Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

1. szám - Dr. Alföldi László: Hévízfeltárási lehetőségek a Kisalföld középső részén

2 Hidrológiai Közlöny 1966. 1. sz. Dr. Alföldi L.: Hévízfeltárási lehetőségek a Kisalföld Icözepsö részén ban a mintavétel módjától, sűrűségétől, a leíró képzettségétől, illetve a vizsgálatra küldött mintaanyag kiválasztásától függ. Ehhez járulnak azok az inkább régen, de még ma is észlelhető anyagi ösztönzésű meggondolások, melyek a fúrás nehézségi fokát igyekeznek növelni. A felhasznált rétegleírások értékelésénél éppen ezért összehasonlítottuk ugyanazon szűk területegységen belül különböző időben és személyek által leírt adatok fő jellegeit, vajon a leírt vízadóréteg és a vízhozam nagyvonalú összhangja megvan-e. A rétegleírás tagoltságára és részletességére vonatkozóan vizsgáltuk a leíró személy és a felderíthető körülmények megbízhatóságát. Ezen az alapon néhány kulcsfontosságú fúrás rétegleírását kénytelenek voltunk figyelmen kívül hagyni. Az irodalomban szinte minden a területtel foglalkozó szerző említi, hogy Mosonmagyaróvár területén a pleisztocén kaviesösszlet több mint 200 méter vastag [15, 17, 26, 27, 37, 39 stb.]. Ez a megállapítás a Mosonmagyaróvár B. 1. sz. fúrás adataira támaszkodik*. Mi a fúrás adatait megbízhatatlannak tekintettük és feltételes jelleggel csak 90 méter mélységig használtuk támpontként. Tekintettel a fúrás döntő jelentőségére, az alábbiakban közöljük a leírás eredeti szövegét. Mosonmagyaróvár B 1. Városkapuiéi- 1. Posta előtt. A csövezett kút talpmélysége: 218,0 m Nyugalmi vízszint: —2,2 m Vízhozam: 300 l/p Hozzátartozó üzemi vízszint: —6,0 m A fúrás módja: jobb öblítés A szűrő helye, átmérője: — (ismeretlen) A fúrás befejezése: 193(3 Rétegsor leírása : sor- ,, , , vastag, reteg helye , ° anyaga szám ö J sága - b 1. 0,0— 1,5 m 1,5 m törmelék 2. 1,5— 3,0 m 1,5 m homok (folyami) 3. 3,0— 90,0 m 87,0 m homokos kavics (különböző szemnagvságú) 4. 90,0 —102,0 m 12,0 m agyag (sárga) 5. 102,0—140,0 m 44,0 m homokos kavics (különböző színű, vízadó) 0. 146,0 — 220,0 m 74,0 m kavics (egyre durvább szemű) Meghatározta: fúrómester Észrevételeink a következők : 1. A leírás rendkívül vázlatos. 2. A 90 m mélységben levő vastag agyagréteg jelenléte kétségtelen, mert sem anyagi érdek, sem a technológia nem valószínűsíti a tévedést. 3. 102,0 — 140,0 m-ig terjedő homokos kavicsnál érthetetlen a külön vízadó bejelölése, mert a rétegsor alapján az agyag kivételével kezdettől végig jó, vagy jobb vízadókat fúrtak át. 4. Nem ismerjük a szűrő helyét, de ilyen vastag és kitűnő vízadókhoz képest bármely szűrőállásnál a 08 l/p/m fajlagos hozam rendkívül kicsi. Összehasonlításképpen 1957-ben a 225. sz. MÁV őrháznál kb. ! km-re D-re mélyített fúrásban (K 0) 12,2 m-es kavicsos homokból 0,9 m leszívással 450,l/p vizet nyertek. Ugyanígy a 125. sz. őrháznál (B 3) 8,0 m kavicsból azonos értéket kaptak. A város környezetében 400 l/p/m-nél kisebb fajlagos vízhozamú kút nem ismeretes, de előfordul 1000 l/p/m-nél nagyobb érték is (K 7, K 8, K 11, K 14). * A következőkben a fúrásokat az országos mélységi kútkataszter sorszámával jelöljük. 5. 