Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

4. szám - Dr. Diviš Jiri: Az esőszerű öntözés Csehszlovákiában

Ing. Dr. Jifi Divis: Az esőszerv, öntözés Csehszlovákiában Hidrológiai Közlöny 1966. 4. sz. 159 0 í 2 3 i 5 [Km] I AZ 3 4 , 7. ábra Abb. 7 csővezeték, amely a terület súlypontján halad keresztül. Ezek a művek képezik az öntözőrendszer gerincét. A tározó létesítése lehetővé tette az elektromos energia igények jelentős részének áthelyezését az éjszakai órákra. Csúcsidőszaki energiaigény ilyen formán gyakorlatilag nincs. A legkritikusabb napokra feltételezett üzemelési ideje a szivattyútelepnek 20 óra. A tározó léténele további előnyös következménye az egyenletes nyomásviszonyok létrehozása a esővezetékekben — gyakorlatilag az egész rendszer területén —, a szivattyútelep üzemelésének leegyszerűsítése és az, hogy az úgynevezett nyomásfenntartó szivattyúk elhagyhatók, valamint a vízlökés elleni védelmi berendezések többsége szintén elhagyható. A szivattyútelepet távvezérléssel terveztük. A vezérlést az üzemi központból végzik. Az üzemi központban vannak az irodák, igazgatósági épületek, személyzet lakásai (hat lakásegység) továbbá az autógarázs, műhely és raktár. 5. Összefoglalás Összefoglalva megállapítható, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban jelenleg az öntözéseket majdnem kizárólag esőztető módszerrel tervezik, nyomó csővezetékek segítségével. A vizet elektromos meghajtású szivattyútelepek szállítják, melyek üzeme legtöbbnyire automatizált. Kedvező terepviszonyok esetén tározókat létesítenek, melyek lehetővé teszik az egésznapi üzemelés biztosítását a napi energetikai csúcsidőszak kiküszöbölésével. A vízszállítás beépített azbesztcement anyagú csőhálózatban történik 10 atm. max. üzemi nyomás mellett, és a beépített csőhálózaton elhelyezett hidránsokra kapcsolódnak a hordozható öntözővezetékek. Használatosak a közepes intenzitású és a kis intenzitású szórófejek. Az öntözések megoldásánál alkalmazott alapelvek haladó elemeket képviselnek : a fővezetékek üzemelése automatikus, az öntözött táblákat nem szabdalják vízszállító berendezések, a vízveszteségek minimumra csökkennek. Ennek a megoldásnak hátránya az üzemi hordozható vezetéknek mozgatása, mely aránylag sok munkaerőt igényel. Ennek a jelenleg gyenge pontnak a kiküszöbölése érdekében vizsgáljuk a mozgatás gépesítését, a műanyagtömlők felhasználását, a nagy hatósugarú szórófejek alkalmazását és az egész vízszállító csővezeték esetleges föld alá helyezését. Az esőszerű öntözés építésénél és üzemelésénél használt berendezések és anyagok mind csehszlovák gyártmányok. Der Aufbau der Feldberegnung in der Tschechoslcwakei Dr. Jifi Diviá In der Tschechoslowakei wird derzeit die Zusatzbewásserung durch Beregnung in jenen Gebieten gebaut, wo sieh die atmosphárischen Jahresniedersehláge in der Höhe von 500—625 mm bewegen : d. h. Unterlauf der Labe (Elbe) und der VItava (Moldau) im Böhmen, im Südmahren, im Südost der Slowakei und im Tieflande der Ostslowakei. Die Bewásserungsmenge wird aus der Bilanzgleichung (1) berechnet, die Werte des Feuchtigungsbedürtfnisses sind in der Tab. 2. Sowei es die Konception der technisehen Lösung anbelangt, wird in der ÖSSR die Feldwásserung fast immer Beregnung mit Rohrdruckleitnungen vorgeschlagen. Das Wasser wird durch elektrifizierte Pumpenanlagen, meistens mit automatischen Betrieb, gepumpt (Abb. 2 u. 3) Bei vorteilJiaften Bedingungen des Gelándes wird das Ausgleichbecken dimensioniert, da es den Tagesbetrieb der Pumpenanlagen, mit Ansschluss der taglichen Energiespitze, ermöglicht. Das Wasser wird durch die ortfeste Asbestrohrleitung verteilet, an die Hydranten auf dieser ortfesten Leitung, werden die übertragbaren Beregnungsgarnituren (Abb. 4 u. 5) mit mittelstarken und langsamen Regnern angeschlossen. Die Beschreibung ist durch das Beispiel der Feldbergungsanlage „VItava III" (Abb. 6) mit dem Ausgleiehbecken erganzt. Diese verwendete Konzeptionslösung der Feldbewásserung enthaltet fortschrittliche Elemente : der Betrieb des Rohrnetzes ist automatissiert, die Erdoberfláche wird nicht durch die Zuleitung zerteilt, die Wasserverluste werden bis aufs Minimum beschránkt. Der Mangel dieser Konzeption wird durch den Betrieb der eigenen Beregnungsgeraten gekennzeichnet, da er den Einsatz mehreren Arbeitskraften verlangt. Die Lösung dieses Mangels unserer Konzeption wird durch die Möglichkeit der Ausnützung von Mechanisierungsmitteln, Kunststoffschlauchen, Weitstrahlregnern und des stabilén unterirdischen Einbaues aller Vert eiligungsleitungen, ins Auge gefasst. Samtliche Einrichtungen und Materiale, die bei dem Aufbau und Betrieb der Landbewásserung durch Beregnung verwendet werden, sind tschechoslowakischer Herkunft. \