Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

8. szám - Dr. Szigyártó Zoltán: Az egy-, illetve többhónapos csapadékmennyiségek változékonyságának térképes ábrázolása

346 Hidrológiai Közlöny 1965. 8. sz. Szigyártó Z.: Csapadékmennyiségek változékonysága korlati meghatározása szempontjából fontos — eredményét, hogy bármely két csapadékmennyi­ség — amelyik két, legalább egy hónapos, közös részt nem tartalmazó, s egy 1 éves időközön belül elhelyezkedő időtartam alatt hullik le — egymás­tól független valószínűségi változóknak tekinthető. IRODALOM [1] Réthly A. : Debrecen csapadékviszonyai 1854—1943. Magyar Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet Hivatalos kiadványa. Magyarország Éghaj­lata sorozat 1. szám. Budapest, 1945. [2] Rényi A. : Valószínűségszámítás. Tankönyvkiadó, Budapest, 1954. [3] Szigyártó Z. : Statisztikus törvényszerűségek a csa­padék évi járásában. Kandidátusi disszertáció. Budapest, 1956. [4] Szentmártony T. : Matematikai statisztika a mű­szaki gyakorlatban. A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. Matematika 6. szám. Tudomá­nyos Könyvkiadó N. V., Budapest, 1950. [5] Wald, A., Wolfowitz, J. : Az Exact Test for Rand­omnes in the Non-Parametric Case Based on Serial Correlation. The Annals of Mathematical Statistics. Baltimore, XIV. V. 1943,. pp. 373—380. [6] Szigyártó Z. : Length of Periods withaut Precipi­tation in Hungary. Publication no. 51. of the I. A.S.H, Commission of Surface Waters, Helsinki, 1960., pp. 95—108. [7] Szigyártó Z. : A csapadékmentes időszakok hossza. Vízügyi Közlemények, Budapest, 1961. 2. sz. 183—195. o. H30BPA>KEHHE HA KAPTE M3MEHMMB0CTH OCA^KOB, BbinAJJAKDIllHX 3A OAMH, HJIH 3A HECKOJlbKHX MECHlfEB Jl-p. 3. Cudapmo KÜHÓ. mexH. HayK B CTATBE YKA3BIBAEXCFL na TO, MTO pacnpeaeJieHHe ocaAKOB, BbinaaaiouiHx 3a nepHon juoöoro Mecana, HJIH HecKOJibKHx MeCHueB MO>KHO onpeAejiHTb c xopouiHM npHÖJiH>KeHiieM AJIH BeHrpnn H AJIH reppHTopnií nofloö­HOTO KJiHMaTa no cjieayroiueií 3aBHCHM0CTH nacnpeAeJie­HHH, T. e. no T. H. T pacnpeflejieHino : BaTbCH cjieflyiomHMM (})opMyjTaMH npn 3HaHHH cpeflHen BejiHHHHbi paccMOTpeuHbix OcaAKOB H napaMeTpa At: P( V<x)= F(x) = ±-Jt n~ 1 dt TaKHM O6PA30M MO>KHO onpeaenHTb «Ba napaMeTpa pac­npe«ejieHHH npn 3HaHnn cpe^HeH BeJiHMHHbi paccMOT­peHHbix OcaAKOB M(tj) H pacceaHHH JJ(ri) no CJie^yiomHM 3aBHCHM0CTHM : M 2(T?) , M(v) n = H A = —— D\V) D*(V) ÍIOKA3BIBAETCA B AANBHEFTMEM H TO, HTO npn yKa3aH­Hbix KJiHMaTHqecKHX ycjiOBHHx pacnpeaejieHne 0caflK0B, Bbinaaaiomnx Ha jnoöyio H3 aaHHbix TeppHTopnft 3a JIIO6OH nepnoA, HO no MeHbmeíi Mepe 3a O«HH Mecnu, MO>KHO CHH­TaTb OHHHM H TeM >Ke, T. e. nocTOHHHbiM H xapai<TepH3y­eTCH cjieayiomHM napaMeTpoM : A = At = K0HCT3HT. MncjiOBoe 3HaweHHe STOTO napaMeTpa MOWHO onpe­flenHTb no HHwecJieflyiomett 3aBncHMocra 1 12 A* = — V h 12 u i—1 rfle Ai — napaMeTp, noKa3biBaiomH{í pacnpeaeJieHHe ocaaKOB, BbinaaaiouiHx 3a nojiyroíuie, Ha^n­HaromeecH c MecnueB : HHBapb, (JieBpajib... AeKa6pb. Ha 