Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

6. szám - Orlóczi István–Tóth József: Szennyvíztisztítás algákkal

Orlóczi I.—Tóth J.: Szennyvíztisztítás algákkal Hidrológiai Közlöny 1966. 6. sz. 271 A tisztított elfolyó víz kristálytiszta volt, a telítettséget meghaladó oxigéntartalommal. Ennél a kísérletnél az elfolyó vízben átlagosan 800 ezer 41 millió alga/ml, a medencékben pedig 2-^3 millió alga/ml volt a tenyészet töménysége. Az irányított oxidációs tisztítási mód téli üzemét illetően megemlítjük, hogy a medencéket 1964 december végén ürítettük le, a hőmérséklettől független ok miatt. A napi 0°C körüli átlaghőmérsékletnél a 6—9°C-os vízben a tenyésztés és ezzel a szennyvíz tisztítás zavartalanul folyt. Jelentősebb üzemzavart csak a hófúvás okozott. Összefoglalás Világszerte szaporodik az oxidációs tavak száma, amelyekkel viszonylag kis költséggel lehet a szennyvizet az élővizet megközelítő minőségűre tisztítani. Ezekben a tavakban a szervesanyag mineralizálódását biztosító lebontó szervezetekkel biocönózisban építő mikroszervezetek is élnek természetes feltételek között. Ez utóbbiak közül legjelentősebbek az algák. A baktérium, alga biocönózis eredményeképpen a baktériumok a szervesanyagot szervetlen anyagokká bontják, az algák pedig a lebontás fokozásához — a szennyvíztisztításra — oxigént termelnek. Az algák a tápvíz szervetlen sóinak egyrészét asszimilálják és ezzel a szennyvíz sótartalmát csökkentik. Ezáltal a víz lágyítható is. Természetes feltételek között a folyamat intenzitása véletlenszerű. A tisztítás szempontjából kedvező algák szaporításával az oxidációs tavak teljesítménye nagymértékben fokozható. Azokat a tavakat, amelyeknél az optimális algamennyiség és minőség életfeltételeit biztosítják, irányított oxidációs tavaknak, ill. a tisztítási módszert, amelynél a fotoszintézist tervszerűen felhasználják, irányított oxidációs szennyvíztisztításnak nevezzük. (Az oxidációs jelzőt azért tartjuk szükségesnek, mert a szervesanyag lebontásában az algák oxigéntermelésének van a döntő szerepe.) Az algatenyésztés világszerte terjedő kutatásával egyidőben kezdődött el a tenyészetek szennyvíztisztítására történő használatának vizsgálata. Az eddig végzett vizsgálatok szerint az irányított oxidációs tavakkal tisztított víz minősége megközelítheti az élővizét, Az irodalmi közlemények eredményeivel jól megegyeztek az 1963-ban kezdett vizsgálataink adatai. Debrecen szennyvizeinek algákkal történő tisztítására laboratóriumi és szabadföldi kísérleteket kezdtünk. Ezek első — tájékozódó — részét 1965 elején zártuk le. Megállapítottuk, hogy a szennyvízben a Scenedesmus és Chlorochloster algák nagy mennyiségben tenyészve jelentősen csökkentik a víz biológiai oxigénigényét, sótartalmát és növelik oxigéntartalmát. Hazai éghajlati feltételeink között az algafajok és a környezeti feltételek összehangolásával egész éven át folytatható a tenyésztés, ill. a tisztítás. Reméljük, hogy a kísérletek eredményei alapot szolgáltatnak további részletes vizsgálatokhoz. Vizsgálataink előkészítésében és végrehajtásában sok segítséget kaptunk közvetlen munkatársainktól és a szervezetünktől független szakemberektől. Amellett, hogy valamennyiüknek megköszönjük segítségét, különösen nagyra értékeljük dr. Pólya Kálmán — a vizsgálatok biológus tanácsadójának — közreműködését, illetve dr. Kol Erzsébet és dr. Felföldy Lajos önzetlen támogatását. IRODALOM [ 1] Algatermesztós és felhasználás. Élelmiszeripari Műszaki Tájékoztatás. 