Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

5. szám - Dr. Szigyártó Zoltán: Hatásfok vizsgálatok a K. IV. öntözőfürt-főcsatorna üzemének jellemzésére

Dr. Szigyártó Z.: Hatásfok vizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1966. 5. sz. 197 Ezek elvégzése során említésreméltó nehézségek csupán az első két munkarésznél, a vízkivételek üzemtervszerinti és tényleges vízhozamainak, továbbá a ténylegesen kiadott vízmennyiségeinek a megállapításánál léptek fel. Ezért a következőkben röviden ezekről is meg kell emlékezni. A vízkivételek üzemtervszerinti vízhozama A vízigények összegyűjtésének módjáról megemlékezve rámutattunk már arra, hogy a forgalomban levő nyomtatványokon begyűjtött adatok alapján sokszor nem lehetett a vízigényeket egyértelműen megállapítani. Így akkor, amikor a termelői vízkivételek üzemtervszerinti vízhozamainak megállapítását tűztük ki célul, szükségképpen bizonyos közelítéseket kellett alkalmaznunk, amelyek azonban természetszerűleg egyúttal a szóbanforgó esetekre a legvalószínűbbnek tűnő megállapításokat kellett hogy tartalmazzák. Más oldalról: a mellékcsatornák vízkivételeinél a vízhozamnövelés, illetve csökkentés időpontja természetesen meg kell, hogy előzze az azokon levő termelői vízkivételek vízhozam-szabályozásának időpontját. Ennek az átfutási időnek a figyelembevételére azonban az öntözőfürtben semmiféle egységes gyakorlat nem alakult ki. Tekintettel azonban arra, hogy ezek ismerete nélkül egy-egy ilyen mellékcsatorna-vízkivétel üzemtervszerinti vízhozamait, a vízhozamváltoztatások üzemtervszerinti időpontját meghatározni nem lehet, feltétlenül szükséges volt, hogy — bizonyos önkényességgel bár, s így közelítésként, de egységes módon — erre is meghatározott értéket állapítsunk meg. Végül bizonytalanság volt a túlfolyó üzemtervszerinti vízhozamértékének meghatározása körül is, melyet szintén csak bizonyos önkényességgel lehetett eldönteni. Mindezt figyelembe véve az üzemtervszerinti vízhozamokat a vízhozamváltoztatások üzemtervszerint időpontját, végülis a következők szemelőtt tartásával határoztuk meg : A) Termelői vízkivételek 1. Az üzemtervszerinti adagolandó vízmennyiségként a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Keleti FőcsatornaSzakaszmérnökségének területére akkor érvényben levő „Öntözés-üzemelési utasítás" által, a kötött talajokra megadott értékeket fogadtuk el. Eszerint az egyszerű öntözésnél adagolandó vízmennyiség így alakul : legelő, árasztás 150 mm ( = ) 863 m

3/kh takarmány gravitációs 120 mm ( = ) 691 m

3/kh esőszerű 45 mm (=) 259 m

3/kh kapás gravitációs 80 mm (=) 460 m

3/kh esőszerű 35 mm (=) 202 m

3/kh 2. a rizs szakaszos vízpótlásánál felhasználandó vízmennyiséget 10 napos forduló és 117 napos tenyészidő [9] feltételezésével, az akkor érvényes normák figyelembevételével határoztuk meg a következő módon : Vízzáró talajt véve idénynorma 1500 mm első ársztás 330 mm vízpótlás 1170 mm Azaz az egy napra eső vízpótlás 1170 : 117=10 mm. A 10 napos fordulóra eső vízborítás 10-10 = = 100 mm. 3. A halastó vízgényét azonosítottuk a tényleg kiadott vízborítás magasságával, amelyet a vízkivétel alvízi vízmércéjén tett legutolsó és legelső leolvasás különbségeként közvetlenül meg lehetett határozni. 4. Ha valamely terület öntözését az első igénylő lapon feltüntetett idő alatt befejezni nem tudták, a hosszabbítást kérő igénylő lapon megjelölt időre eső vízmennyiséget azzal a feltétellel számítottuk ki, hogy a) a kiadott, illetve kiadandó vízmennyiségek az üzemidővel arányosak, s b) a hosszabbítást kérő igénylő lapon megadott üzemidő végére a normaszerinti teljes vízmennyiséget ki kell adni. 5. Azoknál a vízigényeknél, amelyeket a régebbi típusú nyomtatványon adtak be a ,,-tól"-lal jelölt napot az első az ,,-ig"-gel jelöltet az utolsó üzemnapnak tekintettük. 6. A vasárnapi üzemszünet iránti igényt kiegészítésként külön tájékozódás alapján határoztuk meg. 7. Amennyiben a napi üzemkezdet ideje az igénylő lapon nem volt feltüntetve, azt a napi üzemidő függvényében, egységesen a következő táblázat alapján határoztuk meg : Üzemidő Üzemkezdet Üzemidő Üzemkezdet (óra) (óra) (óra) (óra) 12 6 18 4 13 6 24 6 15 5 8. A 24 órás napi üzemidő esetén az első nap üzemidejét üzemkezdettől éjfélig, az utolsó napét éjféltől addig az időpontig vettük fel, amikor az első napon a nyitás történt. B) Mellékcsatorna vízkivételek : Az egyes, több termelői vízkivétellel rendelkező mellékcsatornákon a vízhozamváltozások haladási sebességét, közelítésként, a lökéshullám sebességének felével azonosítottuk. Igv ezekre a következő értékeket kaptuk : 1+479 szelvényből kiágazó K. IV—1. mellékcsatornán v=5,l km/ó 4 + 741 szelvényből kiágazó K. IV—2. mellékcsatornán v=A,\ km/ó 7 + 268 szelvényből kiágazó K. IV—3. mellékcsatornán v = 4,9 km/ó C) Túlfolyó : A túlfolyó üzemtervszerinti vízhozamára a már korábban összefoglalt szempontok értékelésével 1,5 m

3/s-ot vettünk fel.