Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

10. szám - Plotnikov N. I.: A Szovjetunió legfontosabb artézi medencéi

Hidrológiai Közlöny 1965. 10. sz. 459 A Szovjetunió legfontosabb artézi medencéi PI. OTKIKOV N. I., egyetemi tanár A Szovjetunió földtani felépítése és tektonikai szerkezete lehetővé teszi, hogy területén mintegy 100 határozottan lehatárolt artézi medencét lehessen megkülönböztetni. Ezeket a medencéket jól láthatóan feltünteti a Zajcev I. K. professzor vezetése mellett összeállított 1 :2 500 000 méretarányú hidrogeológiai térkép. Az orosz tábla északi felén az artézi medencék rendszere alakult ki, melyet Zajcev 1. K. Balti Uráli rendszernek nevezett el. Ez magába foglalja a Balti pajzs ÉNy-i részének hatalmas területét. K-en az Urallal D-en a voronyezsi kiemelkedéssel, DNy-on a Belorusz kiemelkedéssel határos. Ezen a területen belül néhány másodrendű artézi medencét lehet megkülönböztetni : Pribaltikai, Moszkvai, Észak—Dvinai, és a Volgo—Kámai. Az Orosz tábla ÉK-i részén a Timán és az Ural között helyezkedik el a pecsorai artézi medence, amelynek területén néhány további medencét lehet megkülönböztetni. A voronyezsi kiemelkedéstől D-re a Dnyeper—Donyeci artézi medence helyezkedik el, amely az azonos nevű tektonikai süllyedéssel kapcsolatos. A Kaukázusi hegység, az Ukrán kristályos masszívum és a Doni medence között helyezkedik el az Előkaukázusi artézi medencék nagy csoportja, amelyek között a legnagyobb az Azóvi—Kubányi és a Terek—Kumi medencék. Az Ukrán masszívumtól D-re helyezkedik el a Fekete Tenger-i artézi medence, amelynek határai egybeesnek az azonos elnevezésű süllyedés határaival. Az Orosz táblától DK-re terül el a Káspitenger-vidéki artézi medencék rendszere. A Volga jobb partján helyezkedik el a Volga—Kámai bonyolult geológiai felépítésű artézi medence. Az Ukrán kristályos pajzstól Ny-ra jelentős területet foglal el a Lvovi artézi medence, amely magába foglalja az Előkárpáti süllyedés és a Lengyel szinklinális egy részét. Az Orosz tábla artézi medencéinek csoportjából a legjobban tanulmányozott a Moszkvai és a Dnyeper—Donyeci. A moszkvai artézi medence Az Orosz tábla középső részének nagy területét foglalja el és kapcsolódik az azonos elnevezésű szinklinális DNy-i részéhez. Alsó és felső paleozoikumi szárazföldi, tengeri karbonátos kőzetekből épül fel; a képződmények között alárendeltek a felső paleozóikumi szárazföldi üledékek, a mezozoikumi és harmadkori tengeri homokos-agyagos képződmények. Az artézi medence üledékeinek vastagsága 1500—2500 m között változik. Az artézi medence fekűje kristályos kőzetek változatos sora. Az üledékek között a feszített tükrű vizek több szintjét lehet találni. E medence felső szintjei között a karbon mészkőben és homokban, a mező- és kainozoikum homokjaiban édes, elsősorban hidrokarbonátos-kalciumos, hidrokarbonátos-szulfátos vizek találhatók. Az édesvíz elterjedési zónáját maximálisan 200—300 m mélységig lehet követni. A moszkvai artézi medence nagy részén az édesvizű zóna vastagsága általában eléri a 150 métert. A mélység növekedésével az édesvíz fokozatosan átmegy hidrokarbonát-szulfátos és kloridos sós oldatba 3—5 g/l általános oldott ásványtartalommal. A devon és kambrium vastag üledékes mészkő és homokrétegeiben sok oldott alkatrészt tartalmazó sósvizek halmozódtak fel. A tömény sóolclatok magas brómtartalma növeli e víz értékét. — A felső devon és alsó karbon szulfátos vizeket balneológiai célokra használják, ilyen a „Moszkvai ásványvíz". A moszkvai artézi medence igen gazdag édesvíz tartalékokkal rendelkezik, ezeket ivó és ipari vízellátás céljaira hasznosítják. Vízben igen gazdagok a felső és középső karbon mészkövek. Az egyes fúrások hozama itt eléri a 15—30, néha az 50 i/sec-t is. A középső devon és alsó karbon fokozott vízbőségét tapasztalhatjuk az artézi medence ÉNy-i részében. A földalatti vízlefolyás a leírt medence határain belül a Volga, Oka és más folyók völgyeiben megy végbe. A Moszkvai artézi medence mélyebb szintjeiből a vízlefolyás láthatólag az Északdvinai artézi medence felé irányul. Mint ahogy már megjegyeztük, a voronyezsi szerkezeti kiemelkedéstől D-re széles területen helyezkedik el a Dnyeper—Donyeci artézi medence. Szerkezeti szempontból ez a medence a vele egy elnevezésű tektonikai süllyedés határain belül helyezkedik el, ennek határa keleten egybeesik a voronyezsi szerkezeti tengellyel, délen az ukrán kristályos masszívum felszíni kibúvásainak határvonalával. A medence földtani felépítésében paleozoikum, mezozoikum és kainozoikum sokféle kőzetei vesznek részt. Ennek a rétegsornak maximális vastagsága eléri a 7000 m-t. A medence fekvője a legtöbb helyen — úgy ahogy a Moszkvai medencénél —prekambrium kristályos és metamorf kőzetek. Így a Dnyeper—Donyeci artézi medencében éppenúgy, mint ahogy a moszkvai artézi medencében 2 szerkezeti emeletet különböztetünk meg. A mezozoós-kainozoós homokos-agyagos kőzetek találhatók, a felső szintekben nagymennyiségű víz található, ezek vízbősége és kémiai összetétele igen eltérő, elsősorban édesvizek. Mégis figyelembe kell venni, hogy a Dnyeper—Donyeci artézi medence területén helyezkedik el a legvastagabb édesvizű zóna, ha összehasonlítjuk az Orosz táblán található összes egyéb artézi medencékkel. Az édesvizek mélységi kiterjedése a medence középső részén meghaladja az 500 m-t.