Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

12. szám - Egyesületi és műszaki hírek

546 Hidrológiai Közlöny 1965. 12. sz. Hamvas F.—Starosolszky ö.: Csőszivornyák vízszállítása Wasserförderung von Rolirhebern F. Hamvas—Ö. Starosolszky Fotmeln für die Wasserförderung von Rohrhebern lassen sich auf Grund der Bernoulli-Gleichung ableiten (Abb. 1). Der Wert des relativen Fehlers aus dor Vernachlassigung der anf&nglichen Gesehwindigkeit gibt Abb. 2. Der Einfluss der zufálligen Fehler kann anhand des Mittelwerts der Gauss-schen quadratischen Funktionsfehler naehgewiesen werden. Auch die Höhe des Heberscbeitels über dem Unterwasser lásst sich mit Hilfe des zur gegebenen Temperatur zugehörigen Druckes des gesattigten Wasserdampfes bestimmen. Die Möglichkeit einer Modellierung von Ilebern, ist einerseits durch die Höhe des steigenden Astes, andereseits durch die gemeinsame Berücksichtigung der Modellgesetze von Froude und Reynolds gegeben. In der Praxis ist eine starkere Verkleinerung als die 7,5-fache unzweckmassig. Die Energieverluste entlang das Rohr vermindern die Wasserförderung und die Höhe des iiberwindbaren Hindernisses. Deshalb ist es zweekmássig, die örtlichen Verluste auf ein M inimum herabzusetzen. Die Genauigkeit des Durch flussbeiwerts von Ilebern wurde an mclireren Hebern untersueht. Als Beispiel zeigen wir die Ergebnisse einer Felduntersuchung an, einer Heberbatterie aus Rohren von 800 mm Durchmesser, und jene einer Laboratöriumsmessreihe an einem glásernen Heber von 45 mm Durchmesser (Abb. 3—6, Tabelle 1). Die Grösse des relativen quadratisehen Mittelfehlers war bei dem grcssen Heber ±3,18 m, beim kleinen Heber hingegen ±4,83%. Dank der verháltnismássig geringen Streuung eignen sich die Heber auch für die Zwecke von Durchflussmessungen. Vázlatos beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság Soproni Csoportjának 1965. I. félévi munkájáról Február 1-én a csoport tanulmányi kirándulást rendezett a Petőházi Cukorgyárba. A tanulmányút tárgya a cukorgyár üzemi vízellátása volt. A cukorgyár az üzemi vízmennyiséget az Ikva patakból veszi ki. A gyár, valamint a lakótelep ivóvízszükségletét artézi kút biztosítja. Az üzemi vízellátás jelenleg két nehézségbe ütközik. Az egyik, hogy az Ikva Sopron város szennyvizeivel szennyezetten érkezik Petőházára. Ezért sürgősen szükség van Sopron tervezett szennyvíztisztító telepének mielőbbi megépítésére. A másik nehézség az Ikva vízhozamának szeszélyessége. Az üzembiztonság érdekében létesítették a 1 1 300 rn

