Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

3. szám - Matyi-Szabó Ferenc: Az észak-bakonyi szénbányák vízemelésének hatása a Gaja-patak vízháztartására és a karsztvízszín alakulására

Matyi-Szabó F.: A vízemelés hatása a Gaja-patak vízháztartására Hidrológiai Közlöny 1966. 3. sz. 135 mélységének növelésével, kompresszorozással, sa­vazással fokozni tudjuk. A községek túlnyomó részénél egyetlen fúrás­ból igen hosszú időre biztosítani lehetne a zavar­talan vízellátást. Összefoglalás A Gaja-patak vize csapadékvizekből, réteg vizekből és karsztvizekből tevődik össze. A réteg­vizek és karsztvizek forrásokból, vagy a bányák vízemeléséből származnak. Ez utóbbi képezi a Gaja vízhozamának túl­nyomó részét. A most megindult vízelzárási műve­letek eredményétől függ, hogy a jövőben vízgaz­dálkodási szempontból mennyire számíthatunk a bányavízre. A vízbetörések előtti időszakban a karsztvíz­szín a bodajki, fehérvárcsurgói, iszkaszentgyörgyi, csóri és inotai megesapolási helyek felé esett. A vízbetörések depressziós tölcséreket hoztak létre. A karsztvíz most már jórészt a bányabeli megesa­polási helyek felé áramlik. A karsztforrások túl­nyomó részének teljes elapadása várható. IRODALOM [1] Jaskó S. : A földtani felépítés és a karsztvíz elter­jedésének kapcsolata a Dunántúli Középhegységen. Hidrológiai Közlöny, 39. évf. 4. [2] Kessler H. : A karsztból tartósan kitermelhető víz­mennyiség és a beszivárgási százalék számítása. Hidrológiai Közlöny, 39. évf. 5—6. |3] Szabó Ferenc: Balinka II. aknamező vízveszélyes­ségének vizsgálata. Bányászati Lapok. 19G4. 9. BJ1HHHME OTKAMKM BOflbl M3 TOPHblX LUAXT B CEBEPHOM BAKOHE HA BOflHblK EAJ1AHC PyqbH TAtÍA M HA H3MEHEHHE YPOBHH KAPCTOBblX BOfl 0. Mamu-Gaöo BoflOCőopHan njiomaflb pyqwi rafia Haxo,uiTCfl Ha CB-oii nacTH CeBepHoro EaKOHíi ii b K33-hi,ix npeA­ropbflx BepTem (TpaHuien Mop). Pyqbe niiTaeTCH 113 aTMOCtjiepHbix ocaAKOB, H3 iictom­HIIKOB njiaCTOBblX It KapCTOBblX BOA, T3K>Ke II 113 n.iaero­Bbix h KapcTOBbix boa ropHbix iuaxr flyAap, KiiuiAeH, BaJiHHKa h öoKCHTHbix uiaxT b OKpy>KHOCTH McKaceHT­AepAb, HaxoAHmHxcfl na BOAOcSope. npeoSiiaflaiomaa MacTb pacxoAa boám b pyqbe Tana iiponcxoAHT 113 ot­KaniBaeMbix boa ropnux maxT. Y ropHbix maxT JlyAap 11 Ba^mtKa Hanajinch paöoTbi no orpawAeHiiio boai»i. B 3aBncnMocni ot pe3yjibTaT0B 3T11X paÖOT MOHCHO C'IIlTaTbCÍI B ÖyAVmeM C UiaXTHblMli BOAaMH C TOMKH 3peHHJI BOAHOrO X03flÍICTBa. Ilpn He­ycneuiHOM BbinojiHemin sthx paöor npnAéTC>i yBejnmHTb it TaK öojibuioro oGi>eMa npopBaBuieftcfl boai>i ao ripe­Kpamenmi 3i<cnJioaTauim sthx ropHbix maxT. ypoBeHb icapcTOBbix boa noHii3HJiCH nepe.t tipopbi­BaHiteM BOflbi b CTopoHy ApeHOB BoAaÜK, <t>exepBapMypro, McxaceHTAepAb, Mop 11 MHOTa. Ilocjie npopbiBa boai>i no.lymijmcb AenpecciiOHHi.ie BopoHKH. Tbkhm 0öpa30.