Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

3. szám - Dr. Tóth András: Az ivóvízfluorozás gazdasági és stomatológiai vonatkozásairól

136 Hidrológiai Közlöny 1966. 3. sz. Tóth A.: Az ivóvízfluorozás gazdasági és stomatológiai vonatkozásairól BALNEOLÓGIA Az ivóvízfluorozás gazdasági és stomatológiai vonatkozásairól Dr. TÓTH A N D H Á S* A napóleoni háborúkban az angolok blokádja lehetetlenné tette a nádcukornak Európába való behozatalát. A cukor hiánya fokozottan érintette a háborúban elgyötört kontinens lakosságát. A francia vegyészek ekkor eljárást dolgoztak ki a cukorpótló előállítására. A pótcukrot répából sikerült előállítani és a répacukor jobbnak, olcsóbbnak bizonyult a nád cukornál. Nem sokkal később, 1820-ban feltalálták a hengermalmot, ami lehetővé tette a finomliszt szinte korlátlan előállítását. Ez a két találmány széles körű gazdasági hatásain kívül oka lett annak is, hogy az elmúlt 150 év alatt a fogszuvasodás olyan mértékben terjedt el a civilizált lakosság körében, amire még nem volt példa. A fogak romlása ugyan végigkísérte az emberiség történelmét, de nem érintette a lakosság 10 százalékát sem. A fogszuvasodásban a baktériumok szerepén kívül a hiányos rágásnak és a szénhidrátoknak, a lisztnek, de elsősorban a cukornak nagy a jelentősége. A liszt és cukor finom lepedéket képez a fogakon, ami a baktériumoknak jó táptalajt nyújt, a puhára főtt ételeket nem kell rágni, így a kiadós rágás sem dörzsöli le a fogakról a lepedéket. A baktériumok a lepedékben elszaporodva a fogak romlását okozzák. A cukor, a finomliszt tehát olcsó lett, nagy tömegekben került a fogyasztókhoz. A két világháború között ennek már az volt az eredménye, hogy hazánk lakosságának csak 1—4 százaléka volt jó fogú. Akik megnyugodtak abban a tényben, hogy majdnem mindnyájunknak van rossz foga, azokat az utolsó 10 év alatt igen kellemetlen meglepetés érte. Nem mindegy ugyanis, hogy egy-két tömött fogunk van, vagy életünk delére minden fogunkat ki kell húzatnunk fogszuvasodás miatt. A hazai iskolás gyermekeken végzett vizsgálatok kimutatták, hogy 1954—1964 között az egy gyermekre eső szuvas fogak száma 50 százalékkal emelkedett. A 2—5 éves óvodás korúak fogainak romlása különösen fokozódott. Egyedül Svédország vezet előttünk romlott fogakban. Mi lesz ezeknek a rosszfogú gyerekeknek a sorsa felnőtt korukban ? Tudományos alapon álló következetességgel várható, hogy a felnövő nemzedékek rosszabb fogúak lesznek még a jelenlegi felnőtteknél is. Összelüggés a fogszuvasodás és a cukorfogyasztás között A termelés előnyös lehetőségei folytán a cukor olcsó táplálék, 1934—38 között az egy főre eső évi cukorfogyasztás 10,5 kg volt. Ez 1950-ben 16,3 kgra, 1962-re 28,0 kg-ra emelkedett [1], Hogy ez magával hozza a fogszuvasodás további fokozódását, az a mezőgazdasági tervezést nem befolyásolhatja. Az élelmezéshez szükséges kalória biztosítása elsőrendű feladat, a fogszú kér* Hévízi Áll. Gyógyfürdő Kórház. Hévíz. dését a mezőgazdasági szakemberek másodrendűnek tekintik, mert a fogazat nem életfontosságú szerv : jó konyha-technikával, vagy fogpótlással h ely ettesí t hető. A néptáplálkozás kedvezőbbé válásának kétségtelen jelei figyelhetők meg a gyermekeken is : ma nagyobbra nőnek, mint régebben, rosszúl táplált iskolás gyermeket alig találni. A kalóriadúsabb táplálkozásnak azonban a fogaik esnek áldozatúl. És ha <i korán bekövetkező fogatlan-' ságba bele nem nyugszunk, megoldás után kell kutatni. Az egyik biztatónak látszó út a fogszuvasodás megelőzésére az elégséges fluor fogyasztása. Fluorban gazdag ivóvizek Fél évszázaddal ezelőtt megfigyelték, hogy bizonyos területeken, Olaszországban, Amerikában Texas államban és a napjainkban téli sportversenyeiről híres Colorado Springsben a lakosság nagy részének fogain barnássárga foltok láthatók (1. kép). McKay texasi fogorvos 1908-ban kezdeményezte a munkaterületén jelentkező foltos fogak eredetének kivizsgálását. Harminc évi kutatómunkával sikerült megállapítani, hogy a foltokat az ivóvíz szokatlanul nagy fluor-elem tartalma okozza. Egyben azt is észrevették, hogy az olyan lakosságnak, mely sok fluort tartalmazó ivóvizet fogyaszt rendszeresen, feltőnűen jó fogazata van : ha a fogak foltosak is, nem szuvasodnak, nem romlanak [2]. Megállapították, hogy az ideális ivóvíz literenként 0,7—1 milligramm fluort tartalmaz. A literenként fél milligrammnál kevesebb fluor-tartalmú víz fogyasztása hajlamosít a fogszuvasodásra (2. kép). A másfél milligrammnál literenként több fluort tartalmazó víz hosszas fogyasztása — reumához hasonló fájdalmakkal, fogelszíneződéssel 1. kép. Colorado Springs-i foltos fogak. A város ivóvize literenként 8 mg természetes fluort, tartalmaz. A foltos fogak nem szuvasak, sőt ellenállóak a romlással szemben <Pomo 1. riíimnucmbie 3yöbi e z. Kojiopado Cnpumc. Boda e zopode codepxcum 8 MZ/A ecmecmeeHiiozo 0mopa. TlamHucmbie 3yóbt ne ucnopnemme, dame naoöopom cmoÜKue npomue nopnu III. 1. Spotted teeth in Colorado Springs. Drinking water in the town contains 8 mg natural fluorine per litre. Spotted teeth are not due to caries, but are resistant to it.