Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
6. szám - Dr. Bendefy László: Ismeretlen vízügyi kéziratos térképek az Országos Levéltárban
Bendefy L.: Ismeretlen vízügyi kéziratos térképek Hidrológiai Közlöny 1966. 6. sz. 283 hatók ezekben az iratokban műszaki jelentések, — leírások, bérelszámolások és teljes költségkimutatások is. Nem egy esetben előkerültek a régi mérési- és számítási jegyzőkönyvek is. 2. A térkép szerkesztőjének, esetleg rajzolójának, másolójának neve. Ennek hiányában a térképet készíttető hivatal vagy közigazgatási szerv nevét jegyeztük fel. 3. A térkép korát vagy magáról a térképről olvastuk le, vagy az iratokból derítettük ki. 4. A térkép címét, ha nem túlságosan hosszú, betű szerint lemásoltuk. 5. A „Meghatározás" c. részben a térkép tartalmi foglalatát adjuk tömör megfogalmazásban olyan módon, hogy abból ne csak az ábrázolt terület földrajzi helye legyen azonnal megállapítható, hanem magának a műszaki munkának lényege is. A továbbiak a térkép jellemző adatait tartalmazzák, éspedig: 6. Eredeti-e a térkép, vagy másolat. Ha másolat, utalunk az eredeti példányra is. 7. A térkép méretaránya vagy közvetlenül leolvasható a térképműről, vagy (és ez a gyakoribb eset) rajzban van adva. Ebben az esetben a kutatók lemérik azt, amit a lépték mutat. Például: 5 bécsi öl = 98 mm; vagy 1" = 4000 bécsi öl stb. Ha semmiféle megjegyzés vagy mérték sincs a térképen, az ábrázolás alapján kell megkísérelnünk a méretarány hozzávetőleges megállapítását. További feljegyzések tájékoztatnak: 8. a térkép nagyságáról, 9. anyagáról, 10. állapotáról, és 11. tájolásáról. Ez utóbbit minden esetben igen gondosan állapítjuk meg. A tájolás helytelen megállapítása a térkép felhasználása során — különösen a mederváltozásokat illetően — feltétlenül hibás következtetésekre vezetne. További adatok szólnak: 12. a térkép színezéséről, illetőleg 13. a térkép díszítéséről. Ez utóbbiak gyakorta fontos adalékokat szolgáltathatnak. Kerültek elő térképek, egykorú mérőeszközök, mérési jelenetek, vízügyi létesítmények, vízi malmok stb. rajzával. Egyes térképek városok, várak, színes vagy fekete-fehér színű látképét tartalmazzák; ritkábban néprajzi vagy agrártörténeti értékű díszítő rajzokat is találtunk. 14. A kartotéklap hátlapjára kerülnek — szükség szerint — az alábbi feljegyzések: a—b) Földrajzi vonatkozású megjegyzések (folyók, patakok, erek, csatornák, szigetek, hegyek, főbb utak, nevük és megjelölésük módja); továbbá az esetleges különleges jelzések megnevezése, amelyek a térkép célkitűzéséből következnek. Például: „A hegyek peremvonala jelölve" — ,,A gátak perem vonala jelezve." c) Agrár vonatkozású feljegyzések: művelési ág, a megművelés vagy növényi födöttség közelebbi módja. Például: „erdők, facsoportok, bokrok, füves területek, szántóparcellák. . ." Vagy: „szántóföldek, rétek, legelők,... városi tölgyerdő stb." d) A térkép vízgazdálkodási vonatkozású részleteinek felsorolása: folyószabályozással, belvízrendezéssel kapcsolatos létesítmények: átvágás, sarkantyú, gátak, gátőrházak, zsilipek. Egyéb vízügyi létesítmények, mint pl. halastavak, öntözővagy árapasztó és malomcsatornák, vízimalmok (némelyik térképen tömegével), morotvák, lefüződőben levő holtágak, mocsarak stb.; vízemelőgép épülete (1803-ból!). e) Topográfiai vonatkozású feljegyzések: hidak, utak, országutak, várak, várromok, „római sáncok", folyó melletti fürdőház (pl. Eszéken), területi alakzatoknak esetleges számszerű feltüntetése; templomok, középületek, sóraktárak, postaállomások; egymásközti távolságuk kocsi-órákban kifejezve; utak minősége; vasútvonal és állomás; töltések és tervezett töltések, stb. Bányák, kőfejtők. f) A térképhez tartozó mellékletek, mint például a folyószakasz hossz- és keresztszelvényei; jeges folyószakaszokról készült felvételek, jégdugók rajzai; vízmércék bemérésére és vízállásokra vonatkozó adatok, különös tekintettel a legalacsonyabb és legmagasabb vízállásokra. Vízmélységi és sebességmérési adatok. Az eddig feltárt térképanyag Szóban forgó kutatómunkánkat ezideig kizárólag az Országos Levéltárban végeztük. 1962. októberelejétől 1965. decemberéig mintegy 1200folyóméternyi levéltári iratcsomót néztünk át. (Ezzel az Országos Levéltárban előirányzott kutatási munkát be is fejeztük.) Munkánk során 93 állagot lapoztunk át, és ezekből kereken 7000 kéziratos térképet emeltünk ki. Ezeket közel 5400 kartotéklapon dolgoztuk fel. Az összetartozó térképlapokról ui. általában csak egy-egy kartoték készült. A térképekről 5—5 évenkénti bontásban folyamatos statisztikát készítettünk. Az 1965. nov. 1.-ig feldolgozott 4732 kartotéklap 10 évenkénti öszszevonásban a következőképpen oszlik meg. XVIII. sz. vége 2 db 1710—1720 5 db 1720—1730 13 db 1730—1740 1 db 1740—1750 4 db 1750—1760 5 db 1760—1770 28 db 1770—1780 297 db 1780—1790 562 db 1790—1800 388 db Összesen: 1305 db 335 db 381 db 391 db 351 db 305 db 1462 db 193 db 9 db Ös szesen : 3427 db Mindössze: 4732 db Ezek szerint az eddig felkutatott és feldolgozott, ismeretlen kéziratos vízrajzi térképek közül csaknem 1800 db a 18. századból való (30%); ezeket 1305 kartotéklapon dolgoztuk fel. Az 1800— —1840 közötti évtizedek termékenyek: ezekből az évekből körülbelül 2000 térképlapot találtunk, s azokat 1458 kartotékon regisztráltuk. A szabadságharc évtizedéből előkerült térképeket 305 kartoték1800—1810 1810—1820 1820—1830 1830—1840 1840—1850 1850—1860 1860—1870 1870—1880