1930-ban a Lenin u. 255. sz. ház előtt még egy fúrás mélyült. Ez a B 4. számú fúrás rétegsora szintén vastag kavicsot jelez, a leírás is egyszerű: 1,0 — 98,0 m-ig 97 m-es kavics (folyami, apró, erősen homokos). Itt pedig —3,0 m nyugalmi vízszinthez képest 0,8 m leszívással csak 150 liter vizet kaptak (a fajlagos vízhozam 22 l/p/m). Feltétlenül elgondolkoztató, hogy a két 1930-ban mélyített fúrás adatai térnek csak el a környezettől. 6. A B 1. fúrásnál valószínűsíthető, hogy a vastag agyag már a pliocén határát jelzi és alatta csak utánhullásból kaptak durva kavicsot, a vízadónak jelzett rétegből esetleg kaphattak kevés felszökő vizet, amit kis hozama miatt egyszerű csőlyukasztással összekapcsoltak a felső kavics vízével. Erre utal a nyugalmi vízszint helyzete is. A környező fúrások kétségtelen kavicsvizének nyugalmi szintje +114,9 m — +115 m tengerszint fölött, a két 1936-ban mélyített, gyenge fajlagos értékű fúrás vízének nyugalmi szintje viszont + 117.8 m, illetve 117,0 m. Nem tekinthettük teljes értékűnek Mihályiban 1949-ben a Tanács előtt mélyített B 4.'számú fúrást azért, mert túlságosan összevont rétegleírása a beküldött minták meghatározásán alapult és hidrogeológiai adatai a szelvényekkel szintén ellentmondanak (5 l/p/m fajlagos vízhozam, 20 m kavics, és a szűrő 4,9 m kavicsos homokon). A Dór B 1. sz. fúrás 1914-ben készült a térkép szempontjából kritikus helyen, Csornától K-re. Mélysége 460 m. A leírás rendkívül vázlatos, 152 m-től 58 m-es agyagot jelez, ami már biztos plioeénnek tekinthető. Számunkra a felső 152 m a döntő, melynek rétegsora szószerint a következő: 1. 0,0— 3,0 m 3,0 in homok (humuszos) 2. 3,0— 25,0 m 22,0 m kavics (durva) 3. 25,0— 65,0 m 40,0 m kavics (homokkal, apró) 4. 05,0— 90,0 m 25,0 m homok (sárga) 5. 90,0 —152,0 m 02,0 m kavics (durva) 0. 152,0 —210,0 m 58,0 m agyag (barna) Ha a pliocén határa 152 m-ben van, akkor ez —64 m tszf. helyzetet jelöl. Ilyen érték az egész medencében ismeretlen, sőt +30 m tszf. magasságnál mélyebb helyzetről sehol sem tudunk. Végeredményben az egyetlen Dőr B 1. fúrás alapján szerkesztették meg az irodalomban közölt [15, 27] 150 m-es kavics, illetve pleisztocén vastagságot. A környező adatok alapján egy igen kis kiterjedésű, a környezettől kb. 100 méterrel mélyebi) kútszerű helyzet nem valószínűsíthető. Feltétlenül fel kell figyelnünk arra, hogy már a 3. sz. réteg homoklerakódást jelez, 05 m alatt pedig egyenesen 25 m sárga homokot jeleznek. Egyszerű interpolálással + 02 ós + 80 m közötti tszf. magasságban lenne a határ, a 4. sz. homokréteg szintje viszont +51 m tszf. Tekintettel arra, hogy a homokréteg határait fúrás közben a kavicsréteg alatt is csak késve lehet megállapítani, a kapott értéket bizonyító erejűnek tekintem és a fúrás adatát nem vettem figyelembe. Magyarázatot kellene adni az 5. sz. 62 m durva kavics eredetére is, ami azonban a vezéreső sarujának kilazulásából, vagyis a 2. sz. rétegből utánhullásként is származhatott, de lehet homokkőpadok átfúrásával kapcsolatos lassú előrehaladás, ha ugyan esetleg nem egyszerű anyagi meggondolás indoka, vagy figyelmetlen munkából ered. Különben is sem a kisalföldi, sem a nagyalföldi durva üledékekben nem ismeretes 1 —3 ninél vastagabb homokközbetelepülés. Végül figyelmen kívül hagytam a B&sárkány B 1. fúrást (1929) is. Rétegleírása annyira vázlatos,