Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
1. szám - Dr. Papp Szilárd: Felszíni vizeink minősége II. A Duna és az északi hegyvidék felszíni vizeinek minősége
Dr. Papp Sz.: Felszíni vizeink minősége II. Hidrológiai Közlöny 1966. 1. sz. 31 minősége (keleti rész) 2. táblázat folytatása Nátrium .Hangán Mn + + Na+ összes oldott Szabad széndioxid Megha(me/1) (mg/l) szilárd ilkatrész co. pH érték tároHCO,(mg/l) (mg/l) zások öszHCO,száma hoz á.é. szes hoz min. á.é. max. 0/ + /o szes kötött min. á. é. max. % + min. á.é. max. min. á. é. max. %* 0 0,08 0,35 20 6 0 230 332 472 40 3,7 8,6 12,9 50 6,60 7,06 7,61 50 86 0 0,18 0,55 33 3 0 172 331 432 45 3,7 10,3 16,1 50 6,90 7,34 7,56 66 176 0 0,08 0,55 30 6 0 185 342 927 33 3,7 7,5 10,4 57 6,80 7,39 7,60 71 315 0 0,33 1,30 36 3 0 208 364 536 40 0 6.9 17,5 60 7,00 7,55 7,95 53 457 0 0,20 1,18 11 2 0 176 313 456 52 3,7 8,3 10,4 50 7,30 7,55 7,70 62 349 0 0,07 1,07 12 2 0 162 332 512 39 6,2 10,1 18,0 28 7,55 7,60 7,63 57 342 0 0,08 0,90 25 11 0 252 297 463 62 3,7 7,1 8,7 50 6.90 7,50 7,70 75 140 0 0,31 1,07 33 0 0 628 918 2112 34 — — — — 6,80 6,85 6,90 50 320 0 0 0 — 32 0 454 928 1744 75 0 1,0 2,0 50 8,10 8,15 8,20 50 81 0 0 0 — 28 0 418 804 1099 63 1,0 8,20 286 0 0 0 — 11 0 215 268 380 42 — — — — — — — — 254 0 0,02 0,27 25 2 0 268 359 470 60 3,9 6,9 9,9 50 7,67 7,82 7,97 50 276 0 0 0 — 0 0 254 344 386 57 12,8 13,1 13,4 50 7.53 7,58 7,64 50 279 0 0,03 0,06 50 23 0 323 349 376 50 — — — — — — — — 38 0 0 0 — 0 0 202 253 285 75 0 0,9 1.8 50 8,00 8,10 8,20 50 177 0 0 0 — 0 0 222 272 349 56 0 1,3 5,3 25 6,90 7,48 8,20 50 449 0 0.09 1,3 22 0 0 210 430 676 30 0 0 0 — 8,20 8,20 8,20 — 284 0 0.41 1,3 18 0 0 200 501 891 34 0 11,2 22,3 50 6,90 6,95 7,0 50 327 0 1.1 2,0 16 0 0 215 514 1012 47 0 2,9 7,7 57 6,90 7,54 8,20 77 541 0 0 0 — 0 0 259 301 322 16 0 1,2 2,5 50 8,00 8,10 8,20 50 331 0 0,02 0,12 18 13 0 188 296 437 46 0 2,7 7,0 50 6.90 7,42 8,20 50 370 0 0 0 — 5 0 381 528 675 50 0,3 3,2 6,1 50 7,60 7,80 8,10 50 41 0 0 0 — 3 0 176 315 660 44 0 2,0 4,0 50 7.00 7,46 8,10 50 384 0 0 0 — 0 0 165 285 386 46 — — 4,0 — — — — — 232 0 0 0 — 0 0 199 325 670 56 0 2,9 5,7 50 7,60 7,90 8,20 50 245 0 0 0 — 5 0 280 330 381 50 0 2.9 5,7 50 7,60 7,90 8,20 50 50 0 0 0 — 15 0 237 343 427 66 0,3 2,4 4,4 50 7,70 7,90 8,10 50 55 0 0 0 — 63 0 721 721 721 — — — — — — —. — — 15 0 0 0 — 2 0 165 339 463 45 290 0 0,02 0,08 12 15 0 123 319 443 62 0 5.6 11,2 50 6,60 7,10 7,60 50 328 0 0,11 0,20 50 35 0 128 400 570 72 7,10 244 0 0 0 — — —. 264 264 264 — — — — — — — — 15 0 0 0 — 16 2 212 219 224 66 6.3 6,5 6,6 50 7,40 7,50 7,60 50 69 0 0 0 — 0 0 289 377 480 54 —. — — —. — — — — 272 0 0,12 0,43 20 3 0 331 444 629 55 4,1 4,6 5,2 50 7,92 7,95 7,99 50 226 0 0,01 0,06 25 8 0 359 449 553 60 14,1 15,1 15,4 50 7.60 7,60 7,70 50 207 0 0 0 — 17 0 293 454 551 50 0 3,7 7.4 50 7.10 7,60 8,30 50 408 0 0 0 — 16 0 344 403 453 66 84 találtuk. A lúgosság kis átlagértékeivel tűnik még ki a Radvány-patakon kívül, egyes helyeken a Sajó, a Hernád, és a Tolcsva. A lúgoSság átlagértékei viszonylag nagyoknak bizonyultak a Hangony, Szuha, Jósva, Szinva, Eger és a már említett Vadász-patak vizében. Az összes keménység átlagértékei 5,9-től (Radvány-patak) 33,2 nkf-ig (Szuha-patak) terjednek. A legkisebb keménységet 3,8 (Radvány-patak), míg a legnagyobbat 45,8 nkf-nek (Szuha-patak) mértük. Az átlagértékek alapján lágy víznek minősíthető a Radvány-patak, majd ezt követően a Tolcsva-patak. Kemény vizűnek bizonyult a Hangony-, a Szuha és a Vadász-patak vize. Ezek tehát ipari vízellátás céljaira többnyire csak a megfelelő lágyítás után használhatók fel. A többi kissé kemény, vagy közepesen kemény felszíni víz az egyes iparágak technológiájának megfelelően esetleg lágyítás nélkül is felhasználhatók ipari vízellátás céljára. A vizek maradvány-keménysége inek középértékei 0 (Radvány-patak) és 18,9 nkf. (Szuhapatak) között ingadoznak. A maradvány keménység minimális értéke számos helyen O-nak (Jósva, Rakaca, Szinva egyes szakasza, Garadna, Hernád egyes szakasza, Kis-Hernád egyes szakasza, Takta, Szerencs. Radvány, Eger-patak, Tengerszem), de a maximum 30,4 nkf-nek (Szuha-patak) bizonyult. Nagy maradvány keménységgel tűnik még ki a Hangony. Általában a vízgyűjtő terület többi keményebb vizének többnyire 2—5 nkf.-ig terjedő maradvány keménysége van. Ezért ezek lágyítása az egyszerű mészhidroxidos eljárással nem végezhető el kellő mértékben, amiért a mészszóda eljárást kell alkalmazni, ami gazdaságosság szempontjából nem mindig teszi előnyössé ezeknek a vizeknek lágyítás útján való felhasználását. A vizek vastartalmának átlagértékei 0 (Tengerszem és Vadász-patak) és 7,7 mg/l (Hangony) között mozognak. A minimumot a mintavételi helyek túlnyomó részében 0-nak mértük, 40 mg/l maximumot pedig a Hangony-patak vizében találtunk, de a vastartalom nagynak bizonyult még a Szinvában és egyes szakaszokon a Sajóban is. Ezeken a helyeken a vas, ipari szennyvíz eredetre (Ózd, Diósgyőr) vezethető vissza. A vastartalmaknak időnként fellépő nagyobb értékei a Hangony, Szinva és Sajó vizének vastalanitása mellett szólnak és ezért megfontolandó gazdasági szempontból ezeknek a folyóvizeknek vastartalomra kényes iparágak céljára való felhasználása. Mangán a vizek nagy részében nem mutatható ki, az erősebben vasas vizek azonban többnyire csekélyebb mennyiségben mangánt is tartalmaznak. így átlagértékben legnagyobb mangán tartalmúnak a Szinva bizonyult, de ezt követi mindjárt a Hangony-patak. Ezekben 1—2 mg/l mangánt is mértünk maximális értékként. Tehát ipari vízfelhasználás esetén ezeket a vizeket vas- és mangántalanítani kell. A vizek nátriumtartalma gyakorlatilag 0 és 35,2 mg/l (Szerencs-patak) között ingadozik. Hidrogénkarbonáthoz kötött nátrium a vizekben általában nem mutatható ki. Tehát a vizek nem szikes jellegűek és ezért öntözés céljára azok, melyeknek összes oldott só, valamint vas- és man-
