Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

11. szám - Dr. V. Nagy Imre: Csatorna altalajok kolmatációjának számítása

V. Nagy I.: Csatornaaltalajok kolmatációja Hidrológiai Közlöny 1965. 11. sz. 509 a = a(x,t) 5. táblázat. 0 0,1 0,3 0,6 1,0 1,5 2 3 4 5 6 7 8 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0,1 0,0081 0,0076 0.0068 0,0057 0,0045 0,0033 0,0024 0,0013 0,0007 0,0004 0,0002 0,0001 0,0001 0,3 0,024 0,0226 0,0201 0,0168 0,0132 0,0098 0,0073 0,0040 0,0022 0,0012 0,0007 0,0001 0,0002 0,5 0,0397 0,0374 0,0330 0,0275 0,0216 0,0160 0,0118 0,0065 0,0035 0,0019 0,0011 0,0003 0,7 0,0551 0,0516 0,0454 0,0376 0,0293 0,0215 0,0158 0,0086 0,0047 0,0020 0,0014 0,0004 1,0 0,078 0,0724 0,0629 0,0513 0,0394 0,0286 0,0209 0,0112 0,0061 0,0034 0,0018 0,0006 2,0 0,150 0,135 0,112 0,087 0.065 0,046 0,032 0,0173 0,0094 0,0051 0,0026 0,0008 3,0 0,216 0,188 0,150 0,112 0,081 0,056 0,040 0,0208 0,0111 0,0061 0,0034 0,0010 4,0 0,277 0,232 0,178 0,130 0,092 0,063 0,044 0,0229 0,0122 0.0067 0,0036 0,0010 5,0 0,333 0,269 0,199 0,143 0,100 0,068 0,048 0,0244 0,0130 0,0071 0,0038 0,0011 6,0 0,385 0,298 0,215 0,152 0,105 0,070 0,050 0,0255 0,0135 0,0074 0,0040 0,0012 7,0 0,433 0,322 0,227 0,158 0,109 0,073 0,052 0,0262 0,0139 0,0076 0,0041 0,0012 8,0 0,477 0,340 0,235 0,162 0,112 0,075 0,052 0,0266 0,0141 0,0077 0,0042 0,0012 9,0 0,518 0,351 0,240 0,160 0,113 0,076 0,053 0,0269 0,0143 0,0078 0.0042 0,0012 10,0 0,555 0,358 0,243 0,166 0,114 0,076 0,053 0,0271 0,0143 0.0078 0,0042 0.0012 c = c(x,t) 6. táblázat 0,1 0,3 0,6 1,0 1,5 3 5 10 0 0,942 0,835 0,698 0,549 0,407 0,165 0,050 0,002 0,1 0,942 0,837 0,699 0,551 0,408 0,166 0,050 0,002 0,3 0,940 0,831 0,632 0,542 0,400 0,162 0,049 0,5 0,932 0,812 0,661 0,507 0,366 0,143 0,042 0,7 0,920 0,784 0,622 0,465 0,328 0,124 0,036 1,0 0,900 0,738 0,561 0,403 0,275 0,099 0,028 0,001 1,2 0,885 0,708 0,524 0,368 0,246 0,086 0,024 1,5 0,861 0,662 0,472 0,319 0,209 0,071 0,020 1,8 0,838 0,619 0,426 0,280 0,180 0,060 0,016 2,0 0,821 0,591 0,397 0,257 0,163 0,053 0,015 0,001 3,0 0,736 0,467 0,286 0,174 0,106 0,033 0,009 4,0 0,649 0,368 0,209 0,122 0,073 0,022 0,006 5,0 0,559 0,285 0,153 0,087 0,051 0,015 0,004 6,0 0,467 0,216 0.111 0,062 0,036 0,011 0,003 7,0 0,372 0,157 0,078 0,043 0,025 0,007 0,002 8,0 0,272 0,105 0,051 0,027 0,016 0,005 0,001 9,0 0,174 0,062 0,029 0,016 0,009 0,003 0,001 10 0,076 0,025 0,012 0,006 0,003 0,001 0,000 12 0,007 0,001 0,000 15 0,009 0,002 0,000 20 0,014 0,002 0,001 25 0,020 0,003 0,001 30 0,030 0,005 0,001 2. A kolmatált homokrétegen célszerű A1C1

3 vagy CaCl

2 0,1% koncentrációjú oldatát átszivárogtatni, ezzel a bevitt agyagszemcsék stabilizációja megnyugtatóan biztosítható. Ez a kezelés elmaradhat akkor, ha a homoktalajban már eredetileg is elegendő mennyiségű gipsz vagy kalcit található. 3. Laboratóriumi tapasztalatok szerint a 0,1% koncentrációjú agyagszuszpenzió mintegy 20—60 százaléka, kb. 80 cm finom homokréteget kolmatál, az agyagtartalom többi része a felszíni rétegben marad. Ebből következik, hogy a behatolási mélység inkább az ásványi összetétel, s kevésbé az agyag szemnagyság függvénye. 4. Homoktalajok vízáteresztőképességének csökkenése a kolmatáció kezdeti periódusában (a hidraulikus gradiens 0,2—2,0 közötti tetszőleges értékei esetén) elegendően intenzíven megy végbe. Finom szemcsés homoktalajok esetén a szivárgási tényező 10 ~

5—10 ~

7 cm/sec értékekre való lecsökkentése (kb. százszoros csökkentés) érhető el. Szergejev E. M. adatai szerint a k tényező értéke 3 nap alatt 0,1 mjnap értékre csökken. A további kolmatáció során a csökkenés már lényegesen lassúbb volt. Jelleg szempontjából hasonló eredményeket adtak Lipták F. vizsgálatai is, a felsődunai kavicsos töltésanyagra vonatkozóan, azonban itt a csökkenés üteme a szemnagyságok jelentős eltérése miatt ennél lényegesen kisebb volt. A kolmatáció eredményessége láthatóan, az alkalmazott agyagtípus diszperzitásának fokozódásával lényegesen javul, miután ez esetben az agyagszemcsék áthatolóképessége növekszik. 5. Homoktalajokban épült öntözőcsatornák kolmatációs munkáit célszerű úgy megtervezni, hogy a bentonitos agyagot, betonkeverőhöz hasonló berendezéssel előzőleg finom vizes péppé dolgozzuk, (megfelelő diszpergáló anyag hozzáadásával) majd a gyűjtőtartályból szivattyú segítségével a vízborítás alatt álló rézsűfelületre vezetjük (elvégezve előzetesen a szükséges felületi koncentráció biztosítására vonatkozó adagolási számításokat). A munkákat csatornaszakaszonként kell végezni, s az ismételt fordulók során, a rézsűfelületen képződött lerakódásokat, az adagolózagykibocsátó cső végén elhelyezett keverőszárnyakkal célszerű