\t KapcTOBbie BOAbi Tenepb ynce ABitwyTca b ochobhom b nanpaBJieHite ApeHiipyromnx MecT y maxT. Mo>i<ho o>KH«aTb, mto npeoőJiaAaromaH MaCTb KapCTOBblX HCTOMHIIKOB COBCe.M IICCÍIKaCTCH. B őojibBiiiHCTBe HacejieHHbix nyHKTOB CeBepoBo­ctohhoto BaKOHH MAieioTCM őojibiuiie TpyAHOCTii no boao­cna6>KeHiiio n b Hacromuee Bpe.MH. BoAonoTpeőJieHnH őyAYT yBejiimHBaTboi 11 b őyAyuje.M, noaro.viy Hy>KHO 3a6oniTbCH o co3Aannn TaKiix B0A0np0B0AHbix CTamuiit, c noMombio K0T0pbix Boiipocu no BOAOCnaö>KeHiiio pema­k)tcji Ha[AOJiriie roAbi. Einfluss der Wasserförderung aus den Kohlenbergucrken auf den Wasserhaushalt des Gaja-Baches und aut die Gesíaltunir des Karstwasserspiegels F. Matyi-Szabó Das Einzugsgebiet des Gaja-Baches erstreekt sich im nordöst lichen Teil des nördlichen Bakony und im südwestlichen Vorland des Vértes-Gebirges (Grabén von Mór). Die Wasserführung des Baches entliáll Nieder­sehlagwasser, Schichtenquellen und Karstquellen, sowie die geförderten Schichtenwasser und Karstwásser der im Einzugsgebiet abgebauten Kohlenbergwerke bei Dudar, Kisgyón und Balinka, beziehungsweise der Bauxit-Bergwerke in der Umgebung von Iszkaszent­györgy. Der überwiegende Teil der Wasserführung des Gaja-Baches entstand aus der Förderung des Bergbaus. Bei den Bergworken Dudar und Balinka wurden Wasserabsperr-Arbeiten in Angriff genommen. Von dé­rén Wirksamkeit hángt es ab, in welchem Ausmass in der Zukunft von der Sieht der Wasserwirtschaft mit Berg­bauwássern gerechnet werden darf. Bleiben diese Arbei­ten erfolglos, dann müssen die in die Bergwerke zuströ­menden überaus grossen Wassei'mengen bis zum Auf­lassen des Bergbaus zutage gefördert werden. In der Periode vor den Wassereinbrüchen in die Bergwerke, hatte der Karstwasserspiegel ein Gefálle zu den Anzapfungen bei Bodajk, Fehér várcsurgó, Iszka­szentgyörgy, Csór und Inota. Die Wassereinbrüche hatten die Ausbildung von Absenkungstrichtern zur Folge. Derzeit strömt das Karstwasser grösstenteils bereits den Anzapfungsstellen in den Bergwerken zu. Das vollkommene Versiegen des iiberwiegenden Teiles der Karstquellen ist zu erwarten. Eine bedeutende Anzahl der Siedlungen im nord­östlichen Bakony hat bereits heute mit Trinkwasser­sorgen zu kámpfen. In der Zukunft wird der Wasser­bedarf weiter ansteigen, alsó wird der Bau von Wasser­werken ni elit zu umgehen sein, die die Wasserversorgung für lange Zeit einer Lösung zuführen. Beim iiberwiegenden Teil der Ortschaften wird es zweckinássig sein, das Wasserwerk auf das Ilauptkarst zu basieren, in einigen Gemeinden lásst sich jedoch auch aus Kreide-Kalkstein beziehungsweise aus der Kies­schiclit des Miozáns Wasser in hinreichender Menge gewinnen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom