Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

3. szám - Matyi-Szabó Ferenc: Az észak-bakonyi szénbányák vízemelésének hatása a Gaja-patak vízháztartására és a karsztvízszín alakulására

134 Hidrológiai Közlöny 1966. 3. sz. Matyi-Szabó F.: A vízemelés hatása a Gaja-patak vízháztartására ^ <o > fős, fe e. 3 C) aj a Co a . Q, -o £ (VJ TJ< raíthatuiik. A többi bodajki forrásra is hasonló sors vár. A fehérvárcsurgói források a bauxitbányák vízfakasztása következtében már jórészt elapadtak, illetve hozamuk erősen csökkent. A balinkai vízbetörés a helyzetet még kedvezőtlenebbé teszi, minthogy az egyébként is csekély vízhozamot tovább csökkenti. Itt is számolnunk kell tehát a források teljes elapadásával. A fentiek figyelembevételével célszerű lenne megvizsgálni, hogy Bodajk és Fehérvárcsurgó karsztkútjai megfelelő mélységűek-e, mert a várható, illetve folyamatban levő hozamcsökkenés —• vagv esetleg kiszáradás — esetleg jelentős vízellátási nehézségekhez vezethet. Javaslat a terület ivó- és iparivíz-ellátására Nézzük meg ezek után, miként lehetséges a környező helységek ivó- és iparivíz-ellátása, és milyen rétegekre célszerű a községi vízműveket telepíteni. A Gaja-patak vízgyűjtő területén ivóvizet kaphatunk egyes alsómiocén-felsőoligocén homok, kavics, konglomerátum rétegekből, a középsőkréta mészkövekből, valamint az alsókréta-juratriász korú mészkövek és dolomitok alkotta főkarsztkőzetből. A helységeket ivóvízzel jelenleg túlnyomórészt rétegvízből látják el. A rétegvíz mennyiségére — mint az előzőekben is láttuk — igen érzékenyen hat a csapadék ós a száraz nyári hónapokban csaknem mindenütt nagyobb vízellátási nehézségek mutatkoznak. Az ipari ós mezőgazdasági fejlődést figyelembe véve a vízigény gyors növekedésére számíthatunk, ezért — különösen a nagyobb községek vízellátását — kizárólag rétegvízből megoldani nem célszerű. Ez esetben ui. jelentősen meg kellene növelni a kutak számát, ami tetemes beruházást igényel és nem is biztos, hogy a vízellátási nehézséget hosszú időre kiküszöböli. Ezenkívül a minőség sem kifogástalan. Gyakran vasas, mangános üledéket tartalmaz, ennek következtében kellemetlen íze van. Háztartásbeli alkalmazása is kifogásolható. A középsőkréta mészkövekből már jelentős vízmennyiség fakasztható, de ez sem alkalmas mindenütt a vízellátás biztosítására. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ez a mészkőcsoport nem általános elterjedésű. Jelentős területen teljesen lepusztult és ahol megmaradt, vastagsága ott is igen változó. További bizonytalanságot jelent, hogy elég nehéz benne vízjáratot eltalálni. A terület ivóvízellátása — a várható fejlődóst figyelembe véve — maradéktalanul csak a főkarsztvízből oldható meg. Ez ivásra kifogástalan. A főkarsztkőzet sűrű repedéshálózata folytán az összefüggés igen jó. Szénkutató fúrásainkban a szálbanálló főkarsztkőzet elérésekor csaknem minden esetben iszapveszteséget tapasztaltunk és több esetben találkoztunk teljes iszapnyeléssel is. Főkarsztkőzetből tehát gyakorlatilag biztos vízfakasztásra számíthatunk. A vízhozamot a fúrás