Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
1. szám - Dr. Papp Szilárd: Felszíni vizeink minősége II. A Duna és az északi hegyvidék felszíni vizeinek minősége
30 Hidrológiai Közlöny 1966. 1. sz. Dr. Papp Sz.: Felszíni vizeink minősége II. Az északi hegyvidék felszíni vizeinek l.úgosság összes keménység Ca Maradvány keménység Vas Fe++ Felszíni víz Mintavétel helye (ml nHCl/1) (n. Mg (n. (mg/l) min. j á.é.| max. % + min. á. é. max. % + á. é. min. á. é. max. % + min. á. é. max. %* Sajó Bánréve 2,2 2,8 3,2 40 8,2 9,9 11,0 80 1,6 2,0 5,3 10,5 40 0,10 0,39 1,35 20 Sajó Kazincbarcika 1,8 3.2 4,0 45 6,8 11,8 13,6 45 2,4 0,6 2,7 4,7 27 0,15 1,0 1,60 36 Sajó Miskolc, rév 2,2 3.2 4,4 58 7,6 12,5 20,4 45 3,2 0,7 3,7 8,1 45 0 0,37 1,40 37 Sajó Miskolc, Szinva Sajó tork. 2,2 3,8 5,0 43 8,0 14,4 21,0 50 4,0 1,1 4,1 9,8 43 0,10 1,14 3,75 26 Sajó I.ádpetri 2,2 3,2 4.0 34 7,4 12,7 18,2 52 3,3 1,1 3,6 8,0 84 0 0,61 3,57 26 Sajó Köröm 1,9 3,5 5,0 39 6,6 13,1 24,3 43 3,6 1,2 3,4 10,3 56 0 0,47 1,60 26 Sajó Kesznyéten 2,3 3,2 4,6 62 8,6 12,4 19,6 50 2,3 1,5 3,4 6,7 50 0 0,34 0,78 37 Hangonj Center 3,3 5,4 7,2 54 23,2 32,2 43,0 58 2,1 8,4 10,0 15,9 29,1 50 0,06 7,7 40,0 34 Szuha Szuhakálló 3,7 5,1 5,6 75 20,4 17,6 33,2 45,8 50 1,7 8,4 10,0 18,9 30,4 50 0 0,07 0,16 66 Szuha Sajószentpéter 3,6 5,7 8,0 54 20,4 17,6 29,2 44,4 50 3,4 5,0 13,2 25,3 45 0 0,02 0,09 36 Bódva Szín 2,6 3,6 5,3 5.8 26 8,8 11,9 18,7 42 5,4 0,4 1,8 3,6 52 0 0,02 0,10 42 Jósva Jósvafő 3.0 3,6 5,3 8,0 55 11,0 16,2 19,8 70 3,3 0 1,9 5,0 50 0 0,01 0,24 25 Tengerszem Jósvafó 3,0 5,0 6,2 57 12,6 16,2 18,0 52 7,7 0 2,2 4,5 44 0 0 0 — Rakaca Szalonna 4,3 4,8 5,4 50 13,8 13,9 14,0 50 3,6 0 1,0 2,0 50 0,03 0,34 0,65 50 Szalajka Szilvásvárad 2,9 3,5 4,0 58 9,4 11,4 13,8 66 9,0 0,4 1.6 2,9 58 0 0,08 0,15 8 Hámori-tó Lillafüred 3,0 3,7 5,0 53 9,6 12,5 15,0 55 3,2 0,6 2,0 4,2 43 0 0,02 0,20 25 Szinva Lillafüred 3,6 4,7 7,0 50 10,8 18,2 19,7 25,4 29,0 30 3,6 0,4 5,0 11,3 25 0 0,33 1,5 30 Szinva Diósgyőr 3,8 5,3 8,0 30 14,2 18,2 19,7 25,4 29,0 52 3,6 0 5,3 11,0 52 0,03 1,3 8,7 43 Szinva Miskolc 4,1 5,3 8,6 36 10,8 20,5 30,0 38 3,9 0,2 5,7 17,1 33 0 3,0 13,4 20 Garadna Ómassa 3,0 3,9 6,9 75 11,9 14,3 25,8 25 3,6 0 2,4 4,2 25 0 0,03 0,35 20 Hernád Hidasnémeti 2,0 3,2 4,4 50 7,2 11,2 17,4 50 2,9 0 2.2 4,6 46 0 0,06 0,67 34 Hernád Gibárt 2,4 2,9 3,4 50 9,0 11,5 14,0 50 3,2 2,3 3.4 4,5 50 0,16 0,17 0,18 50 Hernád Gesztely 1.9 3,3 5,4 52 7,2 6,6 12,0 16,2 52 2,9 0 2,7 5,0 44 0 0,10 0,20 24 Hernád Kesznyéten 1,9 2,9 4,2 66 7,2 6,6 11,5 14,8 60 2,7 0,6 2,9 5,2 40 0 0,05 0.26 33 Kishernád Hernádszurdok 2,0 3,4 5,2 43 7,8 12,1 16,6 43 2,9 0 2,6 4,6 50 0 0,03 0.20 43 Kishernád Novajidránv 2,6 3,0 3.4 50 9,8 11,9 14,0 50 2,7 2,5 3,5 4,5 50 0,14 0,14 0,15 50 Kishernád Szikszó 2,8 3,7 4,8 33 10,4 13,9 17,6 33 3,1 1,7 2,6 3,6 4,2 66 0,03 0,12 0,17 66 Vadász-p. Szikszó 9,2 9,2 9,2 — 29,0 29,0 29,0 — 3,1 1,7 3,2 3,2 3,2 — 0 0 0 — Takta Kesznyéten 1,9 3,7 5,6 50 6,6 12,8 18,0 45 2,2 0 2,5 6,8 36 0 0,10 0,75 31 Szerencs-p. Abanjszántó 1,6 4,0 6,0 58 4,6 12,5 16,8 66 2,6 0 1,4 4,6 50 0 0,04 0,45 29 Szerencs-p. Szerencs 1,5 4,9 7,0 72 4,6 14,5 23,4 77 2,5 0 1,2 7.7 44 0 0.31 1,45 33 Tolcsva Tolcsva 2,8 2,8 2,8 — 8,4 8,4 8,4 — — 0,6 0,6 0,6 — 0,07 0,07 0,07 — Eadvány Sárospatak 1,4 2,2 2,7 33 3,8 8,0 5,9 7,4 66 4,9 0 0 0 — 0,10 0,10 0.16 66 Hejő Nyékládháza 2,4 4,8 6,0 59 3,8 8,0 16,8 21,4 54 4,0 0,8 3,3 10,4 27 0 0,04 0.80 18 Eger-p. Eger felett 4,0 5,5 6,8 55 10,2 18,6 30,0 55 3,1 0 3,5 11,0 33 0 0,06 0.24 29 Eger-p. Eger alatt 4,4 5,6 7,0 73 16,0 18,9 22,5 60 3,2 0 3,1 5,1 40 0 0,07 0,30 46 Eger-p. Négyes 2.8 5,4 7,0 65 7,8 18,0 27,0 62 3,1 0 3,1 7,0 41 0 0,13 1,4 21 Eger-p. Gyulakeszi 4,0 5,8 6,6 66 5,2 18.0 22,5 83 1,5 0,2 3,4 8,0 33 0 0,03 0,20 16 telítettségi százalék értékeinek különösképpen a minimumai jellemzők a szennyezett vízfolyásokra, így ezeket a Sajó és Szinva esetében több alkalommal lényegesen 60% alatt találtuk, ami szenyvizekkel való nagy mértékű terheltségre utal. Az ammónia tartalom átlagértékei 0 (Hernád, Kis-Hernád) és 10,8 mg/l (Hangony) között változnak. Minimumként 0-t a Hangony és a Sajó-folyó kivételével, minden mintavételi helyen mértünk. A vizsgálati eredmények maximumát 56 mg/l-nek a Szinvában találtuk. A vizsgálatok azt mutatják, hogy sok helyen az ammónia tartalomban mérhető többnyire csak tized mg-nyi nagyságrendű változások nem fejezik ki mindig kellő finomsággal a szennyeződésbeli különbségeket. Nitritet nyomokban, sőt erős nyomokban a Sajóban, a Szinvában, a Vadász-patakban, a Szerencs-patakban és az Egerpatakban mutattunk ki. Nitrátot a Sajóban, Hangonyban, Szuhában, Hernádban és az Egerpatakban találtunk időnként 10—34 mg/l-ig terjedő értékben. A fenolok mennyisége átlagértékekben 0-tól (Tengerszem) 2,7 mg/l-ig (Szinva) terjed. Minimumként a legtöbb felszíni vízben 0-t találtunk. A vizsgálati eredmények maximuma 12,8 mg/l-t (Szinva) tett ki. A Szinván kívül említésfe méltó még a Hangonynak és a Sajónak is a fenoltartalma. A többi vízfolyás nagy részében szintén, bár csekélyebb mennyiségben, de kimutatható. Bár a fenoltartalom — a Szinva kivételével — még nem akkora mértékű, hogy a vízfolyásokban a halállomány károsodásáról lehetne beszélni, mégis kellemetlén a szerepe a víztisztítás, illetve a vízfertőtlenítés során. A klórozás alkalmával keletkezett klórfenolok ugyanis már igen csekély mennyiségben is a víz ízét és szagát elviselhetetlenné teszik. A mintavételi helyek kloridtartalmának átlagértékei 7,3-tól (Hámori-tó) 50,0 mg/l-ig (Hangonypatak) ingadoznak. A minimum 3 (Hámori-tó), a maximum pedig 124 mg/l-t (Hangony-patak) tesz ki. Ennek megfelelően kloridtartalomban a Hangony emelkedik ki a terület felszíni vizei közül, ami nyilván ipari szennyvizek hatására vezethető vissza. Kloridszegény víznek a Jósva-patak a Szalajka-, a Radvány-patak, a Hámori-tó és a Tengerszem vizei minősülnek. Ezeket, klórszegény vizeket igénylő iparágak, mint műgumigyárak, előnyösen használhatják fel. A szulfát tartalom ingadozása ezen a területen is már sokkal jelentékenyebb. Ez az átlagértékek alapján 3,7-től (Szalajka) 425 mg/l-ig (Szuhapatak) ingadozik. Minimumként a Sajó, Hangony, Szuha, Hernád és a Kis-Hernád (Bársony-patak) kivételével mindenütt csak nyomokat mértünk. A- maximumot 937 mg/l-nek a Szuha-patakban találtunk, de jelentékeny szulfátot tartalmazó víznek minősíthető még a Hangony-, és a Vadászpatak is. Csekély szulfát tartalmával a Bódva, a Jósva, a Tengerszem, a Szalajka és a Tolcsvapatak tűnik ki. A vizek ipari felhasználhatóságát befolyásoló alkatrészek, illetve jellemzők közül a lúgosság értéke az egyes mintavételi helyek átlagértéke szerint 2,2-től (Radvány-patak) 9,2-ig (Vadászpatak) terjed. A minimumot 1,4 (Radvány-patak), a maximumot pedig 9,2 mg/l-nek (Vadász-patak)
