Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

8. szám - Dr. Szigyártó Zoltán: Az egy-, illetve többhónapos csapadékmennyiségek változékonyságának térképes ábrázolása

H1IDROLÓG1AI KÖZLŐ NY 45. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 337 — 384 oldal Budapest, 1965. augusztus HIDROLÓGIA Az egy-, illetve többhónapos csapadékmennyiségek változékonyságának térképes ábrázolása Dr. SZIGYÁRTÓ ZOLTÁN* a műszaki tudományok kandidátusa A vizsgálat célja Az egyhónapos és annál hosszabb időtartam alatt lehulló csapadékmennyiségek változékonyságának (eloszlásának) jellemzése, s a változékonyság jellemzőinek térképes ábrázolása régi törekvés a hidrológiában. A feladat megoldása esetén az eredmények gyakorlati hasznosítására elsősorban a vízellátásnál, kisebb, csapadékból feltöltődő tározókkal kapcsolatos tervezéseknél, s a mezőgazdasági vízgazdálkodás területén van széles lehetőség. Szóba kerülhet azonban az eredmények hasznosítása minden más olyan esetben is, melynél ezek a hosszú időtartam alatt lehulló csapadékmennyiségek képezik a gazdaságossági vizsgálatok alapját. Nyilvánvaló, hogy a csapadékmennyiségek változékonyságának jellemzése érdekében végzett vizsgálatok a különböző időtartamok alatt lehulló csapadékmennyiségek eloszlásfüggvényének a meghatározására kell, hogy irányuljanak. Csak az eloszlás típusának s az eloszlást jellemző paraméterek számszerű értékének megállapítása nyújt ugyanis lehetőséget arra, hogy viszonylag kevés (általában két-három) adattal bármely valószínűségű csapadékmennyiség meghatározható legyen. A gyakorlati igények figyelembevételével természetesen nem lehet megelégedni csak bizonyos meghatározott időszakok (például a naptári hónapok, negyedévek, félévek) csapadékmennyiségének, a csapadékmennyiség eloszlásának jellemzésével, hiszen a feladat jellegétől függően mindig más és ,más hosszúságú, s az éven belül más és más módon elhelyezkedő — más és más „kezdőidőpontú" — időszakok csapadékmennyiségének eloszlására van szükség. A fentiek miatt a tanulmány olyan metodika kidolgozását tűzte ki célul, melynek segítségével a magyarországi éghajlati adottságok mellett, lehetőleg minél egyszerűbb módon, minél kevesebb paraméter segítségével, s az időszak hosszától és az éven belüli helyzetétől függetlenül jellemezni lehet bármely egy hónap vagy annál hosszabb időtartam alatt lehulló csapadékmennyiség eloszlását. * Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest. A feldolgozásra kerülő adathalmaz összeállítása, a minták reprezentativitása és függetlensége A munka alapjául Debrecennek azt a 90 éves észlelési anyagát fogadtuk el, amelyet — más szempontok figyelembevételével — Réthly Antal is feldolgozott a Debrecen csapadékviszonyairól szóló tanulmányában [1]. Vizsgálatainknál célul tűztük ki annak meghatározását, hogy a vizsgált időtartam hossza és kezdetének időpontja milyen hatást gyakorol a csapadékmennyiség eloszlására. Éppen ezért — az előbb említett csapadékmennyiségek felhasználásával — minden évre meghatároztuk a január, február, . . ., december 1-ével kezdődő 1, 2, ... 12 hónap alatt lehulló csapadék mennyiségét. Ezzel az eljárással tehát az év folyamán közel azonos távolságban elhelyezkedő tizenkét kezdő időpontra, s minden kezdő-időpont mellett tizenkét különböző hosszúságú időtartamra, azaz összesen 144 különböző esetre kaptunk egy-egy 90 elemű mintát. * Első feladatként a minták birtokában meg kellett vizsgálnunk azt, hogy kielégítik-e azok a statisztikai mintákra vonatkozó feltóteleket. Tehát a kérdés az volt, hogy a minták reprezentatívak-e, s egy-egy mintán belül a minták elemei (vagyis az egymásutáni évekből származó észlelések) egymástól független valószínűségi változóknak tekinthetők-e [2., 345. o.]. Az első feltétel kiköti, hogy a minta valóban arra a valószínűségi változóra vonatkozzék, melynek eloszlását meg akarják állapítani, s hogy a minta elemei ugyanabból a statisztikai sokaságból származnak. E kérdés részletes vizsgálata igen messzire vezetne. Éppen ezért ezen a helyen csak utalunk