Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

11. szám - Dr. Lászlóffy Woldemár: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium magyar nemzeti munkaterve

Hidrológiai Közlöny 1965. 10. sz. 498 Hozzászólások Dr. Somogyi Sándor, a földrajzi tudományok kandidátusa Mivel a hidroszféra a földrajzi burok igen fontos alkotórésze, elvitathatatlan vizsgálati terrénuma mind a természeti, mind a gazdasági földrajznak. Éppen ezért a földrajztudomány hazai művelői örömmel csatlakoznak a Nemzetközi Hidrológiai Decennium Magyar Nemzeti Bizottsága által kidolgozott munkatervhez. Ha az előterjesztett programban nem szerepelnek a földrajzi szempontok a kívánt súllyal, azért elsősorban a földrajzi fórumok a felelősek, amelyeknek e hiányolt földrajzi célkitűzésekkel már korábban is foglalkozniok kellett volna, hogy azok a tudományos köztudatban is éljenek, oda átmenjenek. Sajnos meg kell állapítanunk, hogy a földrajzi kutatásokra hivatott intézményeket hosszú ideig nélkülöztük. Még az első egyetemi földrajzi tanszók is csak 1870-ben létesült, míg a mérnökképzés a budai egyetemen, az Institutam Geometricum keretében, csaknem egy évszázaddal korábban, 1782-ben elkezdődött. A geográfia e tényekből is érzékelhető nagy hazai lemaradásában a sajátos gazdasági-társadalmi okok mellett nem utolsósorban természeti viszonyaink is fontos szerepet játszottak. Hazánk vízrajzi helyzete az örökös árvízveszély folytán parancsoló szükséggé tette a hidrológiai ismeretek fejlesztését, mielőtt még a mai értelembén vett földrajztudományról egyáltalán beszélhettünk. De később is sok nehézséggel küzdött a hazai földrajztudomány, noha olyan kiváló, a földrajzzal is nagy kedvvel és kiváló eredménnyel foglalkozó — mérnöki képesítésű — professzorok is művelték, mint Lóczy Lajos és Cholnoky Jenő. A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatócsoport]ának megszervezésével, 1952-től, végre otthont kapott a hazai földrajzi kutatás is. El lehetett kezdeni az addig elhanyagolt olyan szakterületek művelését is, mint amilyen a hidrogeográfia. A gyakorlati követelmények fokozódásával különösen az utóbbi években hódítottak egyre nagyobb teret kutatási tervünkben a hidrogeográfiai jellegű feladatok. A Decennium munkaterve szempontjából legfontosabb kezdeményezésünk hazánk áttekintő, 1 : 200 000-es geomorfológiai térképezésének elindítása volt, amely munka — néhány hegységi részlet kivételével — már befejezéséhez közeledik. Bár e térképezésben a hangsúly a felszínfejlődési viszonyok pontos ábrázolásán van, az eddigi térképi ábrázolásoknál mégis lényegesen nagyobb teret kaptak a vízföldrajzi jellegű adatok is, mint pl. a folyóvízi üledékek típusai, illetve a felszín anyagi minősége általában, a lejtők szintkülönbségei, a reliefenergia nagyságrendje 1 km

2-en belül, a folyóvízi erózió formái, a vízrajz kisebb t( irszíni elemei stb. Ez a térkép természetesen csak általános tájékozódásra alkalmas. A gyakorlati népgazdasági igények jobb kielégítésére máris munkába vettük az 1 : 25 000-es, illetve, a változatos és hegyvidéki területeken, az 1 : 10 000-es méretarányú morfológiai térképek elkészítését is. A vízrajzi anyag részletes ábrázolására ezeken még tágabb lehetőségek nyílnak. A Földrajztudományi Kutatócsoport e fő munkájáról nemcsak azért emlékeztünk meg itt, mert anyaga sok segítséget nyújthat a hidrológus kartársainknak, hanem azért is, mert e térképsorozatra támaszkodva szándékozunk elindítani két további térképezési feldolgozást, amivel közvetlen részvételre is vállalkozunk a Nemzetközi Hidrológiai Decennium munkájában. Az egyik új munka a vízföldrajzi térképek készítése. Egyelőre csak a felvétel módszereinek kidolgozásánál tartunk, amiben figyelembe vesszük a már elkészült éghajlati és vízföldtani atlaszt, továbbá a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség ajánlásait és a hasonló céllal készült francia és lengyel térképeket. De remélhetőleg mág ebben az évben elkészítjük —a VITCJKI-val kötött megállapodás szerint a Rakaca-völgyi tanulmányi területen — az első 1 : 25 000-es lapot. A geomorfológiai térképezés másik, hidrológiai irányú továbbfejlesztését jelentik az ún. talajeróziós felvételek ugyancsak 1 : 25 000-es mértékben. Ezt a munkát a Szekszárdi-dombság területén indítottuk el és a térképen a lejtőviszonyok, a növénvborítottság és a mezőgazdasági művelési ágak ábrázolása mellett a talajtakarót ért eróziós veszteségeket tüntetjük fel. Ha sikerül a térképezést talajerózióval sújtott más területeinkre is kiterjeszteni, pontos adataink lesznek a felszíni erózió regionálisan változó mennyiségiminőségi értékelésére. További feladatvállalásunk az antropogén hatásoknak a hidrológiai jelenségek befolyásolásában megnyilvánuló szerepével kapcsolatos. Ezen a folyószabályozás- és ármentesítés természeti és gazdasági földrajzi kihatásait értjük, valamint az öntözés kiterjesztését egyes felszíni vizekkel mostohán ellátott tájaink területén. Testvérintézményünknek. a Magyar Tudományos Akadémia Dunánkíli Tudományos Intézetének a munkatársai egyes dél-dunántúli vízfolyásokon kívánnak vízminőségi megfigyelő pontokat létesíteni, hogy kiegészítsék a felszíni vizek szennyezettségét feltüntető térképeket. Foglalkoznak a felszín alatti vizek mennyisége és minősége közötti összefüggések feltárásával a Délkelet-Dunántúl területén és tanulmányozzák az összegvülekezési időt a Rinya, Feketevíz, Récsivíz, Karasica és Kapós vízgyűjtőterületén. Részletesebb földrajzi feldolgozás keretében szándékoznak foglalkozni a Dráva, Mura, Zala és Rába vidékének felszíni vizeivel, főképpen a vízjárási és éghajlati viszonyok összefüggéseivel. Az egyetemi földrajzi intézetek közül a dr. Kádár László egyetemi tanár vezette debreceni intézet a felszíni vízfolyások areális, illetve lineáris eróziós munkája és a csapadék mennyisége és évi