3 befogadóképességű mesterséges tavat, valamint 1901-ben építették a 23 000 m

3 kapacitású alacsony szintű mesterséges tározó medencét. A csoport megállapította, hogy a tározó tó időközben megtelt iszappal és javasolta az úszó kotróval való tisztítását, továbbá homokfogó beépítését. A gyár a hiányzó üzemi vízmennyiség pótlására vizet tartalékol az Ikva medrében a fertőszentmiklósi és a röjtökmuzsaji zsilipeknél. Mindezek azonban nem elégségesek, ezért ezek fejlesztésére ós újabb víztározó építésére van szükség. Február 19-én Boronkai Pál a Csoport elnöke ismertette a Mélyépítési Tervező Vállalat részéről készített tanulmánytervet a Sopronban építendő Kessenerkefés eleven iszapos szennyvíztisztító telepről. Március 12-én a MIIT Csapody Istvánnak adományozta a Vásárhelyi emléklapot. Ennek átadása ünnepi ülés keretében történt meg. Az ünnepi átadás után dr. Vendel Miklós akadémikus ismertetést adott a fertőrákosi vitorlás kikötőnél mélyített fúrásról és a feltárt glaubersós gyógyvíz értékesítési lehetőségeiről. Szekér Lajos beszámolt a fertőrákosi hidrometeorológiai állomásban felszerelésre került újabb műszerekről. Dr. Donászy Ernő az OMMI tudományos munkatársa pedig felhívta a figyelmet az UNESCO által rendezendő Nemzetközi Hidrológiai Decenniumra és javasolta a Fertő tó vízháztartásának vizsgálatát a Csoport munkatervébe való felvételre. Február 21-én Biacs Péter előadást tartott a stockholmi és koppenhágai hidrológiai tanulmányútról. Március 14-én megtörtént a, fertőrákosi kutatóállomás műszereinek beszabályozása. Ugyanezen a napon dr. Hamvas Imre (Bp.) : „Külföldi tapasztalatok a vízilétesítmények területén." c. előadására került sor. Március 19-én Bognár Dezső adott elő a Fertódi Nádgazdaság problémáiról. Az alkalmazott gépi módszerek nem váltották be a hozzáfűzött reményeket. Egyes területeken a nádtermelés ijesztő mértékben visszaesett. Ennek a problémának a további kutatása és* értékelése most van folyamatban, a Fertődi Nádgazdasági Vállalat részéről. A legnagyobb fontossága a Fertő tó vízháztartása kérdésének van. A Fertő tó vízszintjét emelni és állandósítani kell, mind a nádtermelés, mind a tó összes adottságainak követelményei szempontjából. Hatalmas területek szikesedtek el, mert a tó vízszintje apadt. Az elszikesedett területek sem mezőgazdasági kultúra, sem nádgazdaság céljára nem alkalmasak. A problémához számosan hozzászóltak, köztük dr. Vendel Miklós akadémikus, dr. Donászy Ernő az OMMI t. munkatársa. A továbbiakban Szekér Lajos ismertette a Fertő tó déli részén társadalmi munka keretében végzett geodéziai felmérések eredményeit. Ismertette az általa feltárt új források helyzetét és vízhozamát is. Április hó 20—24-ig az Ikva ós a Bánfalvi patak áradásainak megfigyelése az árvízszintek bemérése, a vízhozamok megállapítása ós az árvízvédelmi munkákban való részvétel volt a Csoport számos tagjának rendkívüli megbízatása, az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Városi Tanács és az Ikvamenti Vízgazdálkodási Társulat szerveivel karöltve. Április 29-én a Csoport tagjai részt vettek a brennbergi felső víztározónál létesített ideiglenes lezárás ós próbaduzzasztás vizsgálatánál. Ez a víztározó a felhagyott brennbergbánvai vasúti töltés felhasználásával egy vasbeton barátzsilip segítségével valósult meg. A próbaduzzasztás jelenlegi magassága l méter. Eddig a vasúti töltés, amely kb. 90 évvel ezelőtt épült, vízzárónak bizonyult és szivárgást nem mutatott. A további vizsgálat folyamatosan történik. Május 5-én a Csoport, részt vett a Soproni Vízmű, az ÉM Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, valamint az OVF Vízügyi Tervező Vállalat kiküldötteivel együtt Sopron vízellátásának fejlesztése ügyében rendezett helyszíni szemlén. Május 13-án a Fürdőügyi Munkabizottság végzett helyszíni szemlét a Nagyuszodánál. A Nagy uszoda a háború alatt teljesen tönkrement, az árvizek pedig elpusztították a beeresztő zsilipet, a surrantót, az árapasztót. Sopron mostoha fürdőviszonyai szükségessé teszik ennek az uszodának a helyreállítását. A munkabizottság feladatául tűzte ki a helyreállítás tervezési programjának kidolgozását. A Csoport felkérte az Erdészeti és Faipari Egyetem Földmérési Tanszékéi, hogy a nyári gyakorlat keretében készíttesse el a Nagyuszoda környékének részletes helyszínrajzát. Május 21-én a Csoport tagjai megszemlélték a fertőrákosi kastélyt, amit a Járási Tanács tudományos célokra tervez átadni. A Csoport elgondolása szerint a kastélyban helyet kaphatnának a VITVKI, az OMMI, az MTA Geofizikai Laboratórium, az MTA Földtani Csoportja, a Meteorológiai Állomás, és a Fertői Múzeum kutatói. A Csoport felkérte a Megyei Idegenforgalmi Hivatalt, hogy az átadást a Nyugatdunántúli Intézőbizottságnál is szorgalmazza. Május 21-én megtörtént a nagyuszodai tervezési program előkészítése. Június 4-én Schneider Lipót a fürdőügyi munkabizottság elnöke számolt be budapesti tanulmányútjáról. Boronkai Pál a soproni csoport elnöke