérleti területeken folyó kutatások megszervezésére, majd javaslatokat terjesszen a Tanács elé a hidrológiai kutatás területén való együttműködés feltételeinek biztosítására és megvalósítására vonatkozólag [4]. A Nemzetközi Hidrológiai Szövetség Felszíni Vizek Szakosztályának szervezésében a budapesti szimpozion alkalmából rendezett körkérdés-vizsgá-