Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)
5. szám - Dr. Szigyártó Zoltán: Hatásfok vizsgálatok a K. IV. öntözőfürt-főcsatorna üzemének jellemzésére
194 Hidrológiai Közlöny 1966. 5. sz. Dr. Szigyártó Z.: Hatásfok vizsgálatok ahonnan rjnf = rj//: rjb a rendszer műszaki hatásfoka, r/ a = •' r/b a vízadagolás hatásfoka, f]T = Jyjf- a rendszer terhelési tényezője, xv = 1 —(rjH rjh) a rendszer veszteségi tényezője. Az üzem jellemzése Ahhoz, hogy a bemutatott elmélet segítségével meghatározható jellemzőket megfelelően értékelhessük, s ennek alapján a szükséges műszaki és üzemviteli módosításokat pontosan meghatározhassuk, elengedhetetlen a vizsgált üzem színvonalára jellemző helyszíni ismeretek beszerzése, rendszerezése. Ezért mielőtt a hatásfok-vizsgálat részletes ismertetésére rátérnénk, foglalkoznunk kell a K. IV. öntözőfürt-főcsatorna üzemének átfogó jellemzésével is. A főcsatorna fontosabb műszaki adatai A K. IV. öntözőfürt-főcsatorna a Keleti Főcsatorna 33 + 580 szelvényéből ágazik ki és a Hortobágyba torkollik (2. ábra). Hossza kereken 20 km (19 882 m). Keresztszelvénye csésze alakú ; legnagyobb mélysége 1,10—2,30 m között változik, víztükörszélessége 10 m körüli. Vízszállítóképessége (rendszeresen tisztogatott, jókarban tartott meder esetén) : 0 + 000 szelvénytől 1 + 479 szelvényig 6,76 m 3/s 1 + 479 szelvénytől 3 + 244 szelvényig 4,96 m 3/s 3 + 244 szelvénytől 13 + 001 szelvényig 4,86 m 3/s 13 + 001 szelvénytől 14+604 szelvényig 4,77 m 3/s 14+604 szelvénytől 15 + 922 szelvényig 3,32 m 3/s 15 + 922 szelvénytől 17 + 674 szelvényig 3,23 m 3/s 17 + 674 szelvénytől 18 + 584 szelvényig 3,17 m 3/s 18 + 584 szelvénytől 19 + 882 szelvényig 3,12 m 3/s A vízigények összegyűjtése A K. IV. öntözőfürtben a vízigények két részből tevődtek Össze : a főcsatorna túlfolyóján leadandó — s a Hortobágy vízkészletét növelő — vízmennyiségből, és az öntözőfürt területén jelentkező termelői igényekből. Ezek közül mindkettő megállapítása során némi bizonytalanságot lehetett tapasztalni. A túlfolyó vízigénye A túlfolyón keresztül leadásra kerülő vízhozammal kapcsolatban már a Keleti Főcsatorna Szakaszmérnöksége területére, a vizsgálat időszakában érvényben levő ,,Öntözés-üzemelési utasítás" is homályosan intézkedik. Megállapítja ugyanis, hogy ,,A csatornán átlagosan 1,5 m 3/s vízhozamot szállítunk". Ebből pedig egyáltalán nem tűnik ki egyértelműen az, hogy ez az érték a túlfolyó vízszállítása, vagy pedig a fővízkivételé. Így azt a feltevést, hogy az említett megjegyzés mégis csak a túlfolyó vízszállítására vonatkozik, egyedül az a gyakorlati tapasztalat támasztja alá, hogy a Hortobágy részére leadott víz valóban mindig 1,0— 1,5 m s/s körül ingadozott. E bizonytalanságból következett aztán az a gyakorlat, hogy a túlfolyó vízhozam nagysága általában a fővízkivétel kezelőjének belátására, illetve a fővízkivételen beadott és a vízkivételeken kivett vízhozamok különbségének véletlenszerű alakulására volt bízva. Ha pedig a beadott víz kevésnek, vagy soknak bizonyult, a változtatást — annak számszerű értékének meghatározása nélkül kiadott ,,többet", illetve „kevesebbet" utasítás alapján — ismét a fővízkivétel zsilipkezelője, és megint saját belátása szerint végezte el. A termelői vízigények A termelői vízigényeket elvileg háromnapos, gyakorlatilag egynapos előretartással, kétfajta igénylőlapon gyűjtötték össze. Az egyik, régebbi típusú vízigénylési nyomtatványon meg kellett adni a vízkivétel szempontjából illetékes csatornaőrjárás sorszámát, a csatorna megjelölését, a vízkivétel szelvényszámát, és kialakítási módját, a termelő nevét, a vízzel ellátandó terület nagyságát, a kultúrát, „-tói, -ig" jelöléssel, a vízszolgáltatás idejét, továbbá a napi üzemidőt és a vízigény benyújtás időpontját. A másik — javított kivitelű — vízigénylő lapon a csatornaőr járás száma helyett a fürt nevét, s a vízszolgáltatás időtartamának pontosabb meghatározása érdekében a ,,-tól, -ig" jelölés helyett a vízszolgáltatás első napját, annak napokban kifejezett időtartamát, s a napi üzemidő hosszán kívül annak kezdetét is fel kellett tüntetni. Mind a két vízigénylő lap szerkesztésekor tehát feltételezték azt, hogy a termelő az akkor érvényes norma szerinti egyszeri öntözésre megáilapított vízmennyiséget kéri. így rizsöntözésnél J ELHAGY ARAI A T:[a] 1-7 kilométer [4] T fMrtivétel [ej T híd [0] » túlfolyó _ _ " í f] f* IrnmlöirátraW [g] V-+önf6iócsatrma [/i] • Klrl 2. ábra. A K. IV. öntözőfürt-főcsatorna vázlatos helyszínrajza Fig. 2. Diagrammatical layout of the K.IV. irrigation system main canal [aj : key, [b] : kilometers, [c] : main diversion, [d] : bridge, [ej : surfaoe regulating structure, [f] : outiét, [g] : farmer's diversion, [h] : irrigation canal, [i] : scale, [J] : Kastern Main Canal