Hidrológiai Közlöny 1966 (46. évfolyam)

3. szám - Matyi-Szabó Ferenc: Az észak-bakonyi szénbányák vízemelésének hatása a Gaja-patak vízháztartására és a karsztvízszín alakulására

Matyi-Szabó F.: A vízemelés hatása a Gaja-patak vízháztartására Hidrológiai Közlöny 1966. 3. sz. 133 2. ábra. Főkarsztvízszín-szelvény a vízbetörések után (puiypa 2. ripodoAbHbiü npo0UAb ypoenn eAaenbix Kapcmoeux eod nocAe npopueoe eodu Abb. 2. Profil des Hauptkarstwasserspiegels nach den Wassereinbrüchen szentgyörgy és Guttamási bauxitbányái, a fehérvárösurgói források és a bodajki források határozták meg. Ezt szemlélteti az 1. hidroizohipszás térkép, mely négy fúrás vízszintadata és a bodajki tóforrás szintje alapján készült. Ezek az alábbiak : D — 188. sz. fúrás : +163,1 m A. f. Ba — 101. sz. fúrás : +150,1 m A. f. Ba — 215. sz. fúrás : +157,8 m A. f. Ba — 224. sz. fúrás : +154,9 m A. f. Bodajki tóforrás : +145,6 m A. f. A fenti adatok közül csak a B— 101. sz. fúrás és a bodajki tó adata származik 1959-ből, a többi későbbi, de még a vízbetörések előtti időből ismert. A görbék lefutási jellegének kialakításához még fel lehetett használni a többi megcsapolási helyet is. Az 1959. évi ltisgyóni, 1961. évi dudari és 1964. évi balinkai vízbetörés következtében a karsztvízszín lényegesen megváltozott. Ezt szemlélteti a 2. szelvény és a 3. hidroizohipszás térkép. A szerkesztéshez az alábbi vízszintadatokkal rendelkeztünk : D — 218. sz. fúrás : +151,25 m A. f. Ba — 215. sz. fúrás : +137,50 m A. f. Ba — 224. sz. fúrás : 144,40 m A. f. Ba — 238. sz. fúrás : +140,70 m A. f. Bodajki tóforrás : +145,00 m A. f. Látható, hogy a dudari depressziós tölcsérre vonatkozóan mindössze egy vízszintadat ismeretes. Kisgyónban egyetlen karsztvízmegfigyelő fúrással sem rendelkezünk. Viszonylag legkedvezőbb a helyzet Balinkán, de itt is csak három adatot tudtunk felhasználni. A dudari és kisgyóni depressziós tölcsért csak becsülni lehet, a balinkai pedig —- fenti adatokból — szerkeszthető. A dudari depressziós tölcsér a vízbetörés teljes elzárása után megszűnik. Ugyancsak megszűnik Kisgyónban is, a nyugalmi vízszint alatti szénmezők leművelésével. A balinkai vízbetörés körüli depressziós tölcsér további alakulása attól függ, milyen eredménnyel jár a cementálás, illetve tartjuk-e a vizet a jelenlegi szinten. Ha a cementálás vízhozam-csökkenést eredményez, vagy ha a vizet csak magasabb szinten tudjuk végleg megfogni, úgy a depressziós tölcsér kisebbé válik, viszont ha a cementálási kísérlet vízhozam-csökkenést nem eredményez, a vizet pedig a jelenlegi szinten tartjuk (vagy mélyebbre szorítjuk), a depressziós tölcsér növekszik mindaddig, míg el nem éri az egyensúlyi állapotot. A depressziós távhatás Bodajk irányában már meghaladja a 7000 m-t. A leszívás szokatlanul gyorsan következett be. Az egyensúlyi állapotot legfeljebb 8000—9000 m körüli sugárnál remélhetjük. A bányák víziakasztásának várható hatása a környező fonásokra Minthogy a legjelentősebb vízbetörések a főkarsztkőzetből erednek, célszerű megvizsgálni a környező főkarsztvíz-forrásokra gyakorolt hatásukat. Ilyenek területünkön a bodajki és fehérvárcsurgói források. Ezek depresszióját és vízhozamát a balinkai vízbetörés jelentősen módosította. A bodajki tóforrás szintje eddig 0,60 m-t csökkent. A továbbiakban teljes elapadására szá-