Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

9. szám - Dr. Szesztay Károly: Gondolatok a hidrológiai észlelőhálózatok tervezéséről különös tekintettel a hegyvidéki területekre

Szesztay K.: A hidrológiai észlelőhálózat tervezése Hidrológiai Közlöny 1965. 9. sz. 393 2. ábra. A vizsgált időszak hosszának hatása a megkívánt pontosság biztosításához szükséges állomás-sűrűségre 100Puc. 2. BnuaHue npodoAOKumeAHOcmu ÖÜHHOZO ^ nepuoda na eycmomy ^ cmaHifuü, HeoőxoduMbix ÖASI oőecne'ieHun mpeöyeMOü moiHOcmu Abb. 2. Einfluss der Dauer der untersuchten Periode auf die zur Sicherung der erwünschten Genauigkeit notwendige Stationsdichte 1 50I 1 Nyári félév (IV-IX) \ Á \ i\ \ h v..\ V \ BALATON VÍZFELÜLETE F~ 600 km

2 100Teíi féléi/ (x-ni) Az időszak hossza: A T= 1 nap A T= 5 nap • T

= 10 nap o T=20 nap H T=30 nap és több részterület alapján kellene hasonló feldolgozást végezni. A 2. ábra a Balaton vízháztartásának vizsgálata keretében végzett feldolgozás eredményeiből mutat be egy részletet. A 600 km

2 kiterjedésű (8 km széles és 75 km hosszú) tó partján 12 állomáson folyik rendszeres csapadékészlelés. A feldolgozás célja annak a megállapítása volt, hogy az 1, 5, 10, 20 és 30 napos időszakokban hullott csapadékmennyiség meghatározásában milyen átlagos hibával kell számolni, ha a figyelembe vett állomások számát csökkentjük. A kérdésre — mint látható -— a téli és a nyári időszakban más-más válasz adódott. A fenti két példában a területi nyilvántartás pontosságát csak viszonylagosan lehetett megállapítani. A viszonyítási alap a valamennyi észlelőállomás bevonásával meghatározott átlagérték. Sűrű állomáshálózat, nagykiterjedésű terület és hosszú időszak esetében ez az alapérték gyakorlatilag megegyezik a tényleges területi átlaggal. Kis területek és rövid időszakok esetében azonban a két érték még sűrű állomáshálózat esetében is jelentékenyen eltérhet egymástól. A fenti bizonytalanság elkerülhető, ha a területi általánosítás megbízhatóságát a különböző állomásokon egyidejűleg észlelt értékek közötti kapcsolat szorosságával (például az r korreláció-tényezővel) jellemezzük. Nyilvánvaló, hogy — egyébként azonos körülmények esetén —• ez a kapcsolat annál szorosabb minél kisebb a két állomás egymástóli távolsága (L). Az r = f (L) összefüggésből a megkívánt pontosságnak megfelelő korreláció tényező alapján látszólag könnyen és egyértelműen megállapítható a célszerű állomás-sűrűség. Valójában ennél a megoldásnál is inkább csak hozzávetőleges tájékozódásról és összehasonlító mérlegelésekről lehet szó, mert — a kapcsolat szorossága az alapul választott időszak hossza és a vizsgálatba bevont állomás-csoport természeti földrajzi környezete szerint elég tág határok között változik (3. ábra). —-az r = f (L) kapcsolat pontjainak elrendeződésében még ugyanazon időszak és tájegység esetében is meglehetősen nagy a szóródás (4. 12 1 3 A figyelembe vett állomások száma HAVI ES NAPI CSAPADEKOK MAGYAR0RSZAG TERÜLETEN 1957-60 # 1,0• —• •— Síkvidéki területek -o—o— Hegyvidéki területek 0,5• * 1 - • u-1\ > M lavi csapadékhH \ \ - \\ • r\ ~ \«\. \ \" ^ \ \ s V —• d i -Napi csapade k 20 60 Az állomások egymástv/i távolsága, L [km] 3. ábra. A természeti földrajzi adottságok és a vizsgált időszak hosszának hatása az állomáskapcsolati összefüggések alakulására összeállította: Szabó Sándor Puc. 3. EcmecmeeHHbie zeoapatpuiecKue ycAoeun u eAumue npodoAxcumeAHOcmu ÖÜHHOZO nepuoda na (f>opMupoeanue 3aeucuMocmeü KoppeAniiuoHHbix cesiíeü MeDKÖy cmaHifUHMU Abb. 3. Einfluss der natúr geo graphischen Gegebenheiten und der Dauer der untersuchten Periode auf die Gestaltung der Zusammenhánge der Stationsverbindungen ábra), amiben a helyi környezetben és a méréstechnikában bekövetkezett változásoknak is jelentékeny szerepe lehet, végül — nem könnyű a gyakorlati esetekben felmerülő pontossági igényeket a korreláció tényező értékskálájában kifejezni, illetve azokhoz megfelelő más érték-skálát találni. Felmerül egy módszerbeli aggály is. Ha a célszerű állomás-sűrűséget egymástól különböző távolságra levő állomás-párok kapcsolata alapján bíráljuk el, figyelmen kívül marad, hogy adott esetben a térszín tetszőleges pontjára jellemző számérték meghatározásához egyidejűleg több szomszédos állomás adatait lehet és célszerű felhasználni. Az ilyen módon elérhető pontosság-növelés