Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

7. szám - J. A. Da Costa–J. Jacquet: Beszámoló az UNESCO és a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség tájjellemző és kísérleti területekkel kapcsolatos adatgyűjtő vizsgálatának eredményeiről

290 Hidrológiai Közlöny 1966. 7. sz. .7. A. Da Costa—J. Jacquet: Beszámoló az UNESCO eredményeiről lat [5], amelv a már tanulmányozott vagy feltárás alatt levő kísérleti területek általános helyzetével foglalkozott, értékes dokumentációs alapot teremtett a munkabizottság tevékenységéhez, és kiegészítésül szolgált a tagállamok javaslataihoz a tájjellemző és kísérleti területeknek a Decennium keretében történő berendezésével kapcsolatban. Ezért a Decennium Koordináló Tanácsa felkérte a Nemzetközi Hidrológiai Szövetséget, hogy vállalja azoknak az adatoknak és felvilágosításoknak a vizsgálatát, amelyeket a tagállamok javaslatai tartalmaznak, majd kapcsolja össze ezeket a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség körkérdésére kapott válaszokkal. A tagállamoktól kiegészítő információkat kértünk, hogy az adatok kísérleti területek szerint összeállított nyilvántartási kartonokon csoportosíthatók legyenek, mégpedig a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség adatgyűjtő vizsgálatához alkalmazott minta alapján. így olyan egyöntetű dokumentációs anyagot sikerült összegyűjteni, ami világos képet ad a folyamatban levő vagy már végrehajtott kutatás )k jelenlegi helyzetéről és a vizsgálati területek berendezésével kapcsolatos tervekről nemzetközi viszonylatban. A kísérleti területek nyilvántartási kartonjain szereplő főbb adatok a következők: 1. Adatok a kísérleti terület f izikai jellemzőiről: — a folyami vízgyűjtő terület megnevezése, amelyen belül a tájjellemző vagy kísérleti terület elhelyezkedik; — a vizsgált övezet pontos meghatározása (folyó nevé, a terület lefolyási viszonyainak megjelölésével, vagy a helység neve, ahol a kutatási területet létesítették), rövid adatokkal az éghajlati jellemzőkre (csapadék, középhőmérséklet) és növénytakaróra vonatkozólag; földrajzi helyzet a domborzati jellemzők megjelölésével, az alsó szelvény koordinátái vízgyűjtőmedencék esetén, a terület középpontja egyéb esetekben, a legnagyobb, legkisebb és közepes tengerszint feletti magasságok. A kísérleti teriiletet meghatározó fő geológiai és talajtani egységek a rétegek áteresztőképességének megjelölésével. 2. A végzett vagy tervbevett kutatások célja és jellege: - tudományos hidrológiai alapvizsgálatok vagy a kísérleti területre jellemző sajátos problémák a kutatási témák pontos megjelölésével. Ez az adat igen fontos a táj jellemző és kísérleti területek közötti megkülönböztetés szempontjából; —- a kutatáshoz szükséges, előirányzott vagy már üzembe helyezett műszerek és berendezések. Ennek az adatnak a segítségével összefoglaló nomenklatúrát lehet majd összeállítani a mérések jellege szerinti csoportosításban ; — a munkáért felelős hivatalos szerv megnevezése és címe, amelytől a végrehajtott megfigyelések és vizsgálatok adatait meg lehet szerezni. 3. A kutatások menete és végrehajtása: - a terület feltárásának kezdeti időpontja és a kutatási berendezésekben végrehajtott főbb módosítások a vizsgálatok különböző szakaszainak váltakozása szerint. Ezek az adatok azt a célt szoly gálják, hogy a kutatás módszertani kritériuma

1 pontosan meghatározhatók legyenek ; — előirányzott fejlesztés (a feltárás időtartama és a jövőre tervezett vizsgálatok) ; — végrehajtott vizsgálatok, illetve az eddig kapott eredmények ; — bibliográfiai jegyzék a kérdéses területre vonatkozó eddigi publikációkról. Eddig 05 ország válaszolt a szétküldött kérdőívekre, ami 726 kutatási terület nyilvántartási kartonjának összeállítását tette lehetővé (1. táblázat). Sok esetben az egyes kartonok olyan övezetek adatait mutatják, amelyeken több, ugyanolyan jellegű kutatásnak szentelt kísérleti területet rendeztek be (pl. az Egyesült Államokban). Más esetekben a válaszok még nem tartalmazzák az országok összes táj jellemző és kísérleti területeit, és további, kiegészítő adatok elküldését jelezték. A budapesti szimpozion alkalmából ismertetett beszámolók is lényeges kiegészítést alkotnak az eddigi adatokhoz. A 726-os számérték tehát igen kedvező alábecslést jelent a működő vagy még berendezés alatt álló kutatási területek tényleges számához viszonyítva. 1. táblázat A kapott adatok összegezése világrészek szerint Világrészek Országok száma Az összeírt területek száma Területek jelleg szerinti megoszlása Világrészek Országok száma Az összeírt területek száma kísérleti táj jellemző Afrika Amerika Ázsia Euréfca Óceánia és Csendes óceáni szigetek 21 11 9 19 4 86 201 102 229 108 5 124 14 71 6 81 77 88 158 102 Összesen 64 726 220 506 Figyelembe véve az adatszerző körkérdés válaszainak összeállítására adott rövid határidőt, megállapíthatjuk, hogy már az eddig összegyűjtött eredmények jelentékeny összességet alkotnak, és igen szemléltető képet nyújtanak a kutatási területek földrajzi megoszlásáról, valamint az azokon végzett vagy tervbevett munkákról. Az eddig rendelkezésre álló tájékoztató anyag alapján már az együttműködés fontos tárgyai és feladatai is kibontakoznak úgy regionális arányokban, mint a különleges kutatási célkitűzések szempontjából. II. Az összegyűjtött adatok jellemzése A tájékoztató adatok első értékelését részben a kutatási övezetek földrajzi megoszlása, részben a kutatási célok szerint végeztük. a) A kutatási övezetek földrajzi megoszlása A területek földrajzi megoszlásának vizsgálatából kitűnik, hogy amennyiben a föld nagy folyam medencéi fontos szerepet játszanak ezekben a kutatásokban, úgy még jelentős hiányosságok állnak fenn. Megállapítható, hogy hidrológiai szem-