Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

4. szám - Dr. Diviš Jiri: Az esőszerű öntözés Csehszlovákiában

Ing. Dr. Jifi Divis: Az esőszerv, öntözés Csehszlovákiában Hidrológiai Közlöny 1966. 4. sz. 155 3. táblázat Öntözési Tízadagok elosztása a „Vltava V" öntözési rendszerben Termény Hónap Összesen [m

3/ha] Termény IV V VI VII VIII IX Összesen [m

3/ha] Búza, rozs (1) 300 300 Szemes kukorica (2) 300 300 300 900 Cukorrépa, takarmányrépa (3) 300 600 600 300 1800 Korai burgonya (4) 200 400 600 # 1200 Lucerna vagy lóhere (5) 300 300 300 300 300 1500 Tavaszi keverék (6) 200 300 500 Nyári keverék (7) 200 300 300 800 Zöldség (8) 500 600 600 700 600 500 3500 Jelenleg Csehszlovákiában az öntöző rendszereket nyomócső hálózattal tervezik, melyekbe a víz szállítása a szükséges nyomás alatt, központi, elektromos meghajtású szivattyútelepek segítségével történik. A szivattyútelepeket közvetlenül a vízforrás mellé tervezik és az egész érdekelt terület vízellátását nyomócső hálózat biztosítja. Ez a megoldás akkor szűnik meg előnyösnek lenni, ha az érdekelt terület mélysége nagyobb mint 3,5—4 km. Ilyen esetben előnyösebb a vizet a szivattyútelepekhez nyílt öntözőcsatorna segítségével szállítani. Ilyen megoldásra jó példa a Krhovice—Hevlin-i, Sala— Kolárovo-i (Vágsellve—Guta), vagy Horny 2itny Ostrov-i (Felsőcsallóköz) öntözési rendszerek. Néha előnyös feltételek mellett lehet megoldani a vízszállítást nyílt csatornák segítségével az egész öntözendő területen, ahogy ez megtörtént az Opatovice-i csatorna menti öntözőrendszer egyik szakaszán. Itt a régi lecsapoló csatornahálózatot használták fel, melyet újjáépítettek és elláttak betonburkolattal.Beruházási költségek szempontjából ez a megoldás igen kedvezőnek bizonyult. A legutóbbi időkben külföldön igen elterjedt az öntözővíz szállítására és elosztására az előregyártott héjcsatorna, mely bizonyos előnyöket mutat a nyílt földcsatornákkal szemben. Nálunk is jelenleg több szervezet foglalkozik a héjcsatornákon történő öntözővíz szállításának kérdésével, és főleg a megoldás gazdaságossági kihatásával. a) Vízszállítás a szivattyútelepekhez Az öntözőcsatorna a vizet a szivattyútelephez a lehető legrövidebb úton szállítsa. Emellett természetesen figyelembe kell venni a terep, talaj és geológia által megszabott körülményeket is. A csatornákat úgy kell vezetni, hogy lehetőleg bevágásban épüljenek, így állékonyságuk jobban biztosítható. Tekintettel arra, hogy a vizet mindig szivattyúzni kell, nem okvetlenül szükséges a vízszintet a terep felett tartani. A vízellátó csatorna tervezésénél, többnyire a trapéz alakú szelvényt használjuk. A 730 007 számú csehszlovák szabvány bevezette a mezőgazdasági vízgazdálkodás építményeinek méretegységesítését. A szabvány szerint a csatornafenék legkisebb szélessége 0,30 m, a további szélességek 0,30 m-enként növekednek 1,80 m-ig. Nagyobb csatornák fenékszélességét 2,40, 3,00 és 3,60 m-re kell tervezni, és a további szélesítés 1,20 m-enként célszerű. Ha töltéseket szükséges tervezni, ezek koronaszélessége 0,90 m, illetve 1,20 és 1,50 m legyen, töltésmagasság az üzemi vízszint felett 0,30—0,50 méter. A rézsűk hajlását a burkolás módja szerint kell megtervezni. A csehszlovákiai körülmények között a csatornákra szigetelő rétegeket (burkolatokat) terveznek a vízszivárgás megakadályozása céljából. A Csehszlovákiában 1955—1959. évben végzett kutatások alapján és azok gazdasági értékelése szerint célszerű a vízellátó csatornák szigetelésére elsősorban monolit betonréteget alkalmazni (2. ábra). A burkolat elkészítésére helyes gépi berendezést használni, hogy jobb betonbedolgozást érjünk el. Egy ilyen finisért állított elő a Brno-i „Ingstav" állami vállalat és eredményesen használta a Krhovice—Hevlin-i körzetben az öntöző főcsatornák építésénél. Két részből áll: altalaj előkészítőből és a bedolgozó gépből, melyet vibrátorokkal láttak el a betonkeverék bedolgozására. A berendezés mindkét részét munka közben csörlővel mozgatják és mint irányító sík a csatorna rendezett fenéksíkja szerepel. A berendezés nagyobb távolságra történő áthelyezését vagy akadályok kikerülését a csatornán (pl. a már elkészült műtárgyak megkerülését) a T-lll típusú tehergépkocsi és autódaru biztosítja. b) Öntözővíz szivattyúzása Mindennemű szivattyútelep fő jellemzője a teljesítmény, szállítómagasságok és ezek esetleges változásának rendszere. Öntöző szivattyútelepek számára, melyeket hazai körülményeinkre terveznek, jellemző, hogy rendszerint változó vízmennyiséget kell szállítaniok lehetőleg változatlan szállítómagasságra. 2. ábra Abb. 2