Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)

1. szám - Dr. Papp Szilárd: Felszíni vizeink minősége

34 Hidrológiai Közlöny 1965. 1. sz. Dr. Papp Sz.: Felszíni vizeink minősége számolva, a tiszta vizű folyókban túlnyomórészt 10 mg/l alatt marad. A szennyezett vizekben ellenben 18,2 (Kösely) és 27,1 mg/l (Tocó) között ingadoznak, de a maximum 34,1 mg/l-t (Tocó) is kitesz. A vizek pH-jának átlagértékei 7,47 (KettősKörös) és 7,90 (Berettyó) között változnak. A minimum 7,35-re (Kettős-Körös) csökken, a maximum pedig 8,30-ra (Tocó) emelkedik. Az 1. táblázat szerint a Tiszántúl felszíni vizei közül az oxigénfogyasztás és a coliszám alapján kémiai és bakteriológiai szempontból a legtisztább folyóvíznek a Fehér-Körös, a Fekete-Körös és a Berettyó egyes szakaszai bizonyultak. A legszennyezettebb a Tocó, a Kösely és a Szárazér. A leglágyabbnak és legsószegényebbnek a Sebes-, a Fehér- és a FeketeKöröst, míg legkeményebbnek és oldott sókban a leggazdagabbnak a Tocót, a Köselyt és a Szárazeret találtuk. A Tiszántúl vizeiről összefoglalóan megállapítható, hogy a Berettyó, Sebes-Körös, Fekete-Körös, Fehér-Körös, Kettős-Körös, Hármas-Körös és a Maros vize úgy kémiai, mint bakteriológiai szempontból aránylag tisztának bizonyul és ezért megfelelő helyeken fürdés, ezenkívül ülepítésből, derítésből és szűrésből, valamint fertőtlenítésből álló kezelési eljárások után élelmiszeripar és ivóvízellátás céljaira is felhasználható. E tisztának minősülő vizek még lágy- és sószegény vizet igénylő ipari célokra is igen előnyösen használhatók, mivel részükre pusztán ülepítésből, esetleg homokszűrésből álló tisztítás is elegendő (papírgyárak, bőrgyárak stb.). A Tocó, Kösely és Szárazér erősen szennyezett, szinte szennyvíz jellegű, kemény és oldott sókban gazdag vízfolyásoknak minősíthető és ezért úgy egészségügyi, mint vízgazdálkodási szempontból a szennyeződések mielőbbi megszüntetése érdekében intézkedések megtételére van szükség. A Tisza A Tiszából 21 mintavételi helyről gyűjtöttünk be vízmintát. Az alkatrész meghatározások száma 5288-t tett ki. A meghatározások eredményeinek átlagértékeit, minimumait és maximumait, valamint az átlagértékek és a maximumok közé eső vizsgálati eredmények számának százalékos gyakoriságát a 2. táblázatban tüntettem fel. A 2. táblázat szerint a Tisza vizének baktériumszáma az egyes mintavételi helyek átlagértékeit véve figyelembe," 800 (Balsa) és 70 500 (Szolnok alatt) között ingadozik ml-enként. A baktériumszám maximumát 120 000-nek (Szolnok alatt), minimumát pedig 220-nak (Szeged alatt) mértük. Ugyanakkor a coliszámok átlagértékei 1,5-től (Záhony) 192-ig (Tiszaszederkény) terjedtek. A coliszám maximumát 350-nek (Tiszaszederkény), minimumát pedig a mintavételi helyek túlnyomó részében — a Sajó torkolata (Tiszaszederkény), Szolnok és Szeged alatti szakaszának kivételével 0,2-nek, vagyis ivóvíz minőségűnek találtuk 15 mintavételi helyen. A 2. táblázat adatai szerint a Tisza vize bakteriológiai szempontból aránylag tisztán érkezik az országba és ezt a tisztaságát megtartja egészen a Sajó torkolatáig (Tiszaszederkény). Itt