Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
11. szám - Dr. V. Nagy Imre: Csatorna altalajok kolmatációjának számítása
510 Hidrológiai Közlöny 1965. 11. sz. V. Nagy I.: Csatornaaltalajok kolmatációja Puc. 13. Xapaicmep u3MeHeHm KonifeHmpaguu no ceteHUHM e tpywafuu epeMenu Abb. 13. Veranderung der durchschnittlichen Konzentration in den Profilen in Abhangigkeit von der Zeit * fellazítani. A munkálatok idején a csatornában lévő víz mozgásának sebességét minimálisra kell csökkenteni. Összefoglalás A tanulmányban bemutatott adatok, laboratóriumi kísérleti eredmények s számítások meggyőzően igazolják a kolrnatáció lényeges szivárgáscsökkentő hatását, mind homoktalajok, mind kavicsos töltésanyagra elvégzett eddigi kísérletek vonatkozásában. A kolrnatáció folyamata elméleti" szempontból a kétfázisú folyadék, szilárd és cseppfolyós összetevőire külön-külön felírt folytonossági feltétel, a mozgásegyenletek s az eltömődés időbeli változását leíró (kísérletileg meghatározandó) egyes talajtípusokra vonatkozó összefüggések alapján, elméletileg leírható, s a bemutatott példa tanulsága szerint, gyakorlati, számítástechnikai szempontból is kielégítő egyszerűséggel kezelhető. A mesterséges kolrnatáció esetén a szivárgáscsökkenés az első három nap alatt (kavicstalajok esetén hasonlóképpen) a legintenzívebb, s ezután a csökkenés már lényegesen lassúbb. A kolrnatáció eredményessége jelentősen függ a hidraulikus gradiens értékétől, az eredeti talaj s a kolmatálásra használt anyag szemösszetételi viszonyaitól, az alkalmazott agyagtípus diszperzitásának fokától, az anyagok ásványi összetételétől — ezért a kolmatációs munkálatok előtt az állandók meghatározása céljából, minden esetben laboratóriumi vizsgálatokat kell végezni. IRODALOM fl] Ornatszkij N. V., Szergejev E. M., Sehtman J. M. : Isszledovanyije processza kolmatácii peszkov. Izd. Moszk. Univ. Moszkva, 1955. [2] Szalahov F. Sz. : Otcsot o sztroityelsztva ponura platvini vodohranyiliscsa na r. Hacsi-csaj metodom namiva glinisztovo grunta pod vodu. Baku. 1963. [3] V. Nagy I., Starosolszky Ö., Hamvas F. : Investigations into the operation of irrigation canals in Hungary. Congr ICID, Nerc-Delhi, 1965. [4] Vedernyikov V. V. : Teorija filtracii i jijo pritnenyenyije v oblaszti irrigaeiji i drenazsa. Gosztroizdat, 1939. [5] Németh E. : Hidromechanika, Tankönyvkiadó, 1963. Budapest. [6] Kézdi Á. : Talajmechanika I. Tankönyvkiadó, 1952. Budapest [7] Kovács Gy. : A mikroszivárgás elméleti vizsgálata. Hidr. Közlöny, 1957/3. [8] Öllős G. : A vízépítési műtárgyak alatti szivárgás vizsgálata inhomogén altalaj esetén. Hidr. Közi., 1955/1—2. [9] Galli L. : Szivárgás számítása műtárgyak alatti rétegzett talajokban. Vízügyi Közlemények, 1959/3. PACMET KOJlbMATAHHH FPYHTOB B OCHOBAHMM KAHAJIOB H-p. H. B. Hadb B CTaTbe