Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

9. szám - Dr. Szesztay Károly: Gondolatok a hidrológiai észlelőhálózatok tervezéséről különös tekintettel a hegyvidéki területekre

392 Hidrológiai Közlöny 1965. 9. sz. Szesztay K.: A hidrológiai észlelőhálózat tervezése A célszerű állomás-sűrűség Az adott költségkeretet a meghatározott gazdasági viszonyok szempontjából leghatékonyabban hasznosító hidrológiai adatgyűjtési program kidolgozása során az alábbi főbb kérdésekben kell dönteni: — Mi legyen az egyes tényezők nyilvántartására fordított összegek (illetve a létesített állomások számának) aránya? — Az egyes tényezőkön belül mi legyen az állandó és az ideiglenes jellegű állomások számának aránya? — A költségkeret mekkora hányadát célszerű fordítani esetenkénti, expedíciószerű adatgyűjtésre ? — A fentebbi arányok hosszú időn át változatlanok legyenek, vagy célszerűbb időszakonként előzetes terv szerint változtatni őket ? A fenti kérdésekre választ kereső mérlegelésekben az egyes tényezők nyilvántartásában megkívánt pontosság és a biztosításához szükséges állomás-sűrűség ismerete az egyik legfontosabb támpont. A felmerült, vagy a jövőben várható gazdasági igények ismerete sajnos többnyire csak nagyon közelítően tájékoztat a pontossági igényekről. A hálózat-tervezők előtt adott esetben pl. ilyen alakban merül fel a kérdés: Milyen nagyságú területre, milyen legkisebb időszakra és az év melyik hónapjaira kell mértékadónak tekinteni a területi csapadék átlag meghatározásában megkívánt pontosságot? Nyilvánvaló, hogy a kérdésre a csapadékviszonyok nyilvántartásában érdekelt szakemberektől nagyon óvatos és egymásnak ellentmondó válaszokat fog kapni. Másrészről viszont a hidrológusnak fel kell készülnie, hogy a legkülönfélébb alakban feltett kérdésekre meg tudja mondani, hogy az általa tervezett állomáshálózat adatai az egyes esetekben milyen pontosságú tájékozódást tesznek lehetővé. Az állomás-sűrűség és a területi nyilvántartásban elérhető pontosság kapcsolatával az utóbbi 15—20 évben — főként a csapadékviszonyok vonatkozásában — számos tanulmány foglalkozott. Rövid összefoglaló áttekintés található róluk Kohler előbb említett munkájában [1]. A kérdéses kapcsolat adott és hosszabb ideje működő állomáshálózat esetén a matematikai statisztika különféle módszereivel vizsgálható: az egyszerű összehasonlító hiba-számítástól az információ elméletig [8], Az eredmények szélesebb körű hasznosításának nehézsége, hogy az egyes feldolgozások megállapításai többnyire csak a vizsgáitterületre vonatkoztathatók. Altalános érvényű megállapításokhoz és törvényszerűségekhez a különböző tényezőkre végzett vizsgálatok eredményeinek összehasonlítása és a természeti földrajzi adottságok szerinti egységbe foglalása útján lehetne jutni. Az állomás-sűrűség és a területi nyilvántartás pontosságának kapcsolata terén felmerülő kérdésekről és a vizsgálat néhány lehetséges módszeréről az alábbi példák nyújtanak vázlatos áttekintést. io# \ V \ \ A TISZA VIZVIDEKE T = 30nop \ \ I 1 á JS \ I \ JELMAGYARÁZAT: t~7~ A nemzetközi időjárás jelentő hálózat állomásai alapján .

i

t, f, 2000 5000 fii,,,,? 5000 10000 25000 5000075000 tWOOO A terület kiterjedése\ [km

2] 1. ábra. A terület kiterjedésének hatása a megkívánt pontosság biztosításához szükséges állomás-sűrűségre Puc. 1. Bmnnue pacnpocmpaneHue meppumopuu Ha zycmomy cmanifuü, neoőxoduMbix ÖAH oGecnenenusi mpeőyeMOü moHHOcmu Abb. 1. Einfluss der Ausbreitunq des Gebietes auf die zur Sicherung der erwünsehten Genauigkeit notwendige Stationsdichte A Dunabizottság kezdeményezése nyomán végzett feldolgozásokból vett 1. ábra azt mutatja be, hogy milyen átlagos pontossággal lehet meghatározni a Tisza vízvidékén a különböző nagyságú vízgyűjtőterületek havi átlagos csapadékát a nemzetközi szinoptikus jelentő hálózatba bekapcsolt állomások, illetve az országos jelentő hálózatba bevont állomások alapján. A tájékoztató jellegű vizsgálathoz a Tisza 140 000 km

2-nyi vízgyűjtőjén 6 részterületet választottunk ki, melyeknek nagysága 2000 km

2 és 75 000 km

2 között változott. Hetedik terület-nagyságként szerepel a teljes vízgyűjtő. Valódi területi átlagként elfogadtuk a vízgyűjtőn levő kereken 900 mérőállomás felhasználásával szerkesztett havonkénti csapadék-térképek alapján meghatározott értékeket [9, 14]. Ezután mind a 7 területre kiszámítottuk a területi csapadék átlagot azzal a feltételezéssel mintha csak a nemzetközi tájékoztató szolgálatba bevont 33, illetve országos tájékoztatásokban szereplő 91 állomásról állnának rendelkezésre az adatok. Az ábra pontjainak elhelyezkedése, illetve a kiegyenlítőgörbék alapján megállapítható, hogy az 50—60 ezer km

2-nél nagyobb területek esetén az országos és a nemzetközi jelentőszolgálat nyújtotta pontosság a vizsgált szempontból minden gyakorlati célra megfelel. A néhány ezer km

2-nyi vagy annál kisebb vízgyűjtők csapadék viszonyairól viszont az országos és főként a nemzetközi jelentőszolgálat nem nyújt elegendő pontos tájékoztatást. Közelebbi tájékozódás céljából természetesen több különböző időtartamra (egyes évekre, egyes hónapokra, naponkénti csapadékokra stb.)