bakteriológiai szempontból erős szennyeződés éri, ami azonban a Tisza erős öntisztító képességének (oxigéntelítettség százaléka több, mint 80) hatására alig 10 km-es út megtétele után megszűnik és a bakteriális tisztaságát továbbra is megtartja egészen a Zagyva torkolatáig (Szolnok). Itt Szolnok város tisztítatlan szennyvizeinek a hatására bakteriológiai szennyezettsége megint emelkedik. Csongrádnál újra tisztának találtuk és ezt a tisztaságát megtartja Szegedig, ahol a szegedi szennyvizek hatása már érezhetővé válik. Tehát a Tisza vize jelenleg a Sajó folyó és a szolnoki, valamint a szegedi szennyvizek hatását érzi meg bakteriológiai szempontból a legerősebben. Kémiai szempontból is az oxigénfogyasztás hűen követi a vízfolyás mentén a szennyeződések változásait. A Tisza kémiai szempontból teljesen tisztán (oxigénfogyasztásának átlaga 1,6 mg/l) érkezik az országba. Az utolsó 3 esztendőben az átlag kb. 1 mg/l-rel emelkedett. Ezt a tisztaságát egészen a Kraszna és a Szamos torkolatáig (Jánd, Vásárosnamény) megtartja. Ezeken a helyeken a Szamos és a Kraszna szennyeződéseinek hatása már érezhető. További folyása mentén, mint Záhonynál, Tiszabercelnél és Balsánál öntisztulás következtében a vizsgálatok átlagértékei ivóvíz minőségű vízre utalnak. A Bodrog torkolata alatt (Tokaj), ennek szennyeződéseinek hatására oxigénfogyasztása emelkedik, de Tiszadobon már újra ivóvíz minőségűvé tisztul. A legnagyobb mértékű szennyeződés kémiai szempontból is a Sajó torkolatában éri. Oxigénfogyasztása megháromszorozódik, de 10 km-en belül a bakteriológiai szennyeződésekhez hasonlóan, kémiai szempontból is megtisztul és a vize újra ivóvíz minőségűvé válik. Szolnok fölé megint kissé szennyezve érkezik. A Zagyva-folyó, valamint Szolnok szennyvizeinek a hatására időnként erősen szennyeződik, szinte szennyvíz jellegűvé válik (oxigénfogyasztás maximuma 14,4 mg/l). Az öntisztulás itt is, hasonlóan a bakteriális szennyeződésekhez, gyorsan bekövetkezik. Szeged fölé kissé szennyezetten érkezik, ahol a szegedi szennyvizek hatására kémiai szempontból szennyezetten hagyja el az országot. A Tisza esetében igen jól kitűnik, hogy a coliszám és az oxigénfogyasztás értékei párhuzamosan haladva, mennyire egyértelműen fejezik ki a bakteriális és organikus szennyeződéseket és ezért ezek igen jó jellemzői a felszíni vizek szennyeződéseinek. A biokémiai oxigénigény értékei túlnyomórészt alatta maradnak az oxigénfogyasztás értékeinek és a legtöbb mintavételi helyen csak kevéssé szennyezett vízre utalnak. Ugyancsak ez tűnik ki az oxigéntelítettségi százalék értékeiből is, amelyeknek minimumai csökkennek le feltűnően a Sajó torkolata, Szolnok és Szeged, tehát a szennyeződési helyek alatt. Ennek megfelelően az oxigéntelítettségi százalék a felsorolt szakaszok kivételével, 90%-ot meghaladó értéket tesz ki. A maximumok, jóformán az egész vízfolyás mentén, közel vannak a 100%-os telítettségi értékhez, ami a Tisza vizének erős oxidáló, öntisztító képességére utal. A Tisza vizének ammónia-tartalma a mintavételi helyek átlagértékeit tekintve, 0 és 0,52 mg/l között ingadozik. A minimumok mindenütt