npiiBOAHTCH npiuwep HJIH pacaiéra KOJibMaTauHH iiecqaHHbix rpynTOB. Flpn pacqexax ÖMJIH ncnojib30Bam,i pe3yjibTaTbi TeopeTnqeci<nx n jiaőopaTopHbix HCCJieflOBaHHií, npoBejíeHHbix B. B. OpHaTUKiiM, E. M. CepreeBbiM, fi. lüexTiviaHOM, C. CajiaxoBWM, 3. IllTapoluojibCKH.w h <t>. JlmiraKOM. flpii pacneTax aBTop HCXOAHJI H3 OCHOBHOTO ypaBHCHIIH IlaBJTOBCKOrO, HariHCaHHOI'O fljlfl njlOCKOH (J)HJlbTpamm tfByx(})a3H0H >KIIAKOCTH ripn HH3K0H KONUEHTPAUHHHa 3TOM ocHOBaHiin MO>KHO onpeaejiHTb : H3MeHeHHe HacbiiiieHHocTH KOJibMaTupoBaHiioro rpyHTa ; H3MeHeHHe K03(J)HnneHTa (j)HJibTpaunn npii KOJibMaTannH; TaK>Ke H i-i3MeneHiie rHApaBjintecKoro rpazmeHTa B 3aBHCHMOCTH OT BpeMeHH II KOOpflHHaT. C nOMOUJblO BTOpOCTeneHHbix rpaijjiiKOB MOJKHO onpejieJiHTb np0Me>KyT0K BpeMeHH, HeOÖXOilHMblH flJIJI C03«aHH>l 3anaHHOH KOJlbMa•rannH Ha 3aflanH0fí rnyönHe, HJIH oö'beMHyio KOHHeHTpaUHK), HMeiomyio MCCTO 3a onpeaejieHHoe BPEMH na 3aAaHHOH rjiy6iiHe. CorjiacHű JiaSopaTopnuM uccjieaoBaHHflM MOMCHO flOCTH'IB 100 KpaTHoro YMENBIUEHHH K03(])IIUNEHTA (JwjibTpauHH 3a 3 cyTKH B MejiK03epHHCTbix necqaHHbix rpynTax ripH (J)HJibTpauHH BOÍIH, CMeuiaHHoií c ÖCHTOHHTHofl rjiHHoií npn KOHneHTpaHHH 0,1—0,5% m npn nocjreAyioLnetí (|)HJibTpauHH CTafiHJiH3yiomero pacTBopa A1C1 3, HJIH CaCL c KOHiteHTpamieií 0,1%. TaKHM 0Öpa30M MO>KHO KOJlbMaTnpOBaTb MeJIK03epHHCTbIH neCHaHHWÖ cjioií c MOIUHOCTblO OKOJIO 80 CM. Berechnung der Kolmation im Untergrund von Kanalen Dr. I. V. Nagy, Doktor der teehnischen Wissenschaften Unter Benützung der Ergebnisse der theoretischen und Laboratoriumsuntersuchungen von Ornatzky N. V., Sergeew E. M., Sehtman J., Salahow Ss., Starosolszky Ö., Lipták F. und anderen, zeigt der Beitrag ein Beispiel der Kolmation von Sandböden. Als Grundlage für die Berechnung dient die Pawlowskische Grundgleichung der eindimensionellen linearen Sickerung einer Zweiphasenflüssigkeit niedriger Konzentration. Auf Grund dieser Gleichung lassen sich berechnen : die Veranderlichkeit der Sáttigung des kolmatierten Bodens im Boden ; Veranderlichkeit der Sickerzahl im Verlauf der Kolmation ; ferner die Veranderlichkeit des Druckabfalls in Funktion der Zeit und der Koordinaten. Mit den Hilfdiagrammen lassen sich ermitteln : Zeitbedarf für das Eintreten einer vorgegebenen Kolmation in einer b.estimmten Tiefe, oder die in einer gegebenen Tiefe nach Verlauf einer béstimmten Zeit eintretende Rauminhalts-Konzentration. Kraft Laboratoriumsversuchen kann in feinkörnigen Sandböden, im Verlauf von 3 Tagén, der Sickerbeiwert rund hundertfach verringert werden, wenn man mit Bentonit und Ton in 0,1—0,5% Konzentration vermischtes Wasser, ferner 0,1 %ige stabilisierende Lösungen aus A1C1 3 oder CaCl 2 nachtráglich durchsickern lásst, wobei eine etwa 80 cm starke Feinsandschicht kolinatiert werden kann.