1962/8—9. [2] Bush A. F.—Isherwood, J. D.—RodgiS. L.: Dissolved solirls removal from waste water by agae. Proc. of. the A S C E. Journ of the Sanit, Eng. Division 1961/May. vol 87. [3] Csanády M.—Gregács M.: Szennyvízoxidációs tavak. Hidrológiai Közlöny. 1965/10. [4] Csanády M.—Gregács M.: A halastavas szennyvíztisztítás közegészségügyi kérdései. Hidrológiai Közlöny, 1965/4. [5] Davüdovszkij Ju. Sz.: Vodoroszl' hlorella kak agent ocsisztki bütovük kanalizacionnük vod. Vodosznabzsenie i Szanitornaja Techn. 1963/9. [6] Donászy E.: A halastavas szennyvíztisztítás elvi kérdései. Hidrológiai Közlöny. 1965/4. [7] Fedorovszkij, G. M.: Szpravocsnik proektirovcsika : kanalizatija. Moszkva, 1963. [8] Fitzgerald, O. P.: The effect of algae on BOD measurments. J. W. P. C. F. 1964/12. [9] Felföldy L.: Algatermesztés. (Tómadokumentáció) O. Mg. K. 1965. Budapest. [10] Frantisek Gavlen: Rabotü po hlorella Trudü Moszrübvtuza. Moszkva, 1959. [11] Gaillard J. R.—Crawford J.: The performance of algae ponds in, Durbon. The Inst. of. Sewage Journ. AndProc. 1964/3. [12] Hunt, M. A.— Westernberg H. J. : Oxidation ponds in Kenya. The Inst of. Sewage Pur: Journ. and. Proc. 1964/3. [13] Isaac, P. C. G.—Lodge M. : The use of algae for sewage treatment in oxidation ponds. The Inst. of. Sewage Pur: Journ and Proc. 1960/4. [14] Kol E.—Macliay L.: A termesztett algák. Magyarország kultúrflórája. 7. f. 1961. Budapest. [15] Kanazawa T.: et al: Mass culture of unicellular algae using the open cirkulation method. Journ. Gem. Appl. Mkrobiol. 1958/3. Vol. 4. [16] Kramli András: Tájékoztató a Szegedi Orvostudomány Egyetem Vegytani és Biológiai Intézet algakutatásairól. (Kézirat) 1961. Szeged. [17] Lewin R. A. : Physiology and bioehemistry of algae. New York—London, 1962. [18] Liebmann H.: Handbuch der Frisehwasser u Abwasser-Bilogie. Jena. 1960. [19] Lisovszkij G. M.: Upravljaemoe kultivirovanie mikrovodoroclej. Moszkva, 1964. [20] Orlóci I.—Tóth J.: Algatenyésztós és szennyvíztisztítás. Tájékoztatás a Tiszántúl vízgazdálkodásáról 1964. 1. [21] Orlóc I.—TóthJ.: Debrecen város szennyvizeinek algákkal történő tisztítási lehetőségei. Tájékoztatás a Tiszántúl Vízgazdálkodásáról. 1965/1. [22] Meskó K.: Debrecen város öntözéssel ós vízraktározással kapcsolatos szennyvíztisztító telepeinek ismertetése. Az öntözésről. F. M. Budapest, 1931. [23] Reid G. W.—Assenzó J. R.: Culture and Scarvesting of attached algae grown on domestic Sewoge. Water and Sewoge Works. 1961/július. [24] Tamiya H.: Mass culture of algae. Ann. R. of. Plánt Physiologie. 1957/8. Altwasserreinigung durch Algen I. Orlóczi und J. Tóth Die Qualitát der durch den industríellen und háuslichen Wasserverbrauch entstehenden Abwásser wird hauptsachlich durch die ins Wasser gelangenden organisehen Verbindungen, Substanzen bestimmt. Im Verlaufe ihrer Beseitigung nimmt der Salzgehalt des Wassers — infolge Mineralisierung — zu, wahrend der Sauerstoffgehalt vermindert bzw. gánzlich aufgebraucht wird Der Sauerstoffmangel des aus der biologisehen Abwásser