Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

11. szám - Dr. Bogárdi János: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium és a hidrológiai kutatások

HIDROLOGIAI KÖZLÖNY 45. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 481—528. oldal Budapest, 1965. november A Nemzetközi Hidrológiai DeceDnium és a Hidrológiai Kutatások Dr. BOGÁRDI JÁNOS a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az MTA Vízgazdálkodási, Vízépítési és Hidrológiai Bizottságának elnöke A Magyar Tudományos Akadémia Vízgazdálkodási, Vízépítési és Hidrológiai Bizottsága kibővített ülésen vitatta meg a Nemzetközi Hidrológiai Decennium célkitűzéseit, valamint azokat a feladatokat, amelyek hazánkra ebből kifolyólag hárulnak. Dégen Imre az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője és dr. Lászlóffy Woldemár a műszaki tudományok doktora előadás keretében mutatják be a magyar szakkörök számára azt a hatalmas, és az egész világra kiterjedő hidrológiai észlelő, adatfeldolgozó, kutató és oktató munkát, amely a Nemzetközi Hidrológiai Decennium keretén belül megindult. A Nemzetközi Hidrológiai Decennium ez év elején indult meg és ettől kezdve kereken 10 éven keresztül egységes irányelvek szerint, az egyes államokban, bizonyos regionális övezetekben és végül legfelső szinten minden államot magába foglalóan végzi munkáját. Páratlan méretű és jelentőségű munkáról van itt szó, amely a világ nemzeteinek együttműködését példamutatóan fogja demonstrálni. Várható, hogy a Nemzetközi Hidrológiai Decennium rendkívül nagy mértékben és szinte a vízgazdálkodás valamennyi vonatkozásában érezteti majd hatását. Nyilvánvaló, hogy eredményei hasznosak lesznek és elősegítik, hogy nemcsak az egyes országokban, vagy egységes vízvidékeken, hanem világviszonylatban is a víz iránti igények és a természetes hidrológiai adottságok közötti eltéréseket, mind gazdasági, mind műszaki szempontból optimálisan kiegyenlíthessük. A következőkben a Nemzetközi Hidrológiai Decennium jelentőségét röviden, a részleteket mellőzve, csupán a hidrológia tudományának szempontjából szeretném méltatni. A Nemzetközi Hidrológiai Decennium és a hidrológia tudományának kapcsolata egyrészt az együttműködés és koordinálás, másrészt a homogén adatgyűjtés, végül pedig az adatok feldolgozása és publikálása szempontjából lényeges. Országok és kontinensek elhatároltságára való tekintet nélkül a hidrológia területén tulajdonképpen tényleges együttműködés még sohasem volt. A világ különböző országaiban ós részeiben végzett hidrológiai kutatásokat még sohasem sikerült koordinálni, és így a szükséges összhang sem alakulhatott ki. A hidrológiával, mint tudománnyal számos nemzetközi tudományos és kormányzati szintű szervezet foglalkozik. Ismeretes, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete szakintézményei is igen sokrétű hidrológiai kutató munkát végeztek és végeznek, anélkül, hogy együttműködésük biztosítva lenne. Bár éppen az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárságának részéről történtek már kísérletek, hogy legalább saját szakintézményeinek munkáját koordinálják, de eredményt még nem sikerült elérni. Véleményünk szerint a Nemzetközi Hidrológiai Decennium munkája lesz az első alkalom arra, hogy a hidrológia tudományának területén tényleges együttműködés kialakulhasson, és a kutatásokat koordinálva végezhessék. A hidrológia területén szerte a világon, különösen a gazdaságilag fejlettebb országokban igen kiterjedt hidrológiai adatgyűjtő és észlelő munka folyik. A Nemzetközi Hidrológiai Decennium várhatóan elősegíti majd, hogy az adatgyűjtés, legalábbis az ún. decennium állomásokon, többé-kevésbé azonos műszerekkel és módszerekkel történjék. Az ilyen és különböző jellegű vízvidékekre vonatkozó 10 éves homogén adatsorok felbecsülhetetlen tudományos értékeket képviselnek majd. A hidrológiai adatfeldolgozó, kutató munka módszerei és az eredmények közreadásának mikéntje az egyes országokban rendkívül eltérő. Anélkül, hogy a független hidrológia kutatások értékét és ösztönző hatását lebecsülnénk, nyilvánvaló, hogy bizonyos kérdésekkel kapcsolatban azonos szintű és egységes módszerekkel végzett kutató munka, amelyek a legkülönbözőbb sajátságú vízvidékekről származnak, rendkívül értékes eredményekre kell, hogy vezessenek. Az ilyen kutató munka az eredmények általánosítása szempontjából olyan lehetőségeket biztosít, amilyenekre ezideig nem is gondolhattunk. Ha a fent említetteket tekintjük nyilvánvaló, hogy a Nemzetközi Hidrológiai Decennium soha vissza nem térő alkalmat kínál a hidrológia tudományának művelői számára. Tekintsük tehát szívügyünknek a Nemzetközi Hidrológiai Decenniumot, érezzük át, hogy ennek részesei vagyunk, és hogy tőlünk is függ ennek a nagy vállalkozásnak a sikere. Ha a világ hidrológusai és ezen belül mi magyar hidrológusok munkánkat az elmondottak szerint fogjuk végezni, nagynevű elődeink hidrológiai kutatásaihoz méltó eredményekkel tudunk majd csatlakozni.