Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

11. szám - Dégen Imre: A Nemzetközi Hidrológiai Decennium jelentősége Magyarország szempontjából

Hidrológiai Közlöny 1965. 10. sz. 482 HIDROLÓGIA A Nemzetközi Hidrológiai Decennium jelentősége Magyarország szempontjából* DÉGEN IMRE az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője, az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Decennium Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke Ez évben kezdődött a nemzetközi hidrológiai évtized, a Hidrológiai Decennium, a nemzetek közötti tudományos együttműködés 10 éves világméretű vállalkozása. A Nemzetközi Hidrológiai Szövetség 1961. évi athéni szimpóziumán elindított történelmi jelentőségű kezdeményezés alapján, az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi és Tudományos Szervezete, az UNESCO legutóbbi közgyűlése jóváhagyta az egész földkerekségre kiterjedő, 10 éves, összehangolt nemzetközi hidrológiai feltáró munka, tudományos, oktatási tevékenység programját és szervezeti rendjét. A Decennium főcélja : összehangolt nemzetközi együttműködés révén, az emberiség egyik legfontosabb lételeme, a víz tudományára vonatkozó ismeretek gyarapítása ; a víz tudományosan megalapozott, leghatékonyabb felhasználásának elősegítése az egész emberiség javára a világ valamennyi országában, különösképpen az aszályos régiókban. Mi indította a világ hidrológusait az egész glóbusra kiterjedő nemzetközi hidrológiai kutató munka kezdeményezésére? Mi késztette az UNESCO-t és a benne tömörült közel 120 tagországot arra, hogy felfigyeljen erre a kezdeményezésre és magáévá tegye a nemzetközi hidrológiai tudományos program megvalósításának ügyét ? Mi a helye és szerepe országunknak a Hidrológiai Decennium világméretű munkájában ? Mi a jelentősége Magyarország szempontjából a 10 éves hidrológiai nemzetközi együttműködésnek ? A kérdések egész sorára kellene választ adni ahhoz, hogy megismerhessük a Nemzetközi Hidrológiai Decennium részletes célkitűzéseit és hazai programját. A válasznak igen bonyolult, sokrétű összefüggésekre kellene kiterjednie, hogy a hidrológia törvényszerűségeinek szervezett nemzetközi kutatására irányuló nagyszabású kezdeményezés jelentőségét és feladatait megismertesse. Erre, a magyar nemzeti munkaterv rövid ismertetésére szánt ülés keretében, nincs mód. A lényegre azonban rávilágít, ha a következő három gondolatcsoport köré igyekszem előadásomat összpontosítani : Az egyiket a 10 évre tervezett nemzetközi hidrológiai együttműködés szükségességének megokolására az UNESCO közgyűléséhez benyújtott előterjesztés a következőkben fejti ki: ,,A vízkészletek kihasználására irányuló igény a világ számos területén súlyos problémát okoz. Ezért alapvetően fontos, hogy a világ vízmérlegének és vízforgalmának mélyreható, egyeztetett tanulmányozása induljon meg nemzetközi alajjokon, minthogy a víznek az egyes országokbán való megjelenése és megoszlása az egész világ vízforgalmának függvénye." A másik gondolatkör, mely közelebb visz a kérdések megválaszolásához, a víz és a gazdasági élet kölcsönhatására vonatkozik. A gazdasági élet fejlődése, a korszerű, koncentrált termelőerők működése egyre nagyobb térségekre hat ki és egyre kevésbé alapozható szűken lehatárolt helyi, természeti erőforrásokra, és ezek sorában kizárólag a helyi, természetes vízkészletekre. A modern termelőerők megkövetelik a nagy térségek természeti erőforrásainak feltárását és összehangolt terv szerinti, sokoldalú hasznosítását, a tudomány és a technika korszerű eredményeinek felhasználásával, az ésszerű nemzetközi munkamegosztás, a termékeny nemzetközi együttműködés, a békés egymásmellett élés és a kölcsönös érdekek alapján. A harmadik gondolatcsoport lényege az, hogy a napjainkban végbemenő tudományos, technikai fejlődés időszakában a műszaki haladást és a tudományt már nem elsősorban a zseniális, de ötletszerű elgondolásokon alapuló találmányok viszik előre. Ehhez az erők és eszközök közös célra irányított összpontosítása tervszerűen meghatározott célokért, világszinten folytatott koordinált, szervezett, rendszeres kutatási munka szükséges. I. A hidrológiai kutatás terén a nemzetközi együttműködés szükségessége a hidrológiai körfolyamat természetéből fakad. A hidrológiát ebben a vonatkozásban a szokásosnál szélesebb körben kell értelmeznünk. Olyan tudományként, mely a Föld vizeivel, azoknak bolygónkon való előfordulásával, földi körfolyamatával, de fizikai és kémiai tulajdonságaival, sőt a környezettel való * Elhangzott a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztálya Vízgazdálkodási, Vízépítési és Hidrológiai Bizottságának 1965. május 7-én tartott kibővített ülésén. kölcsönhatásával is foglalkozik, beleértve az emberi tevékenységnek a természetes vízviszonyokra gyakorolt hatását is. A hidrológiai tudomány tárgyának, a víznek megjelenési formái, mozgástörvényei függetlenek az országhatároktól. A hidrológiai kutatás hidrológiailag összefüggő egységként tanulmányozza az egyes vízgyűjtőterületeket, vízfolyásokat, tavakat és földalatti víztartó medencéket. Ám a hidrológiai kutatás már nem korlátozhatja tevékenységét e részfeladatokra és nem is tekintheti azokat egymástól független helyi érvényű jelenségeknek, hanem keresi az összefüggést a