Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
5. szám - Dr. Szigyártó Zoltán: Hatásfok vizsgálatok a K. IV. öntözőfürt-főcsatorna üzemének jellemzésére
198 Hidrológiai Közlöny 1966. 5. sz. Dr. Szigyártó Z.: Hatásfok vizsgálatok A vízkivételek kiadott vízhozama A hatásfok-vizsgálatok idején végzett vízhozammérések, vízállás- és zsilipállás megfigyelések alapján megbízhatóan hitelesíteni lehetett a fővízkivételt, a túlfolyót, továbbá a K. IV—1. K. IV—2. és K. IV—3. mellékcsatorna vízkivételét. A hitelesítési egyenlet birtokában (hibamentes vízállás, illetve zsilipállás leolvasást feltételezve) a hitelesítések megbízhatósága a hitelesítési tartományra vonatkozó következő értékekkel jellemezhetők : Megnevezés Középhiba (m 3/s) Relatív középhiba (%) K. IV. fővízkivétel 0,030 0,2 K. IV. túlfolyó 0,015 1,0 K. IV—1. vízkivétel 0,009 0,2 K. IV—2. vízkivétel 0,021 8,1 K. IV—3. vízkivétel 0,017 3,2 A többi, fa tiltóval elzárható vízkivételre, ahol a névleges tiltóálláshoz tartozó tényleges érték esetről esetre nagymértékben változott, hitelesítési egyenletet készíteni nem lehetett. Mivel azonban az ellenőrző vízhozammérések igen gyakoriak voltak, szerényebb pontossági igénnyel, bizonyos közelítéssel ezek vízhozamait is folyamatosan meg lehetett állapítani. Az ennek során követett eljárás függött attól, hogy a vizsgálat ideje alatt a tiltót mozgatták-e, vagy sem. Ha a vizsgált időszakban a zsilip záróelemét nem mozgatták, a vízhozamot az alsó, vagy a felső vízállásnak, az említett két vízállás különbségének, illetve — ahol erre szükség volt — ott még a zsilip utáni csőáteresz teltségének a figyelembevételével, a felrakott pontokat kiegyenlítő görbe segítségével határoztuk meg ; attól függően, hogy melyik eljárás adott megbízhatóbb eredményeket. Azoknál a vízkiviteleknél, amelyeknél a tiltókat a vizsgálat ideje alatt mozgatták, a vízhozamok megállapítása a következő módon történt : Elsőnek (a hidraulikai adottságokat szem előtt tartva, s így nyomás alatti átfolyással számolva), az észlelt névleges tiltóállás figyelembevételével minden vízhozammérés időszakára meghatároztuk az átfolyási tényezőt [10], majd megállapítottuk ezeknek a vizsgált időszakra vonatkozó átlagát. Ezekután minden olyan, két zsilipmozgatás közötti időszakra, amelyben volt ellenőrző vízhozammérés, az átfolyási tényezőt azonosnak vettük az abból a mérésből számítható értékkel. Amelyik zsilipmozgatás után viszont nem végeztek vízhozammérést, az átfolyási tényezőt az említett átlagos értékkel azonosítottuk. így a névleges tiltóállás, azaz a névleges átfolyási keresztmetszet, a fel- és alvízállás, továbbá az átfolyási tényező ismeretében az átfolyt vízhozam közelítő értékét ezeknél a vízkivételeknél is meg lehetett határozni. A ténylegesen kiadott vízmennyiségek meghatározása A ténylegesen kiadott vízmennyiségek meghatározásánál az alapvető probléma ott volt, hogy az észleléseket időközönként, óránként, kétóránként végezték, míg adott zsilip-, illetve tiltóállás esetén a vízállások, s így a vízhozamok változása folyamatos. Kérdés, hogy az esetenkinti észlelés alapján meghatározható vízhozamértékhez milyen időszakaszt rendeljünk ? Itt három lehetőség van : az észlelési eredmények alapján megállapított vízhozamértéket lehet az egymást követő észlelések közötti időszakok felezése útján kapott két-két szomszédos fél időközre (3. ábra a) típusú számítás), lehet az észlelést követő (3. ábra b) típusú számítás), illetve az észlelést megelőző (3. ábra, c) típusú számítás) teljes időközre vonatkoztatni. Minden különösebb bizonyítás nélkül a 3. ábra szemléletes módon igazolja, hogy az a) típusú számítási módszer azzal a gyakorlatban használt eljárással azonos, melynél, lineáris vízhozamváltozást feltételezve, az észlelések közötti időtartamot a két szomszédos észlelési eredmény középértékéhez rendelik {a) típusú számítás ábráján a szaggatott vonal). Belátható továbbá az is, hogy mindhárom módszer gyakorlatilag ugyanazt az értéket szolgáltatja akkor is, ha az észlelési időszakok között csak közelítőleg telt el azonos idő, illetve ha az észlelések megfelelő gyakorisággal követték egya, típusú számítás I d o ó, tipusu számítás t d o c, típusú számítás / d o 3. ábra. Vízmennyiségek számítása szaggatott észlelés esetén Fig. 3. Calculation of volumes from periodical observations [a] : discharge, [b] : time [c] : calculation type a, [d] : calculation type b, [e]: calculation type c