3T0M 0CH0B3HHH MO>KHO OnpefleJIHTb H BTOpOH napaMeTp, xapaKTepH3yiou;HH pacnpeflejieHHe H pacce­HHHe HCKOMblX OCaflKOB. npn 3T0M MO>KHO B0Cn0JIb30" D( r?) = M(v) At H nt = faM( 17) YMHTblBaH HaKOHen H TO OŐCTOHTejlbCTBO, HTO 0>KH­flaeMan BejiHHHHa OcaAKOB, Bbinaaaiomnx B JUOÖOH TOHKC paccMaTpHBaeMOÍi TeppHTopHH 3a JIIOSOÍÍ nepnoa, HO no MeHbmeíí Mepe 3a OAHH Mecím, MOWHO onpeAejwTb c no­Mombio KapT, H3o6pa3aiomHx TeppHTopnajibHoe pacnpe­AejieHHe BejiHHHH cpeAHeMecsmHbix OcaAKOB, cjieaoBa­TeJlbHO OHeBHAHO, MTO CyiHeCTByiOmHe KapTbl Hy>KH0 AOnOJlHHTb TOJibKO 0AH0H KapTOlí, HMeHHO C KapTOH Tep­pnTopnaAbHbix H3MeHeHHH nnn Toro, qToőw OTKpbijiacb B03M0>KH0CTb AJIH onpeaejieHHH pacnpeAeneHHa aaHHbix OcaAKOB B JIIOÖOH TO^Ke 3aaaHH0H TeppHTopHH. Kartographische Darstellung der Veranderlichkeit der monaüichen beziehungsweise mchrmonatlichen Niedcr­schlagsmengen Dr. Z. Szigyártó, Kanditat der technischen Wissenschajten Die Abhandlung weist nach, dass in Ungarn und anderen Gebieten ábnliehen Witterungscharakters die Verteilung der Niederschlagsmengen eines Monats oder einer lángeren Zeitspanne, durch die mit der Ver­teilungsfunktion P(r, < x) = F(*) \t n­1e~ uát r(n) £ definierte sogenannte f Verteilung gut angenáhert werden kann. Sind Mittelwert M (rj) und Streuung D (rf) der untersuchten Niederschlagsmenge bekannt, dann kön­nen die beiden Parameter der Verteilung aus den Beziehungen M*( V) M( V) n = und A = D 2( V) DHv) berechnet werden. Die Abhandlung zeigt auch, dass bei den er­wáhnten VVitterungsverháltnissen auf einem bestimm­ten Gebiet sich die Verteilung der Niederschlagmenge innerhalb einer beliebigen, ein Monat überschreitenden Zeitdauer mit ein und demselben und als Konstant zu betrachtenden Parameter A = At = Konstante kennzeichnen lásst, dessen ziffernmássiger Wert mit Hilfe der Beziehung 1 12 At = 2 Ai í = i berechnet werden kann, wobei das Aj den die Verteilung der Niederschlagsmengen im Verlauf des mit Januar, Február..., Dezember beginnenden Halbjahres kenn­zeichnenden Parameter A bedeutet. Auf dieser Grundlage lasst sich in Kenntnis des Mittelwertes und des Parameters At der untersuchten Niederschlagsmenge mit Hilfe der Formeln D (?) = M(r,) At und nt = AtM( t]) die Streuung und Verteilung der betreffenden Nie­derschlagsmenge eharakterisierenden zweiten Para­meter ebenfalls bestimmen. Berücksichtigt man schliesslich, dass mit Hilfe von Karten, die die Fláchenverteilung der mittleren monatlichen Niederschlagsmengen darstellen, an jedem beliebigen Punkt der wahrscheinliehe Wert der Nie­derschláge wáhrend einer Zeitspanne von mindestens einem Monat ermittelt werden kann, ist es offensicht­lich, dass die verfügbaren Karten nur mehr mit einer, námlich die gebietliche Veranderlichkeit des Para­meters At darstellender Karte erganzt werden müssen, um in jedem beliebigen Punkt des Untersuchungs­gebiets auch die Verteilung der untersuchten Nieder­schlagsmengen bestimmen zu können.

Next

/
Oldalképek
Tartalom